A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1898 - hiteles kiadás (Bécs, 1898)

A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója

50

IV. ÜLÉS.

téren is Magyarország gazdasági érdekeit úgy istápolni, a mint azt a monarchia másik államával fennálló kapcsolat nem csak szükségessé, de méltányossá is teszi.

Egy harmadik szempont a költségvetés szempontja. Itt teljes összezavarodással állunk szemben. Igyekeztem mindig figyelemmel kisérni a közös kormány költségvetését s azokban megszerezni azt a világosságot, mely az Ítélkezés alaposságát lehetővé teszi. De itt, ismétlem, a legnagyobb homálylyal állunk szemben.

Pedig egy programúiról is történik említés az előterjesztésben, mely programmal szemben joggal és méltán kérdhetem, hogy mi az, a mi ebből a programmból a 37Ü2 millió forinttal ki merittetett, mert a költségvetéseknek rendszeres emelkedésével ma is találkozunk és igy nem tudjuk megítélni azt, hogy az a programm, melynek gyorsabb tempóban való megvalósításáról van szó, mennyire lett kimerítve ezen pót- hitellel, melynek megszavazása kéretik.

Az előterjesztésnek az a kijelentése, a mely akként szól, hogy a hadsereg hadi készültségének fokozását czélzó — különben csak egy, már évek előtt megállapított programúinak megfelelő intézkedések — gyorsabban és rövidebb idő alatt ejtetnek meg. Ez engem ismét azon kérdés feltevésére indit, hogy mi az a programm, miből áll az, mert én ily programmot nem ismerek. (Helyeslés jobbfelól.) Ismerem az évi költségvetésnek előterjesztéseit, a többletek indoklásait, de programúiról — én legalább nem tudok. Tudom például, hogy 14 nehéz üteg beállítása, a vártüzérség reformálása, a gyalog csapatok, a vadászcsapatok, illetőleg ezek századainak 9 emberrel való felújítása, a tiszti létszám szaporítása, időnkint mindig jelentkeztek fokozatosan a nélkül, hogy külön programmal találkoztunk volna.

Pedig, hogy az 1894-iki előterjesztéssel, mely négy pontban foglaltatik és mely szük- markulag jelölte meg a hadsereg fejlesztésére vonatkozó intézkedéseket, hogy — mondom — ezzel szemben ma már hol állunk, azt méltóz- tassék megítélni abból a körülményből, hogy csak személyi-ügyekben rendkívüli emelkedések történtek, melyet akkor senki sem sejtett és sejthetett és mely csak egy részét tartalmazza

annak a szűkmarkú programmnak, mely semmi perspeclivát nem nyújtott, semmi prospectust elénk nem tárt, hanem akként lett előterjesztve és legalább én akként fogtam fel, hogy annak semmi további czélja és tendentiája nincs, mint csakis a hadsereg jelenlegi hadi létszámának kiépítése. Hogy mit jelent ez, erre rögtön át fogok térni.

Ha én megnézném azokat az emelkedéseket, melyek csak személyi tekintetben 1891-től, a véderő törvény megalkotásának 3-ik évétől előttünk állanak, akkor azt találom, hogy például a tábornokok létszáma 21-el lett szaporítva, pedig a 34 iki programmban csak két tábornokkal találkozunk és további ily szükséglet nem jeleztetett. Az ezredesek létszáma 49-el emeltetett, az alezredeseké 75-el, az őrnagyoké 114-el, a századosoké mindkét kategórióban 493-mal, a főhadnagyok állománya 1754-el, a hadnagyi állomány 1258-ul; és találkozunk a költségvetés ordináriumában azon nagymérvű emelkedéssel, mely az 1891-iki 102 millióval szemben az 1899-iki költségvetés szerint 132 millió forintot tesz, mely költségvetésnek ez a rendkívül gyors tempóban és nagy mértékben való emelkedése előttünk nemcsak hogy programm alakjában nem feküdt, de annak lehetősége, hogy be fog következni, nem is sejtetett és azt gondolom, hogy ugyanazon helyzetben volt az országos bizottság többi tagja is, a mi azt mutatja, hogy itt egy rendkívüli tendentiá- val állunk szemben, a melynek tartalmát tehát meg kell vizsgálni, mert az vezet el bennünket arra a felfogásra, hogy ezen tendentia nyilatkozik meg a 30,000.000 frtban is, a mely most póthitel alakjában tőlünk követeltetik.

De hogy az 1894-iki előterjesztés nem programm, arra nézve bátor vagyok még azt a körülményt is felemlíteni, hogy az a négy tétel, a melyben concipiálva lettek a hadsereg továbbfejlesztésére vonatkozó kívánságaink, oly átalá- nos természetűek, hogy abba épp úgy beleillik 10 hadtest, 20 hadtest, mint beleillik a mérsékelt emelkedés is, a mely ismétlem, a hadi létszámhoz alkalmazkodva, csakis ennek erőteljes kiépítését foglalja magában és tartalmazza. Hogy ilyen programmja a t. hadügyi kormánynak van, vagy lehet, azt én kétségbe nem vonom,