A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1886 - hiteles kiadás (Bécs, 1886)

A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója

90 VI. ÜLÉS. viszony Ausztria és Magyarország közt részint az I8ü7-iki kiegyezés szelleménél fogva, részint a törvényeinkben előforduló kitételek alapján és az osztrák és magyar közjogi irodalom fel­fogása szerint az, hogy itt két coordinált állam egy sajátszerű szövetségi viszonyban van oly módon, hogy bizonyos ügyeket közöseknek ismernek ugyan el, de azonkívül mind a kettőnek teljes souverainitása van a törvényhozás és végrehajtás körében. Kifejezést nyer ez még egy más momentum által is. Nevezetesen a fejedelem kétségtelenül közös kettőnk közt és mégis azt ott a császári, nálunk pedig a királyi czím illeti meg. Ezen kívül a közös feje­delem udvartartásának költségei nem közös költségek, hanem azok külön-külön fordulnak elő az osztrák magyar monarchia mindegyik felének külön államháztartásában. Ez mindazt mutatja, a mit az 1867-iki kiegyezés szelleme és törvényeink világos kitételei tartanak szem előtt, hogy tudniillik itt két külön állam áll egymással szemben. Ezért voltam bátor határozati javaslatom­ban azt ajánlani, hogy e czím helyett »az osztrák-magyar monarchia közös államháztar­tásának előirányzata* jövőben e czím használ­tassák »előirányzat az osztrák-magyar monar­chia két államának közös bevételeiről és ki­adásairól.* Ajánlom a t. országos bizottságnak határozati javaslatomat elfogadásra. (Helyeslések.) Kállay Benjamin közös pénzügyminis- ter: Nem óhajtok most Grünwald Béla bizott­sági tag ur határozati javaslatának méltatá­sába és azon indokolásnak taglalásába bocsát­kozni, a melylyel javaslatát támogatta. Csak azt jegyzem meg, hogy miután az eddig hasz­nált czímezés helyessége iránt bármi okból ké­telyek merültek fel, a közös kormány szívesen hajlandó megfontolni, hogy mennyiben alaposak ezen kételyek és hogy ha szükségét látja, haj­landó oly czímet használni, mely a törvény szavainak és értelmének teljesen megfelel. Hogy ezt már most nem tehetjük, ennek egyedüli oka az, hogy miután ma az utolsó érdemleges ülést tartjuk, erre némileg késő van. Még azt is megjegyzem, hogy a delegatio intézményé­nek léte óta követett hosszú gyakorlat azt mu­tatja, hogy különböző czímek használtattak és ezért szükséges a közös kormánynak a külön­böző körülmények tekintetbe vételével meg­fontolnia, hogy melyik czím az, a mely a tör­vénynek leginkább megfelel. Én tehát a közös kormány nevében bátor vagyok kijelenteni, hogy az hajlandó e kérdést fontolóra venni és jövő évben a czímet akként módosítani, hogy az a törvény szavainak és értelmének teljesen meg­feleljen. Ezen okoknál fogva kérem a t. orszá­gos bizottságot, hogy a határozati javaslat tár­gyalását mellőzni méltóztassék. (Helyeslés.) Grünwald Béla: T. országos bizottság! A közös pénzügyminister ur ő nagyméltósá­gának nyilatkozata részben megnyugtatólag ha­tott rám, a mennyiben nyilatkozatából azt ve­szem ki, hogy a közös ministerium is azon né­zetben van, hogy az eddigi czím nem volt helyes és nem felelt meg azon közjogi viszonynak, mely Magyarország és Ausztria közt fennáll. Mert ha a mostani czím helyes lett volna, igen termé­szetes, nem mutatkoznék késznek a közös mi­nisterium arra, hogy más czímet használjon, a mennyiben akkor annak szüksége nem forogna fenn. De másrészt nem titkolhatom el aggodal­mamat a fölött, hogy azon czím elfogadásához, melyet én ajánlottam s mely csakugyan meg­felel a Magyarország és Ausztria közt fennálló közjogi viszonynak, a közös ministerium nem járult, mert ebből az látszik, hogy ennek az egyedül correct czímnek használásától bizonyos okoknál fogva idegenkedik. De, t. országos bi­zottság, részben mégis elértem czélomat, tud­niillik azt, hogy a közös kormány elismerése szerint is az eddigi czímezés helytelen volt és igy kilátás van arra, hogy jövőben a közös mi­nisterium közjogi viszonyunknak megfelelőbb czímet fog használni. Én tehát ezennel kijelen­tem, hogy belenyugszom abba, hogy ha az igen t. országos bizottság az általam eléterjesztett indít­ványt nem fogja jelenleg tágryalni. Be akarom várni azon czímet, mely alatt a közös ministerium pénzügyi előterjesztéseit jövőre elő fogja ter­jeszteni és természetes, hogy akkorára fentar- tom magamnak a bírálatot azon szempontból, vájjon az a Magyarország és Ausztria közt fenn­álló közjogi viszonynak megfelelő-e vagy sem? {Helyeslések.) Elnök: Az indítványozó ur nyilatkozata után egyhangúlag hozott határozatként kimond­hatom, hogy a bizottság nem kívánja tárgyalni ez indítványt. (Helyeslés.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom