A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1901 - hiteles kiadás (Bécs, 1901)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
IV. ÜLÉS. 103 a hol jogosítva vagyunk szavunkat felemelni, tevékenységére befolyást gyakorolni, elhallgatjuk azokat a kérdéseket, a melyeknek intézése mint csomópontba az ó kezébe fut; továbbá azért is, mert ha Magyarorszag vám és kereskedelmi szerződéseit megköti, ezt nem azért teszi, hogy azok az életbe át ne menjenek s hogy azokat a külföldön ne tudja érvényesíteni. A külföldön mi módon érvényesíti? A magyar kereskedelmi miniszter utján? Nem! Azért vannak a külföldön diplomatiai képviselőink, consulatusaink, hogy az ezen szerződések alapján keletkezett kereskedelmi tevékenységnél, állampolgárainknak ipari, földmívelés, személyes viszonyai tekintetében a külügyi kormányzat a maga közegeivel ezek védelmére, oltalmára, fejlesztésere rendelkezésre álljon. Egészen más volna, hogy ha intézkedési jogot kívánna az országos bizottság gyakorolni, de a kérdéseket megvitatni, a főlvilágositást megadni, bírálatot gyakorolni, miként köttetnek ezek a szerződések és miként foganatosíttatnak a külföldi államban, ez ezen országos bizottságnak feladata és kötelessége, és itt tisztán a para- graphusokon való lovaglással nem lehet letiporni az élet eleven követelményeit annál kevésbé, mert ezen paragraphusokon való lovaglás azután itthon a másik irányban szokott elszáguldani. Meg kell jegyeznem, hogy Tisza Kálmán bizottsági tag úrnak abban igaza van, hogy az ilyen vám- és kereskedelmi szerződéseknél minden állam a maga érdekét tekinti és az a rokonszenv, a milyen például Magyarország és Fraucziaország közt évszázadokon keresztül fennállott, nem elégséges arra, hogy kedvező elbánásban részesítse a mi áruinkat. Nem bizony; ha akadnak olyan magyar államférfiak, kik Frau- cziaországot insultálják. Én emlékezem egy mi- nistereluökre, a ki, midőn 1889-ben a nagy franczia átalakulás emlékére Párisban kiállítást rendeztek, keresztülvitte, hogy Magyarország a kiállításon nem jelent meg, mert nem jelent meg Németország sem. De ez a bántalmazás csak tetézést nyert abban, hogy midőn a magyar országgyűlésen eziránt kérdés intéztetek, az akkori ministerelnök azt válaszolta, hogy ez azért történik, mert az oda kiküldendö drága értékes tárgyaink kellő biztosságban nem lettek volna. Erre felsziszszent az a nagy és nemes nemzet és természetes, hogy ilyen bántalmazás után úgy állott rajtunk boszút, a mint hatalmában volt; akkor kezdődött a mi ürüink bevitelének üldözése s néhány esztendőnek folyama alatt ki tudták ezeket szorítani a frauczia piacz- ról a magyar mezőgazdaság kárára. íme egy hibás kormányelnöki nyilatkozat, miként okoz évtizedekre egy nemzetnek jelentékeny és messze kiható kárt. Azt mondotta a külügyministerium képviseletében Szécsen Miklós gróf osztályfőnök úr, hogy nagyon szereti, hogy a hármas szövetségről való felfogásommal én isoláltan állok. Schönborn grófnak tegnap elmondott beszéde után és azok után a beszédek után, melyeket a csehek elmondottak az osztrák országos bizottságban, nem tudom miért találnám én magamat akkora mértékben isoláltnak, mert én még odáig sem mentem el, mint a csehek. Én csak egyszerűen kritikáját gyakoroltam a hármas szövetségnek és azt mondottam, hogy a hármas szövetségnek akként való fentartása, hogy mi magunkat abban kihasználtatni engedjük, és ugyanakkor nekünk sem politikai, sem gazdasági viszontszolgálatok ne tétessenek, nem helyes, mert politikai szolgálatból kétségtelenül el lehet némi- tani, meg lehet gátolni, kisebb méretre reducálni azokat az állambontó törekvéseket, a melyeket az alldeutsch agitatio Ausztriában akkora terjedelemben üz. Akkor mi megvárhatjuk egy szövetségestől, hogy nyilatkozataiban óvatos legyen, és ne mondjon olyanokat, melyeknek értelmezése a nemzetek millióiban oly vágyaknak ad szárnyat, és oly törekvéseknek a valószínűség képét, a mely törekvések megtámadják Ausztria fenmaradását. De nemcsak itt látom én a hármas szövetség jövő fennállásának gyengeségét, hanem abban is, hogy Olaszország államférfiul nem úgy nyilatkoznak, mint a hogy hivatalos közegeink hirdetik, hogy a politikai szövetség anyagi előnyök kieszközlésére nem alkalmas. Az új kormányválság óta nemcsak kormányférfiai, hanem előkelő parlamenti férfiai is, nemcsak ellenzékiek, hanem a többség köréből valók is, határozottan hangsúlyozzák azt, hogy Ausztria Magyar- ország a borvámok kérdésében Olaszországgal szemben a jelenlegi állapottol meszsze el nem
