A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1887 - hiteles kiadás (Bécs, 1887)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
V. ÜLÉS. 5^ rozza, hogy a katonai alreáliskolákban használt tankönyvek átdolgoztassanak, ezek a magyar szellemnek megfelelőn szerkesztett könyvekkel helyettesittessenek ; vagy ha azt határozza, hogy a magyar oktatási nyelv behozassák. Ha a t. bizottságnak joga van azon határozat meghozatalára, melyet a t. albizottság indit- ványoz, akkor joga van azon keretben néhány lépéssel tovább is menni. És hogy ha ezen mesz- szebb menő határozatoknak semmi gyakorlati eredményt nem tulajdonit a t. albizottsági előadó ur, akkor ne csodálkozzék azon, hogy hasonló érvelések nyomán igen alaposan felmerül azon kétely, melylyel saját elvbarátai egyikénél találkozott, hogy a bizottság által hozott határozatok egyátalában semmi gyakorlati jelentőséggel, eredménynyel nem bírnak. (Helyeslések.) Hogy az egyik országos bizottság határozata önnön magában gyakorlati eredményre nem vezethet, az azon esetre áll, midőn pénz megszavazásáról van szó. Kétségtelen, hogy a magyar országos bizottság határozata alapján bármi oly intézményt, a mely költségszaporitással jár, létesíteni nem lehet,anélkül, hogy ezen határozathoz a monarchia másik államának bizottsága is hozzájáruljon. Tökéletesen áll tehát az, hogy ha ezen bizottság elfogadná Grünwald Béla t. barát tómnak a katonai akadémia felállítására vonatkozó indítványát, ezen határozatnak gyakorlati eredménye csak abban az esetben lehetne, hogy ha a monarchia másik államának bizottsága ahhoz hozzájárul Már most, t. országos bizottság, én nem mérlegelem a valószínűségi esélyeket, a melyek erre nézve fennállanak. Megengedem, hogy nagyon valószinütlen, hogy a monarchia másik államának közösügyi bizottsága e határozathoz hozzájáruljon. Ámde akkor, ha e jogos óhaj megtagadásával találkozunk folyton, előáll szüksége annak, hogy foglalkozzunk azon kérdéssel, minő más utón lehet azon jogos igény teljesítését elérni, hogy a magyar honpolgár a kiképzést, valamint minden életpályára, úgy a katonaira is, annak minden fokán azon hazai nyelven szerezhesse meg magának, melyre az egész közoktatásügyi rendszer alapítva van. De ezt meg nem kísérelni, erre a kellő initiáló lépéseket meg nem tenni csak azért, mert ma az biztosítva nincs, vagy mert az ma nem valószínű: ezt hibának tartanám. Én szükségesnek tartanám constatálni, hogy e tekintetben a monarchia másik államának bizottsága miként vélekedik ; constatálni nem egyszer, hanem esetleg többször is és annak alapján érlelni meg további elhatározásainkat. (Helyeslések.) Még csak egy szót kívánok e tárgyban az eddig elmondottakhoz fűzni, mert t. barátaim Grünwald Béla és Beöthy Ákos, az ügy érdemét teljesen kimerítették. Szóba hozatott itt a hadsereg szervezeti egysége, azon intézmények fen- artásának szüksége, melyeket a monarchia szilárdságának tekintetéből az 1867. kiegyezés részint alkotott, részint fentartott és melyek közt a hadsereg, fontosságra nézve, kétségtelenül az első. Mi, kik e teremben jelenleg tanácskozunk, az országos pártviszonyok folytán mindnyájan olyanok vagyunk, kik az 1867. intézményekhez ragaszkodunk és azok fentartását kívánjuk. Ámde, ha ez igy van, legyen szabad egész szerénységgel a bizottság t. tagjainak figyelmükbe ajánlanom, hogy ez intézmények fentartását semmi sem veszélyezteti nagyobb mérvben, mint ha azok ürügyül szolgálnak, hamis indokul, de melyről netalán a közönség el találná hinni, hogy igazi indok arra, hogy mind e jogos követelményei Magyar- ország önállóságának és nemzeti aspiratióinak megtagadtassanak. (Helyeslések.) Én e merev irányzatban látom a legnagyobb veszélyt az 1867. intézmények fenmaradásáraésaz azok iránti közbizalom meggyökerezésére nézve. Mert ha ez intézmények tekintélye folyton indokul használtaik minden oly teljesen jogos nemzeti aspiratio visszautasítására, mely ez intézmények keretével nem ellenkezik, szelleme által pedig egyenesen követeltetik : akkor mindinkább terjedni fog az országban azon áramlat, mely ezen intézményekben látja a nemzeti fejlődés akadályát és ezek eltávolítását kívánja. (Helyeslések) És mert én ezt nem akarom, t. országos bizottság, ez az egyik oka annak, a miért elfogadásra ajánlom Grünwald t. barátom azon indítványait, melyek, ismétlem, a hadsereg szervezeti egységét semmiképen nem bántják, hanem minden ellentétet, mely, közte és a nemzeti szellem közt netalán fennállana, elsírni tani és a legszorosabb moralis egységet és solida- ritást létrehozni alkalmasak. (Helyeslések.) Rakovszky István előadó: T. országos bizottság! Szavaim félremagyarázása miatt és nem polémia czéljából akarok néhány szót megjegyezni, azt sem magam miatt, hanem inkább a hadügyi albizottság előadói széke iránti köteles-
