A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1884 - hiteles kiadás (Bécs, 1884)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
IV. ÜLÉS. 19 sebb a mostani hadügyi költségvetés, minta múlt évi. De különösen a rendes költségvetésben a szükségletek növekedése igen nagy részben csak látszólagos. Nevezetesen az épületek helyreállítására 300,000 frt igényeltetik, a mi nem új kiadást tartalmaz, hanem olyan kiadások áttételét a rendes előirányzatba, a melyek eddig évenként mindig szükségesek voltak, és a melyek legalább a közel jövőben is elkerülhet- lenül szükségesek lesznek, igy tehát ez nem új, hanem csak áthelyezett kiadás. Szintén igy áll a nyugdíjakra előirányzott 657,436 frt többlettel, a melyhez hasonló összegre szintén mindig szükség volt, ámbár az előirányzat ezt nem tünteti fel, de a zárszámadások tanúsága szerint ezen kiadás elkerülhetlen volt, és igy az albizottság ezen összegben nem új kiadást lát, hanem a költségvetés realitása szempontjából csak helyesen jár el, midőn ezen összeget a költségvetésbe felvétetni ajánlja. További főbb tételek a különböző eltérések között részint olyanok, melyek a hadsereg harczképességének emelésére szükségesek, mint pl. a tüzérség felszerelésére kívánt összeg, a mely tagadhatlanul előnyére fog válni a harcz- képességnek és azon előnyök mellett, melyeket ez által elérünk, aránylag nem nagy kiadás. Ilyen a lovasság érdekében kívánt költségemelés, továbbá az, hogy a lovasság lóállományának kellő erőben való biztosítása nagyobb összegeket igényel. Köztudomású dolog a t. bizottság tagjai előtt, hogy a lovak ára mennyire emelkedett. De legyen szabad itt mellesleg megjegyeznem azt is, hogy ez oly kiadási emelkedés, mely más utón az országnak igen nagy részben megtérül. Továbbá a had- és harcz- képességgel összefüggésben van némileg, de külön szempont alá is veendő a hadsereg egészségügye, s az e czélból tett intézkedések az orvosi karnál, melyek szintén némi költségemelést mutatnak. Mindezek oly szükségletek, hogy, ámbár a hadügyi albizottság szem előtt tartotta a takarékosságot, az ország pénzügyi viszonyait, még sem térhetett ki ezek elől, annál kevésbbé, mert nem tisztán magunktól függ az, hogy Európa államai közt helyet akarunk-e foglalni, de különben kötelességünk is e helyet ott elfoglalni és megtartani; ha pedig ezt tartjuk szem előtt, kötelességünk megtenni azt is, a mi legalább nélkülözhetlenül szükséges a monarchia hadseregének fentartására és arra, hogy a hadsereg harczképessége ne csorbít- tassék ; és mondhatom, az előirányzat a legnélkülözhetetlenebb szükségletekre szorítkozik és igy kötelességünk, hogy azokat ne tagadjuk meg a hadügyi kormányzattól. Annál kevésbbé lehetett ezeket megtagadni t. országos bizottság, mert az előterjesztett költségvetés, a hadseregnek törvényesen megállapított létszámához arányitva, csakugyan túlságos nagynak nem mondható. Ennek következtében bátorkodom az albizottság nevében arra kérni a t. országos bizottságot, hogy úgy jelentésünket, mint a hadügyi költségvetést átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni méltóztassék. (Helyeslés.) Beöthy Ákos: T. országos bizottság! Én a hadügyi költségvetést átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. De midőn ezt teszem, nem hallgathatom el, sőt ki kell mondanom, hogy ez bizonyos kényszer nyomása alatt történik. E kényszer nem onnan származik, mintha én a hadsereg költségeit átalánosságban nem akarnám megszavazni, mert igen jól tudom, hogy azon kötelességek közt, melyekre nézve a képviselőtestületeknek első sorban provideálni kell, a védelmi kötelesség csakugyan az első helyet foglalja el. Hozzá teszem azt is, hogy teljes mértékben igazat adok az előttem szólott t. előadó urnák abban, hogy költségvetésünk csakugyan normal költségvetés, mely indokolását leginkább abban találja, hogy a szomszédos államok hadi létszáma és költségvetése jelentékenyebb, mint a miénk. Elismerem azt is, hogy a menynyiben az idén emelkedés mutatkozik a rendes költségvetésnél, ez részben szervezeti con- sequentiák, részben pedig el nem utasítható körülmények hatása folytán jött létre; sőt azt is elismerem, hogy a mennyiben nekem alkalmam volt Ítéletet alkotni, a hadügyi kormányzat kezelése lelkiismeretes és takarékos. De ha mindezek állanak, ezekkel szemben szintén áll egy nagyon fontos körülmény, melynek rideg valósága elől elzárkózni nem lehet : hogy hadügyi költségvetésünk évről évre nő, hogy
