A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1882 - hiteles kiadás (Bécs, 1882)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
44 IV. ÜLÉS. mondhatom én azt, hogy ha ideiglenes épitkezés- ről volna szó, ezt megszavazandónak tartanám. En sem a megszavazás, sem a meg nem szavazas iránt absolute nem nyilatkoztam. Meglehet, hogy kissé szokatlanok a t. bizottsági tag előtt az ily kérdések subtilitásai, de méltóztassék megengedni, hogy nem megszavazásról, vagy meg nem szavazásról, hanem pusztán hatáskörről van szó. Fáik Miksa bizottsági tag oly értelmet adott szavaimnak, mintha én ideiglenes építkezések megszavazására illetékesnek tartanám a t. országos bizottságot. Én nem ezt mondottam, nem is erre nézve nyilatkoztam, hanem azt, hogy ha a hadügyminister a rendelkezésére álló sommákat a csapatok keresztülvitelére szolgáló utak kiigazítására és hasonlókra, szóval operátiója közben szükségessé vált építkezésekre fordítja, ez teljesen hatáskörébe esik. De itt nem erről van szó, hanem állandó építkezés létesítéséről. Tehát ne méltóztassék szavaimnak azon értelmet tulajdonítani, hogy én ideiglenes művek megszavazására késznek nyilatkoztam, mert szavaimnak, mint megemlitém, egészen más értelme van. Ezen helyreigazítások után méltóztassanak megengedni, hogy a dolog érdemére térjek át. Azokat, miket Andrássy Gyula gróf bizottsági tag mondott, csak abból tudom kimagyarázni, hogy ö mindig a czélt tekinti, s hogy szerinte, ha arról van szó, hogy egy czélszerű törvény hozassák, azt úgy kellene meghozni, a mintő elmondotta. De most nem arról van szó, hogy mikép lett volna czélszerű, s hogyan kellett volna azon 1880. évi törvényt meghozni, hanem arról, hogy mikép értelmeztessék egy létező törvény ; s e tekintetben nem az döntő, hogy mikép tekinti a nemes gróf a törvényt helyesnek, hanem az, hogy mi a törvény értelme. Fáik bizottsági tag úr azt mondja továbbá, hogy a >középitkezés* szó sem természetes értelmében, sem itt nem jelenti a katonai czélokra tett építkezéseket. Igen kérném, honnan veszi ezen értelmezést? Tudtomra minden állami czélra való építkezés »középitkezésc. Az államkormányzat minden ágában fordulnak elő középitkezések. Előfordulnak a katonai kormányzatban, a szorosabb értelemben vett közigazgatásban, az igazságügyben vagy a közlekedési ügyekben. Középit- kezés alatt oly építkezéseket értünk, melyek az állam czéljaira történnek. Ha már most t. tagtársunk azt állítja, hogy a középitkezés szó itt nem ezen természetes s úgy a közjogban, mint a közigazgatási politikában elfogadott értelemben veendő, nem azon értelemben tehát, a melyben a magyar törvényekben s a magyar budgetben folytonosan találjuk, hanem hogy az ettől eltérő valami, akkor ennek bizonyításával tartozik ; de a törvénymagyarázás első kelléke, hogy a szavak azon értelemben vétessenek, melyben azok más törvényeinkben előfordulnak, a melyben azok áta- lánosan használtatnak, s melyben azokat a dolog természeténél fogva venni kell. Azt mondja ezután tisztelt barátom és erre Andrássy Gyula gróf t. tagtársunk is nagy diadallal hivatkozott ......... Andrássy Gyula gr. {közbeszól) : Semmi diadallal. Szilágyi Dezső : . . . . tehát kis diadallal, (Derültség) hogy mi nem vettük figyelembe azon eshetőséget, hogy mig a delegatio a katonaság állandó elhelyezésére vonatkozó építkezéseket megszavazza, a magyar országgyűlés megtagadhatja az erre szükséges összeget. Hiszen kérem, ép azért, hogy ily esetek mellőztessenek, kell a közös kormánynak a két állam kormányaival egyetértő- ; leg eljárnia, s mert a delegatio kifolyása az országgyűlésnek ; a kormányoknak, kik e két testület működését irányozzák, arra is kell ügyelniük, hogy az összeliangzás azok működésében fentartassék. Azt mondta továbbá t, tagtársunk, hogy mi figyelmen kívül hagytuk a ministeri felelősség szempontját, s nagy emphasissal kiemelte, hogy mily csodadolog lesz az majd, ha a katonai építkezések eszközlése s az azokra való felügyelet a hadügy- ministert illeti, a megkívántaié összegeket pedig csak az országgyűlés szavazhatná meg; s hogy minő képtelenség volna, ha ezen összegek hová- forditása és felhasználása fölött oly minister őrködnék, ki az országgyűlésnek nem felelős. De ha t. barátom tanulmányozta a Bosznia közigazgatására vonatkozó törvényt, meg kell engednie, hogy ezen viszony már akkor is fennállott. T. barátom s az országos bizottság egy tagja sem tagadja, hogy a vasutakra és csatornákra az országgyűlés szavazza meg az összegeket Boszniában is. S kérdem, ily esetben melyik minister fogja az építést végrehajtatni? A közös ministerium, melyet a I boszniai törvény 1. §-a a boszniai közigazgatás
