A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1886 - hiteles kiadás (Bécs, 1886)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
VI. ÜLÉS. 89 sulatusok állami ellátásban részesülő hivatalnokainak és szolgáinak rendkívüli drágasági pótlékaira, valamint az alexandriai főconsulság alantas hivatalnoki és szolga-személyzetének járó lakbérpótlékokra 9,000 fit. Elnöki Megszavaztatik. Ezzel, t. országos bizottság, a külügyi albizottság jelentése végig tárgyaltatván, a kül- ügyministerium költségvetése, úgyszintén a póthitel is megszavaztatott. Végleges megszavazásuk, az eddigi gyakorlat szerint, a jegyzőkönyv hitelesítése alkalmával fog történni. Most Szögyény László osztályfőnök ur kíván Zichy Jenő gróf bizottsági tag ur inter- pellatiójára válaszolni. Szögyény László osztályfőnök: T. országos bizottság! (Halljuk!) Zichy Jenő gróf bizottsági tag úr a következő interpellatiót intézte a külügyminister úrhoz (olvassa) : >Ugy értesülvén, hogy az orosz diplomatia a portánál azon törekszik, hogy a mingréliai herczeget a ruméliai kormányzósággal ruházza fel: azon kérdést intézem a külügyministerhez, hogy ez esetben milyen álláspontot fog elfoglalni ?< A külügyminister urnák ezen, vagy hasonló törekvésekről mindeddig semmiféle tudomása nincs. Egyébiránt ismeretes dolog, hogy a kelet- ruméliai kormányzó kineveztetéséhez, a berlini szerződés értelmében, az összes signatarius hatalmak hozzájárulása szükséges. (Helyeslés.) Kérem, méltóztassék ezen választ, melyet a külügyminister ur nevében voltam szerencsés adni, tudomásul venni. (Helyeslés.) Zichy Jenő gr : A választ tudomásul veszem. Elnök: Méltóztatnak a választ tudomásul venni? (Igen!) Tehát kijelentem, hogy a külügyminister ur nevében adott válasz tudomásul vétetik. Következik a napirend második tárgya, Grünwald Béla bizottsági tag ur indítványának tárgyalása. A szabályok értelmében először az indítványozó fejti ki indítványát. Grünwald Béla: T. országos bizottság! A határozati javaslatot, melyet szerencsés voltam benyújtani, igen röviden indokolhatom. Azt állítottam, hogy a költségvetés czíme- zése magában véve helytelen s hogy a közjogi viszonynak sem felel meg. A költségvetés A közös ügyi országos bizottság naplója 1886. czíme szerkezeténél fogva helytebn azért, mert azt mondja, hogy az osztrák-magyar monarchia közös államháztartásának előirányzata. Egy alany a közösség kifejezésére nem elég; ahhoz legalább is kettő szükséges. Valamint egy embernek önmagában nem lehet közössége, épp oly kevéssé lehet az osztrák-magyar monarchiának közös államháztartása, mert ahhoz mindenesetre kettő kell, tehát alattomban értetik, hogy az osztrák-magyar monarchia két felének, vagy két államának közös háztartása. Ez ugyan szerkezet szempontjából helyes volna, de az osztrák-magyar monarchia két felének, vagy két államának sem lehet közös háztartása, mert az államháztartás oly organicus fogalom, mely egy állam pénzügyi gazdaságának egész rendszerét tükrözi vissza. Ebből a rendszerből, mely egy állam egyéni életéből és sajátszerű szükségleteiből és feladataiból keletkezik, már most egyes részeket kiszakítani, azokat összeragasztani és arra azt mondani, hogy az közös államháztartás, teljes lehetetlenség. De, t. országos bizottság, a föérv a használt czímezés ellen az, hogy nem felel meg az Ausztria és Magyarország közt fennálló viszonynak, Ausztriának és Magyarországnak, mint két külön, önálló államnak közös háztartása nemcsak fogalmilag nem lehet, de törvényeink értelmében tényleg nincs is. Mi itt nem vagyunk parlament és nem állunk egy állam háztartásával szemben. Mi a monarchia két felének parlamentjei által kiküldött bizottságok vagyunk azzal a megbízással, hogy a közös ügyekre nézve tanácskozzunk és ugyanakkor a közös ügyekre vonatkozó költségeket itt megállapítsuk. Ennek következése azután az, hogy az itt megállapított költségek, miután belőlök a közös bevételek levonattak, a quota arányában mint egy-egy tétel fordulnak elő Ausztriának költségvetésében épp úgy, mint Magyar- ország külön költségvetésében. Nekünk tehát közös államháztartásunk ennélfogva nincs és én az ily hivatalos okmányok élén álló czíme- zésben a közjognak meg nem felelő kitételeket kerülni óhajtanám. Ez volt czélja határozati javaslatomnak, ezért voltam bátor oly czímet ajánlani, mely a tényleg fennálló közjogi viszonynak megfelel. Kétségtelen, hogy a közjogi 12
