A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1900 - hiteles kiadás (Bécs, 1900)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
IV. ÜLÉS. 53 ságnak legnagyobb része megbírálva a dolgot, talán igazat fog adni nekem. Az egész Európában, sót az egész világon annyiszor és oly különös módon hangoztatott »autonómia« neve alatt, melyet már ott is megtanullak az emberek, bizonyos követeléseket formálnak. így például kívánják, hogy egy nagy bizottságot nevezzenek ki a mohamedánok, ennek a bizottságnak az élén a mufti álljon, ez a bizottság kormányozza az egész herczegovinai mohauiedánságot, e mellett elszakítják a vakufot az összes boszniai herczegovinai vakuftól, hogy azt is magok kormányozzák. Csak közbevetőleg mondom, hogy a vakuf ügye, midőn Boszniát átvettük, meglehetősen rossz állapotban volt. Ez igen természetes, mert nem törődött vele más, mint az, a kinek abból haszna volt. Mi a mohamedánok kérésére alakitoltunk egy vakuf-com- missiót az egész országra kiterjedöleg, mely az összes vakufokat kezelésébe vette és azóta is kezeli. Ez az országos vakuf-commissió természetesen csupa mohamedánokból áll. Újabb időben azt is behoztuk, hogy minden kerületből két választott mohamedán ül benne. Minden vakuf köteles arra, hogy azon bizonyos alapítványok kielégítése után fennmaradó feleslegét az országos ccmmissiónak adja át s ez az igv összegyűlt pénzeket a szűkölködő vakufoknak adja az iskolák segélyezésére. Ez nem tetszett egynéhány helyen a mohamedánoknak, különösen azoknak, kik megszokták magok kezelni ezen részleges vakufokat s igy Mosztárban is el akarták választani s ez egy nagy választott moliamedáu bizottság hatáskörébe esett volna. Most mé'tóztassanak meghallgatni e hatáskörnek egynéhány pontját: »49 §. A muzulmán egyházi bizottság szigorúan őrködni tartozik a felett, nehogy esetleg közintézetekben, iskolákban, kórházakban, fogházakban, a katonaságnál, vagy bárhol egyebütt az izlam vallás szabályai megsértessenek.« »A muzulmán hitre vonatkozó különösen fontos ügyekben, homályos hitelvek magyarázásának szüksége, ha fennforog, valamint nézeteltérés esetén ezen (a mostari) egyházi bizottság és a szerajevói Medzslisszi-Ulema között, — a konstantinápolyi magas Mesikhat döntése irányadó.« Az egyházi bizottságnak joga van többeket, főképen hodzsákat összehívni és tanácsukat meghallgatni olyankor, a mikor szükségesnek tartja valamely vallási ügy bővebb megbeszélését. Erről idejekorán értesíteni tartozik a politikai hatóságot . . . más vallásuaknak semmit sem szabad tanitaniok és nem szabad megengedni nekik semmiféle befolyást vagy közreműködést ezekben az iskolákban. Az országos kormány általhodzsáknak stb. szánt segélyek a föntebb jelzett intézménynek adandók át, a mely azokat »saját belátása szerint« fordítja rendeltetési czéljára. Ilyen van még egy pár. Többek közt azt is, hogy a benső nyelv a török, de a levelezés a hatóságokkal szláv nyelven történik. Megjegyzem, hogy ezen mohamedánok közül csak nagyon kevesen tudnak törökül. »Az országos hatóságok, ezen statutum korlátái között, minden módon, még karhatalommal is tartoznak segédkezni az összes Vakuf- és Mearif-Testiiletek, valamint az egyházi bizottság valamennyi határozatainak, rendelkezéseinek és végzéseinek a végrehajtásánál.« Én úgy hiszem, hogy itt nem sok megjegyezni valóm van. Először ez az egész intézmény beleütközik az islámba. Az islám nem ismer ilyen bizottságot, ott felülről jön minden. Másodszor ott egyházi hatóságok nincsenek. Nem a muftik nevezik ki a hodzsákat és imá- mokat, hanem részint a vakuf, részint az egyes faluk vagy egyes városok és városnegyedeknek külön mahalái. Ezekbe beleavatkozni nem szabad Ez az islámba ütközik. Azután jogot formálnak magoknak az egész tartományra kiterjedöleg bizottság által megvizsgálniok minden kormányrendeletet és törvényt is, tehát úgy civil, mint katonai törvényt, vájjon nincs-e abban az islám ellen valami; ez történnék minden iskolában, intézetben és kórházban is. Ennek az eredménye az lenne, hogy többé egy bonczolás sem történhetnék Boszniában, mert ez ellentétben áll az islám tanaival. Mi lesz ennek az eredménye, hozzátéve még ezen szakaszt? Az, hogy a kormányközegek kötelesek ezen bizottságnak határozatait, ha kell bra- chiummal érvényesíteni minden vizsgálat nélkül. Ennek következménye lesz egy kis mohamedán
