A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1901 - hiteles kiadás (Bécs, 1901)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
V. ULE S. világositást nyertük, hogy a szabadságolásoknál történnek bizonyos megtakarítások, a melyekből aztán ezen kiképzés költségei fedeztetnek. Ez nem egyéb, mint az átruházási jog tényleges gyakorlása. De igazolja ezt még egy más körülmény is, a melyre a t. országos bizottság szives figyelmét felhívom, a hadsereg rendes költségvetésének 7. czíme, ugyanis a mely a csapatok és csapatlestek átalános kiadásairól szól, 29 tételből áll, és mégis a zárszámadások csak három tételnél jeleznek túlkiadást, 26 tételnél pedig az előirányzott, mintegy 30 millió forint teljesen talál. Tisztelt országos bizottság, ez egyszerűen lehetetlenség ott, a hol 282.000 ember ellátásáról, a hol 60.000 kincstári ló fentartásáról, és a hol 26 különböző tételről és intézményről van szó, hogy valaki az előirányzatot úgy legyen képes megállapitani, hogy sem egy krajczár túlkiadás, sem egy krajczár megtakarítás ne mutatkozzék, ez egyszerűen lehetetlen, ebből tehát azt kell következtetnem, hogy az átruházás a tételek közt tényleg gya- koroltatik. T. országos bizottság! Vagy el kell ejtenünk ezt a határozati jávaslatot, vagy módosítanunk kell, vagy végre kell hajtanunk. Én a magam részéről hangsúlyozom, hogy ezt a határozati javaslatot fenn kell tartani, talán módosított alakban, de szigorúan végre is kell hajtani, mert csak ez kézezheti azon határt, a melyen túl túlköltekezések felelősségre vonás nélkül lehetővé nem válnak. Ez, t. országos bizottság, fontos dolog, a melyre én ez alkalommal csak felhívni kívánom a t. hadügy- minister úr figyelmét, a nélkül, hogy indítványt tennék és kérem a hadügyi kormányt, igyekezzék ezen a téren tanulmányokat tenni és a jövő költségvetés alkalmával valamely előterjesztést tenni, de mindenesetre gondoskodni arról, hogy a delegatio határozatai respectáltassanak, mert ezt kívánja a delegatio tekintélye, komolysága és a gondossága. (Helyeslés.) Áttérve magára a költségvetésre, én a t. országos bizottságot számadatokkal untatni nem kívánom és figyelmét ebben a tekintetben igénybe venni nem akarom. Csak egy pár tétel fogok felemlíteni, azért, hogy ezt a költségvetést túl ne becsüljük, másfelől abból a szempontból, hogy rámutassak a jövőnek azon alakulására, a melynek eléje megyünk. Már említette az előttem szólott t. bizottsági tag úr is azt, hogy a hadügyi kiadások ez alkalommal csökkenést mutatnak, szemben a múlt évre megszavazott kiadásokkal. Oka és alapja ennek az, hogy, mig egyfelől a hadsereg rendes kiadásai mintegy 2,700.000 koronával emelkednek, addig a rendkívüli kiadások 5,100.000 koronával apadnak. Ha már most ehhez hozzá veszszük azon bevételi többletet, a mely a hadügynél mintegy 333.000 koronával jelentkezik, akkor az eredmény az, hogy az ez idei költségvetés 2,700.000 koronával kedvezőbb, mint volt a múlt esztendőben. Azonban, t. országos bizottság, ez nem maradandó, nem állandó csökkenés, mert ha figyelembe veszszük azt, hogy ez az eredmény csak akként éretik el, hogy a tempót lassítjuk, ha figyelembe veszszük, hogy a rendes kiadásoknál új kezdeményezésekre 888.000 korona, a rendkívülieknél mintegy 779.000 korona mutatkozik, azt kell látnunk, hogy a jövő évre, ha pihenés nem lesz, akkor a hadsereg rendes és rendkívüli kiadásai ismét körülbelül 6,800.000 koronával fognak emelkedni. Rakovszky István tisztelt képviselő úr is rámutatott erre, de azon nézetének adott kifejezést, hogy ez valószínűleg a bekövetkezendő választásokra való tekintettel aktikai szempontokra vezethető vissza. T. képviselőtársam kevésre becsüli Magyarország választó közönségét, ha azt hiszi, hogy ilyenekkel megtéveszteni vagy lekenyerezni lehet. Ha taktikáról van szó, tartok tőle, hogy épen az ő felszólalásának tartalma, szelleme és iránya volt az, a mely a választókra akként kívánt hatni, hogy őket bizonyos irányban megnyerje. (Igaz! Úgy van!) így áll tehát a dolog a jövőre, tekintet nélkül természetesén arra, mi fog történni az ágyúk kérdésével. A t. hadügyi kormányzat az albizottságban is és itt is felhivatott arra, hogy az ágyúkra vonatkozó álláspontját jelezze és adjon felvilágosítást. A hadügyi kormány ezt nem tette, nem is tehette, és helyesen nem is szabad tennie mindaddig, mig e kérdéssel teljesen tisztában nincs. Én tehát itt szintén csak arra kérem a t. hadügyminister urat, hogy mi20* 155
