A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1901 - hiteles kiadás (Bécs, 1901)

A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója

102 IV. ÜLÉS. minister úr figyelmét. A mint már akkor voltam bátor mondani, a magyar feliratok sok helyütt már akkor meg voltak ; bizonyos helyeken sem magyar, sem német feliratok nem voltak, hanem csak az illető ország nyelvén valók. Mi a dolgot annyiban rendeztük, hogy irtunk minden létező tiszteletbeli és fizetéses consulnak, tudósítást kérve arról, hogy milyen a felírás ; s ha nem volt megfelelő, azt helyreigazítottuk és helyesbí­tettük. Nem marad tehát más hátra, mint a czí- mer kérdése, a melyre nézve különben már szintén volt többször alkalmam nyilatkozni s ez iránt csak annyit mondhatok, hogy mind­addig, a mig ez a kérdés az illetékes tényezők hozzájárulásával rendezve nem lesz, a czímer eddigi használatán, a melyet a magyar kor­mány annak idején jóváhagyott, a külügyminis- terium önkényesen, saját belátása szerint nem változtathat. Épen ezérL kérem, méltóztassék Holló Lajos t. bizottsági tag ur határozati ja­vaslatát mellőzni. Ezzel azt hiszem, megfeleltem minden fel­merült kérdésre s kérem a költségvetés elfoga­dását. (Élénk helyeslés.) Elnök: Az ülést tiz perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök : Méltóztassanak helyöket elfoglalni. Az ülést folytatjuk. Szólásra ki következik ? Thorotzkai Miklós gr. jegyző: Ugrón Gábor ! Ugrón Gábor: T. országos bizottság! Először is, midőn felszólalok, ki kell hogy je­lentsem, hogy új rendszerű tactica az országos bizottság néhány tagja részéről, hogy mihelyt valami kérdésben vita indul meg, a mely kér­désnek intézésébe a külügyi kormány tevéke­nyen befoly, mindjárt a magyar törvényhozás jogát állítják előtérbe. Maga a törvény is, a vám- és kereskedelmi szerződés megkötésének keresztülvitelénél nemcsak közbejöttét, de az ő közreműködését is igénybe veszi, s mert Magyar- ország a vám- és kereskedelmi szerződések tekintetében nem egyedül jár el, hanem Ausztria törvényhozása is eljár ezekben az ügyekben, a kettőnek, hogy egyező szövegű megállapodások jöjjenek létre, meghatalmazottjaként jár el a törvények szigorú felfogása szerint a külügy- minister, de nem az egyik vagy a másik kor­mány belátása és utasítása szerint, hanem a saját ügyességéhez, erejéhez és közegeinek tevé­kenységéhez képest vezeti sikerre avagy pedig juttatja sikertelenséghez. Azok a vereségek, a melyeket mi évtizedeken keresztül a kereskedelmi szerződések megkötésénél szenvedtünk, nem ki­zárólagos vereségei az osztrák vagy magyar kormánynak, abban a mi diplomatiánk fényes képességeinek is tevékeny része van, sőt épen a diplomatia az, a mely az agricol magyar állam és az iparos osztrák állam közt a kiegyenlítést és a középutat keresi. Azok a középutak, azok a kiegyeztetések és kiegyenlítések mindig vala­mely félnek rovására történtek s az a csodá­latos, hogy soha sem Ausztria volt az a fél, a mely a rövidebbet húzta, hanem mindig Ma­gyarország, mert az iparvámok nagyon magasak s bizonyos tekintetben nemcsak védők, hanem tiltók is; mig ugyanazon időben a gabonavámok csak olyan szinvonalt értek el, mely Magyar ország földmívelésének és állattenyésztésének a szükséges oltalmat sem nyújtotta. Az én figyel­memet, a ki féltékenyen őrzöm hazám alkot­mányos életének önállóságát, nem kerülte el az, hogy itt a külügyministerek szeretik a can- cellárok szerepét játszani, túlnyomó befolyással bírni hol az egyik, hol a másik kormány életére s nem egyszer, midőn akár az egyik, akár a másik államban a kormányok válságra kerül­nek, mindenki által tudott dolog, hogy a kül- iigyministereknek ilyen cancellártempóban való fellépése egyik vagy másik kormány mellett való állásfoglalása a cabinetválságot előidézte, vagy annak új megoldást nyújtott. Azt a befolyást, a mely a külügyministeriumnak a vám és keres­kedelmi szerződések megkötésénél biztosítva van, nekünk e helyen bírálnunk, ellenőriznünk és felügyelnünk kell, az ehhez tartozó eszméket, gondolatokat kidobnunk, érlelnünk és ha meg­érleltük, gyümölcsösé alakíthatóvá kell hogy tegyük, mert mikép legyen tudomása annak a közöskülügyministernek a vára- és kereskedelmi szerződési tárgyalások vitelénél Magyarország érdekeiről, hogy ha még ezen az egy helyen is,

Next

/
Oldalképek
Tartalom