A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1882 - hiteles kiadás (Bécs, 1882)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
IV. ÜLÉS. 43 Andrássy Gyula gr.: T. orsz. bizottság! Politikai pályámon, és ez talán hibám, mindig inkább csak a czélt tekintettem és ezt is nagyjában, mintsem a részleteket és formaságokat. Bevallom e hibámat, mert ez mentheti, hogy oly szónokok irányában, mint a t. előttem szólott Szilágyi biz. tag, a jogmagyarázat terén fölötte törpének érzem magamat. így érezte magát hajdanában Dávid Góliát irányában, azonban mégis megpróbált reá követ hajítani s az sikerült neki; megpróbálom ón is. (Derültség.) A t. bizottsági tag az 1S80: VI. t.-czikkből indul ki s azt mondja, hogy ezen, a boszniai köz- igazgatásról szóló törvény szerint a középitkezé- sek, a mennyiben beruházást vesznek igénybe, az országgyűlés elé tartoznak, és nem mondja a törvény: »kivéve a hadügyi építkezéseket«. Ebből ő azt következteti, hogy a hadügyi befektetések, mint ilyenek, nem a delegatio, hanem az országgyűlés elé tartoznak. A t. bizottsági tag, azt hiszem, elfelejtett egy dolgot, azt t. i., hogy a Bosznia közigazgatásáról szóló törvénynek nem volt oka kivételt tenni a hadi építkezésekre nézve; mert az 1867 : XII. t.-cz. azt mondja, hogy közösek a monarchia két része közt a külügy, hadügy és a mennyiben a két államot közösen illeti, a pénzügy is. Ebben a törvényhozás a szükségesség és a politikai bölcsesség követelményeinek felelt meg ; mert ki akarta kerülni azt, a mi, ha — teszem — a hadügy nem ismertetik el közösnek, bekövetkezik a kis államoknál a nagyokkal szemben, hogy amazokra nézve a hadsereg fentartásának csak terhei, de nem előnyei állanak fenn, minthogy a döntő perczben jelentőséggel nem birnak. A monarchia ezt meggondolva, minthogy a dua- lismus alapján áll, hogy mégis katonai hatalom lehessen, egységesnek mondottta ki a véderőt. Ez oly cardinalis pontja a monarchia alkotmányának és fennállásának, hogy azt egy újabb törvényben megint kimondani, absolute felesleges lett volna. Miről intézkedik a boszniai közigazgatási törvény ? Beszél vasutakról, kereskedelmi s hasonló érdekekről, a mik a hadügyek közé nem tartoznak. Ha nem úgy volna, a mint én mondom, akkor külön szakaszban ki kellene mondania azon törvénynek, hogy az 1867 : XII. t.-czikknek a közös haderőre vonatkozó határozmányai, a mennyiben ezen új tör vény nyel ellenkeznek, módosíttatnak vagy megszüntettetnek. Minthogy azonban ez nincs benne, igen világos, nézetem I szerint, a törvény értelme, mert ebben nem a hadügyre tartozó, hanem egyéb középitkezésekről van szó. De abban sem érthetek egyet a t. biz. tag úrral, hogy ő az ideiglenes, csupán egy hadjáratra szükséges építésekre megadja a költséget; én épen ezeket, mint kidobott pénzt, nem szavazom meg, hanem megszavazom a törvény értelmében igenis akkor, ha állandó védelemre nyújtanak módot. (Helyeslés.) Ezeknél fogva a bizottsági tag úr álláspontját nem fogadom el és meg vagyok győződve, hogy az országban mindenki úgy fogja megítélni ezen kérdést, mint a kormány. (Helyeslés.) Szilágyi Dezső : Andrássy Gyula gróf t. bizottsági tag urat mi kétségkívül illetékesnek tartjuk, minden kérdésben felszólalni s figyelemmel hallgatjuk meg véleményét; de bocsásson meg, hogy midőn jelenleg azt hitte, hog}r egy követ, még pedig decisiv követ dob a mi magyarázatunk ellen, mint egykor Dávid, akkor elfelejtette, hogy parittyája egészen üres volt. És hogy csakugyan üres volt, azt engedje meg a nemes gróf, hogy egyetlen egygyel, a mit ő is megemlített, bebizonyítsam. (Halljuk!) Ü azt mondotta, hogy ha az 1880. évi VI. t.-czikkben volna egy szakasz, a melyben az mondatnék, hogy az 1867. évi XII. t.-cz. azon határozatai, melyek ama törvénynyel ellenkeznek e törvény áltál módosítva vannak, akkor a mi magyarázatunk helyes volna. Bátorkodom a nemes grófot arra figyelmeztetni, hogy minden későbbi törvény az előbbi törvényt módosítja s ennélfogva azt absolute soha sem kell a későbbi törvényben kifejezni, hogy egy korábbi fennálló törvény ezzel ellenkező határozatai módosíttatnak vagy megszüntettetnek-e. Tehát egy oly szakasznak a törvénybe felvétele, minőt ő szükségesnek tart, a törvénymagyarázás tekintetéből mindig felesleges. Egyébiránt az 1867-iki törvényt a fenforgó kérdés szempontjából nem módosíthatta az 1880: VI. t.-cz. A többire nézve engedje meg, hogy azokat, a miket nekimondani szándékozom, összekössem Fáik bizottsági tag úr megjegyzéseire teendő észrevételeimmel. A nemes gróf azt mondja, hogy nem érti, hogy mikép 6*
