A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1882 - hiteles kiadás (Bécs, 1882)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
40 IV. ÜLÉS. Andráss}^ is tegnap említett, és átalában tudva van, hogy a francziák Algírt 50 év előtt foglalták el és még ma sem létesültek ott rendezett, állandó viszonyok ; holott Boszniában és Herczego- vinában már mutatkoznak jelei annak, hogy kezdenek a helyzettel megbarátkozni s nemcsak a hivatalos jelentések és a hódolati feliratok, mint a t. bizottsági tag mondotta, hanem mindazok, a kik itt üzleti vagy hasonló ügyekben járnak, azt nyilvánítják, hogy ha egy és más dolog meg fog történni, akkor meg leszünk elégedve. Bizonyítja azt, hogy a mohamedánok meg vannak nyugtatva, az a körülmény is, mely a hadügymi- nister egyik jelentéséből kiderül, hogy a felkelők közt alig találhatók mohamedánok : bizonyítja az, a mit egy most érkezett hivatalnok jelent, hogy a felkelés vidékein egyes helységekben tulajdonkép nem is lehet észrevenni a lázadást, mert a nép otthon marad a munkánál és csak egy része a népnek kénytelen félelemből a felkelőkkel tartani, ha nagyobb csapatokban jelennek meg. Majd ha a felkelőket bekeríteni s nagyobb számmal elfogni sikerül, fogjuk látni, hogy kik a felkelők és mik a felkelés közelebbi okai. Azt hiszem, ha csak ezeket említeném, elég okát adtam volna a fölkelésnek, de hozzájárul ehhez, hogy attól a néptől, melyet a török, különösen Herczegovinában százados uralma óta soha sem tudott rendre szorítani s a hatóság hatalma alatt megtartani, folytonos lázadásban élt, hogy attól a néptől adót, rendes közmunkát kellett kívánnunk, hogy azt a népet rendhez akarjuk szoktatni, hogy nem tűrjük, miszerint kénye- kedve szerint pusztítsa az erdőket, minélfogva az ottani föld egy része kopárrá és karsztszerüvé kezd válni, hogy az erdőket a pusztítás ellen biztosítani kezdjük és nem engedjük, hogy tél idején száz éves terebélyes fát kivágjanak csak azért, hogy a kecske gyenge csúcsait megrághassa, hogy végre követeljük, hogy ez a nép, mely a török alatt nem katonáskodott, most újonczokat adjon. lia mindezekhez hozzáveszszük azokat a többé-kevésbbé homályosan említett külbefolyásokat, akkor nem lehet az elégületlen- ségen csodálkozni ; de azt a szemrehányást ne méltóztassanak a kormánynak tenni, mintha meglepetett volna. Meglepetett legfölebb annyiban. hogy ezen partialis mozgalmat, mert hisz csak partialis, későbbre várta; de annak, hogy előbb tört ki, climaticus viszony az oka, t. i. a lágy tél. A mint az előterjesztésből látni méltóz- tatnak, mi a mozgalmat márczius végére, április elejére vártuk és erre az időre meg is történtek részünkről az elöintézkedések ; de azt, hogy olyan lágy tél lesz, miszerint az emberek most a szabadban tanyázhassanak, mint tavaszszal vagy őszszel, meteorologiai jóstehetség hiányában nem tudhattuk és csakis ennyiben jött idő előtt a fölkelés. Ha a t. bizottsági tag azt mondja, hogy ezen mozgalom időről időre meg fog újulni és hogy nem fog sikerülni ezen népeket végkép magunkhoz csatolni, ez szerintem pessimisticus felfogás. Megengedem, hogy ott hosszabb ideig nagyobb hadi erő tartására szükség lesz, de meg vag}rok győződve, hogy előbb-utóhb nieg fog a nép ott nyugodni, észlelvén a helyes igazgatás, a méltányos kormányzat gyümölcseit. Es a mint tegnap már szerencsém volt említeni, erre nem is valami rendkívül költséges beruházások szükségeltetnek, mert ezen nép igen. kevéssel éri be; ők például vasúthálózat, vagy a gázvilágitásnak, csatornázásnak vagy egyetemnek értékét nem igen bírják megbecsülni, hanem azért történhetik igen sok, a mi az ő anyagi lielyzeiökön nagyobb költekezések nélkül javíthat. És ha ez megtörténik, akkor az erkölcsök vadsága is szelídülni fog és azok, a kik kecske- hússal és egy pár szem tengerivel élnek, majd. hogyha mód nyujtatik, hogy marhahússal és jó kenyérrel éljenek, el fognak szokni attól a kóbor élettől is. A t. bizottsági tag úr azt mondja, hogy azon politikára nézve, melyet követni fogunk, garan- tiákat kíván. Erre nézve — a mint hallom — az osztrák delegatióban is nagy meglepetést idézett elő azon nyilatkozatom, hogy ugyanazon politikát szándékozunk folytatni, a melyet eddig. Láttam a gúnymosolyt már akkor, midőn a négyes albizottságban azt mondottam, hogy folytat- tatni fog azon politika, mely némelyek felfogása szerint a mostani zavarokra vezetett ! De mit értek én azon politika folytatása alatt ? Azt, hogy folytattatni fog a javítás az administratio minden ágában, a mint azt az occupatio után ! mindjárt megkezdettük. Lehet — megengedem