A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1882 - hiteles kiadás (Bécs, 1882)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
IV. ÜLÉS hangoztatott és kétségkívül igen elismerésre méltó helyes és loyalis magatartásának daczára, a külországokból eredő befolyás következtében keletkezett a mozgalom. A t. bizottsági tag úr azt méltóztatott mondani. hogy Andrássy gróf ö exeellentiája azon szerencsétlen helyzetben van, hogy ő maga nem ügyelhet arra, hogy azon politika, melyet az occupatióval évek sorára maga elé tűzött s a mint ő annak végrevitelét kigondolta, talán nem úgy követtetik, a hogy ő akkor óhajtotta. Én úgy tudom, hogy Andrássy grófnak volt határozott politikája a jövőre nézve és azt hiszem, hogy ma is az, a mi volt akkor; és én biztosíthatom a t. bizottsági tagot, hogy mi, csekély epigonjai, vele abban egyetértünk, és hogy mi azon politikát követtük a kormányzatra és az egész irányra nézve azoccupált tartományokban, a melyet ő inaugurált, és daczára annak, hogy a t. bizottsági tag ig}rekezett ellentétet kimutatni gróf Andrássy és a közös kormány közt, mi e tekintetben az ő helyeslését bírjuk. Andrássy Gyula gr. : Tökéletesen! Szlávy József közös pénzügymiuister : Nem is értem a t. bizottsági tag urat: miért folytatnak oly éles harczot az occupationalis politika ellen, mikor annak actualis értéke nem lehet, annál kevésbbé, miután következményeibe — ne méltóztassanak a kifejezést félreérteni — belenyugosznak az által, hogy elismerik, miszerint azon most változtatni nem lehet. Még érteném azon harczot, a melyet tulajdonképen gróf Andrássy ellen folytatnak, ha egy kormányon lévő férfin ellen küzdenének és igyekeznének kimutatni, hogy ezen kormányférfiu helytelen kormány- politikát követ és kell, hogy más férfiú foglalja el helyét; de hisz Andrássy ma nincs a kormá- nyon. (Úgy van!) Miért küzdenek hát ellene ? Azért, hogy számos érdemét és a babérkoszorúkat, melyeket aratott, letörhessék? (Tetszés.) Higyjék meg a t. bizottsági tag urak, hogy ez sikerülni nem fog. {Hely ? ab. s.) Az occupatio felett lehetnek különböző vélemények, de azért Andrássy gróf érdemei örökké meg fognak maradni és az érdemkoszorúhoz csak új levelet fűznek önök, ha őt itten megtámadják. (Elénk helyeslés.) A t. bizottsági tag urak kérdik, hogy mik okai a felkelésnek ? Ismételhetném azt,amit már itt a négyes albizottságban, a mit az osztrák delegatio bizottságában elmondottam, s a mi a nyilvánosságra került. Nem vagyok a szószapo- íitásnak barátja s nem kívánom még egyszer fejtegetni mindazokat, a miket már előadtam; de elismerem a kérdés jogosultságát s azért engedje meg a t. bizottság, hogy röviden összevonva, itt nyilvánosan is előadjam azokat, a miket a négyes albizottságban előadni alkalmam volt. (Halljuk!) Akkoi és annakelőtte, midőn az occupatio megtörtént, a megszállott tartományokban a muzulmán elem uralkodott föltétlenül a keresztyén elem fölött, és pedig akként, hogy a muzulmánok magukat úgy gerálták, mintha az ország és az egész föld urai volnának, és kényök-kedvök szerint bántak el a keresztyénekkel. Ezen az állapoton kellett legelőször is változtatni az occupatio után. Ennek helyébe tette a kormány — és én azt hiszem, Andrássy gróf ugyanezt tette volna — hogy t. i. nem jure talionis a muzulmánok a keresztyéneknek alávettettek volna, hanem jogegyenlőség létesittetett, a keresztyéneket a muzulmánokkal egyenjoguakká tettük. Ebből a t. bizottság igen könnyen megmagyarázhatja magának, hogy a muzulmán, a ki megszokta az egyeduralmat, és a ki a rájával meg- vetőleg bánt, miután megfosztottuk ezen fölénytől , ezt kezdetben nagy megelégedéssel nem fogadta. És mi történt a keresztyénekkel ? Ezek többet vártak, mint a mennyit létesiteni lehetséges volt: ők t. i. vagy legalább sokan közülük azt vélték, hogy az occupatio következtében az fog bekövetkezni, hogy ők azon helyzetbe jutnak, melyben azelőtt a mohamedánok voltak, t. i. hogy már most ők lesznek azoknak föltétien urai, s hog}' a törökök előjogaiktól megfosztat- nak. Ezen hitben mindenféle izgatok által meg is erősittettek, de ezen hit természetesen nem teljesült. Ha itt megáll a nék és egyebet nem mondanék, már ez is elégséges volna annak kimagya- rázására, hogy miért uralkodik a megszállott tartományokban bizonyos elégületlenség, és hogy miért nem sikerült ezen három év alatt lecsillapítani az egész népességet és velük megkedvel- tetni a civilisatio vívmányait és a rendezett administratio előnyeit. Hasonlókép nem fognak ezen a t. bizottsági tagok csudálkozni, ha meggondolják, a mit gróf 39