A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1901 - hiteles kiadás (Bécs, 1901)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
102 IV. ÜLÉS. minister úr figyelmét. A mint már akkor voltam bátor mondani, a magyar feliratok sok helyütt már akkor meg voltak ; bizonyos helyeken sem magyar, sem német feliratok nem voltak, hanem csak az illető ország nyelvén valók. Mi a dolgot annyiban rendeztük, hogy irtunk minden létező tiszteletbeli és fizetéses consulnak, tudósítást kérve arról, hogy milyen a felírás ; s ha nem volt megfelelő, azt helyreigazítottuk és helyesbítettük. Nem marad tehát más hátra, mint a czí- mer kérdése, a melyre nézve különben már szintén volt többször alkalmam nyilatkozni s ez iránt csak annyit mondhatok, hogy mindaddig, a mig ez a kérdés az illetékes tényezők hozzájárulásával rendezve nem lesz, a czímer eddigi használatán, a melyet a magyar kormány annak idején jóváhagyott, a külügyminis- terium önkényesen, saját belátása szerint nem változtathat. Épen ezérL kérem, méltóztassék Holló Lajos t. bizottsági tag ur határozati javaslatát mellőzni. Ezzel azt hiszem, megfeleltem minden felmerült kérdésre s kérem a költségvetés elfogadását. (Élénk helyeslés.) Elnök: Az ülést tiz perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök : Méltóztassanak helyöket elfoglalni. Az ülést folytatjuk. Szólásra ki következik ? Thorotzkai Miklós gr. jegyző: Ugrón Gábor ! Ugrón Gábor: T. országos bizottság! Először is, midőn felszólalok, ki kell hogy jelentsem, hogy új rendszerű tactica az országos bizottság néhány tagja részéről, hogy mihelyt valami kérdésben vita indul meg, a mely kérdésnek intézésébe a külügyi kormány tevékenyen befoly, mindjárt a magyar törvényhozás jogát állítják előtérbe. Maga a törvény is, a vám- és kereskedelmi szerződés megkötésének keresztülvitelénél nemcsak közbejöttét, de az ő közreműködését is igénybe veszi, s mert Magyar- ország a vám- és kereskedelmi szerződések tekintetében nem egyedül jár el, hanem Ausztria törvényhozása is eljár ezekben az ügyekben, a kettőnek, hogy egyező szövegű megállapodások jöjjenek létre, meghatalmazottjaként jár el a törvények szigorú felfogása szerint a külügy- minister, de nem az egyik vagy a másik kormány belátása és utasítása szerint, hanem a saját ügyességéhez, erejéhez és közegeinek tevékenységéhez képest vezeti sikerre avagy pedig juttatja sikertelenséghez. Azok a vereségek, a melyeket mi évtizedeken keresztül a kereskedelmi szerződések megkötésénél szenvedtünk, nem kizárólagos vereségei az osztrák vagy magyar kormánynak, abban a mi diplomatiánk fényes képességeinek is tevékeny része van, sőt épen a diplomatia az, a mely az agricol magyar állam és az iparos osztrák állam közt a kiegyenlítést és a középutat keresi. Azok a középutak, azok a kiegyeztetések és kiegyenlítések mindig valamely félnek rovására történtek s az a csodálatos, hogy soha sem Ausztria volt az a fél, a mely a rövidebbet húzta, hanem mindig Magyarország, mert az iparvámok nagyon magasak s bizonyos tekintetben nemcsak védők, hanem tiltók is; mig ugyanazon időben a gabonavámok csak olyan szinvonalt értek el, mely Magyar ország földmívelésének és állattenyésztésének a szükséges oltalmat sem nyújtotta. Az én figyelmemet, a ki féltékenyen őrzöm hazám alkotmányos életének önállóságát, nem kerülte el az, hogy itt a külügyministerek szeretik a can- cellárok szerepét játszani, túlnyomó befolyással bírni hol az egyik, hol a másik kormány életére s nem egyszer, midőn akár az egyik, akár a másik államban a kormányok válságra kerülnek, mindenki által tudott dolog, hogy a kül- iigyministereknek ilyen cancellártempóban való fellépése egyik vagy másik kormány mellett való állásfoglalása a cabinetválságot előidézte, vagy annak új megoldást nyújtott. Azt a befolyást, a mely a külügyministeriumnak a vám és kereskedelmi szerződések megkötésénél biztosítva van, nekünk e helyen bírálnunk, ellenőriznünk és felügyelnünk kell, az ehhez tartozó eszméket, gondolatokat kidobnunk, érlelnünk és ha megérleltük, gyümölcsösé alakíthatóvá kell hogy tegyük, mert mikép legyen tudomása annak a közöskülügyministernek a vára- és kereskedelmi szerződési tárgyalások vitelénél Magyarország érdekeiről, hogy ha még ezen az egy helyen is,
