A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1884 - hiteles kiadás (Bécs, 1884)

A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója

IV. ÜLÉS. 19 sebb a mostani hadügyi költségvetés, minta múlt évi. De különösen a rendes költségvetésben a szükségletek növekedése igen nagy részben csak látszólagos. Nevezetesen az épületek helyre­állítására 300,000 frt igényeltetik, a mi nem új kiadást tartalmaz, hanem olyan kiadások áttételét a rendes előirányzatba, a melyek ed­dig évenként mindig szükségesek voltak, és a melyek legalább a közel jövőben is elkerülhet- lenül szükségesek lesznek, igy tehát ez nem új, hanem csak áthelyezett kiadás. Szintén igy áll a nyugdíjakra előirányzott 657,436 frt több­lettel, a melyhez hasonló összegre szintén mindig szükség volt, ámbár az előirányzat ezt nem tünteti fel, de a zárszámadások tanúsága szerint ezen kiadás elkerülhetlen volt, és igy az albizottság ezen összegben nem új kiadást lát, hanem a költségvetés realitása szempont­jából csak helyesen jár el, midőn ezen összeget a költségvetésbe felvétetni ajánlja. További főbb tételek a különböző eltéré­sek között részint olyanok, melyek a hadsereg harczképességének emelésére szükségesek, mint pl. a tüzérség felszerelésére kívánt összeg, a mely tagadhatlanul előnyére fog válni a harcz- képességnek és azon előnyök mellett, melyeket ez által elérünk, aránylag nem nagy kiadás. Ilyen a lovasság érdekében kívánt költségeme­lés, továbbá az, hogy a lovasság lóállományá­nak kellő erőben való biztosítása nagyobb összegeket igényel. Köztudomású dolog a t. bi­zottság tagjai előtt, hogy a lovak ára mennyire emelkedett. De legyen szabad itt mellesleg meg­jegyeznem azt is, hogy ez oly kiadási emelke­dés, mely más utón az országnak igen nagy részben megtérül. Továbbá a had- és harcz- képességgel összefüggésben van némileg, de külön szempont alá is veendő a hadsereg egész­ségügye, s az e czélból tett intézkedések az orvosi karnál, melyek szintén némi költség­emelést mutatnak. Mindezek oly szükségletek, hogy, ámbár a hadügyi albizottság szem előtt tartotta a takarékosságot, az ország pénzügyi viszonyait, még sem térhetett ki ezek elől, an­nál kevésbbé, mert nem tisztán magunktól függ az, hogy Európa államai közt helyet akarunk-e foglalni, de különben kötelességünk is e helyet ott elfoglalni és megtartani; ha pedig ezt tart­juk szem előtt, kötelességünk megtenni azt is, a mi legalább nélkülözhetlenül szükséges a monarchia hadseregének fentartására és arra, hogy a hadsereg harczképessége ne csorbít- tassék ; és mondhatom, az előirányzat a leg­nélkülözhetetlenebb szükségletekre szorítkozik és igy kötelességünk, hogy azokat ne tagadjuk meg a hadügyi kormányzattól. Annál kevésbbé lehetett ezeket megtagadni t. országos bizott­ság, mert az előterjesztett költségvetés, a had­seregnek törvényesen megállapított létszámá­hoz arányitva, csakugyan túlságos nagynak nem mondható. Ennek következtében bátorkodom az albizottság nevében arra kérni a t. országos bizottságot, hogy úgy jelentésünket, mint a hadügyi költségvetést átalánosságban a részle­tes tárgyalás alapjául elfogadni méltóztassék. (Helyeslés.) Beöthy Ákos: T. országos bizottság! Én a hadügyi költségvetést átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. De mi­dőn ezt teszem, nem hallgathatom el, sőt ki kell mondanom, hogy ez bizonyos kényszer nyomása alatt történik. E kényszer nem onnan származik, mintha én a hadsereg költségeit átalánosságban nem akarnám megszavazni, mert igen jól tudom, hogy azon kötelességek közt, melyekre nézve a képviselőtestületeknek első sorban provideálni kell, a védelmi köte­lesség csakugyan az első helyet foglalja el. Hozzá teszem azt is, hogy teljes mértékben igazat adok az előttem szólott t. előadó urnák abban, hogy költségvetésünk csakugyan nor­mal költségvetés, mely indokolását leginkább abban találja, hogy a szomszédos államok hadi létszáma és költségvetése jelentékenyebb, mint a miénk. Elismerem azt is, hogy a meny­nyiben az idén emelkedés mutatkozik a rendes költségvetésnél, ez részben szervezeti con- sequentiák, részben pedig el nem utasítható körülmények hatása folytán jött létre; sőt azt is elismerem, hogy a mennyiben nekem alkal­mam volt Ítéletet alkotni, a hadügyi kormány­zat kezelése lelkiismeretes és takarékos. De ha mindezek állanak, ezekkel szemben szintén áll egy nagyon fontos körülmény, melynek rideg valósága elől elzárkózni nem lehet : hogy hadügyi költségvetésünk évről évre nő, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom