A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1886 - hiteles kiadás (Bécs, 1886)

A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója

72 VJ. ÜLÉS. Ma Bulgáriában fejedelem nincs, a portá­nak a ruméliai kormányzó kinevezése iránti joga pedig fennáll, de a kérdés az, hogy Rumélia kormányzójának ezen az úton való kinevezése vagy lehetetlenné teszi az uniót, melyet mi igenis óhajtunk és a külügyminister úr is óhajt, vagy oly complicatiót idéz elő, mely forceirozná Bulgáriában a mingréliai herczeg megválasztását. Én tehát, miután úgy értesültem, hogy az orosz diplomatia a portánál arra törekszik, hogy ez a mingréliai herczeget a ruméliai kormányzósággal ruházza fel, azon kérdést intézem a külügyminister úrhoz, hogy ez eset­ben minő álláspontot fog elfoglalni 1 Kndnyánszky József b. jegyző (ol­vassa) »Úgy értesülvén, hogy az orosz diplo­matia a portánál azon törekszik, hogy a mingréliai herczeget a ruméliai kormányzóság­gal ruházza fel ; azon kérdést intézem a kül­ügyminiszterhez, hogy ez esetben milyen állás­pontot fog elfoglalni U Elnök: Az interpellátio ki fog adatni a külügyministernek. Következik a külügyi albizottság jelenté­sének tárgyalása. Azt hiszem, a jelentést mél- tóztatik felolvasottnak tekinteni (Felolvasottnak tekintjük!) és igy a tárgyalás megkezdhető. Az első szó az előadó urat illeti. Fáik Miksa előadó: T. országos bizott­ság! Midőn ezen helyről van szerencsém a t. országos bizottsághoz szólni, nem érzem magamat hivatva a közös kormány által köve­tett külügyi politikát egyéni nézeteim szempont­jából bírálat alá venni, hanem előadói köteles­ségemet abban találom, hogy megvilágítsam azon elveket és indokokat, melyek a külügyi albizottságot jelentése szerkesztésében vezették. Első sorban is az albizottság a bolgárok iránti rokonszenvnek, az általok tanúsított bátorság, mérséklet és kitartás iránti elismerésnek kife­jezését javasolja a t. országos bizottságnak. Ha egyes emberek hazájok körül kiváló érde­meket szereznek, ezért megjutalmazza őket a fejedelem és hálás polgái társaik szobrokat emelnek nekik; de ha egy egész nép azzal tünteti ki magát, hogy egy túlhatalmas ellen­séggel szemben és minden idegen segélytől elhagyatva, kizárólag csak saját erejével védi a maga szabadságát és országának független­ségét, akkor csak egyetlen egy módja van a jutalomnak, melyben ily nép részesülhet és ez: a többi szabadságszerető népnek elismerése és rokonszenve. (Helyeslés.) Hogy a t. országos bizottság a magyar nemzet nevében és annak részéről ily jutalom­ban részesítse a bolgár népet, ez az első javas­lat, melyet jelentésünkben előterjeszteni bátor­kodunk (Helyeslés.) De ezen érzelmek kifejezése nemcsak hogy jótevőleg nem hatna, hanem egyenesen kárára válnék a bolgár népnek, ha egyszersmind tisztán és világosan meg nem jelöltetnék azon határ, melyen innen, ezen rokonszenvnek más mint tisztán erkölcsi eszközökkel való tanúsí­tása tőlünk nem várható, — ha álremények kel­tetnének a bolgár nép szivében, melyek teljesí­tését megtiltja nekünk azon egészséges önzés , mely a politikában minden népnek kötelessége, melynélfogva vérét és vagyonát csakis saját érdekeinek és becsületének megvédésére áldoz­hatja és mely másokat tettleg segíteni csak akkor kész, ha ez által saját érdekeit is szol­gálja. A jelentés szabatosan megvonja ezen határt, de midőn ez által elejét veszi minden illusiónak, másfelől mégis rámutat azon pon­tokra, a hol Bulgária érdekei találkoznak, a mi érdekeinkkel és a hol az együttes véde­lem szüksége ránk nézve is beállana. És e tekintetben az albizottság arra fek­tette a fősúlyt, hogy — bár a legkíméletesebb modorban, de határozottan — tiltakozzék az ellen, mintha Oroszországnak a Balkánfélszi­geten, különösen Bulgáriában nagyobb befo­lyása, vagy szélesebb jogköre lehetne, mint a melyet a berlini szerződés számára megjelöl. Szükséges volt ezt különösen hangsúlyozni főleg azért, mert innen-onnan, — nem a mi hazánk­ban de például csak e napokban a franczia parlamentben is — ismételve hangoztattatott, hogy hiszen Oroszország Bulgária felszabadí­tása érdekeben háborút viselt, vérben és pénz­ben rendkívüli áldozatokat hozott és igy esik méltányos és a többi hatalmak által meg nem tagadható követelés az ő részéről az, hogy neki nagyobb befolyás engedtessek a bolgár terüle­ten. Ezen nézetet mi teljesen alaptalannak és jogosulatlannak farijuk. (Helyeslés.) Mi nem

Next

/
Oldalképek
Tartalom