A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1881 - hiteles kiadás (Bécs, 1881)

A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója

104 VI. ÜLÉS. hogy azzal is akartuk megnyugtatni a négyes albizottságot, hogy természetesen törvényhozási intézkedés kell, ha ezen boszniai csapat a közös hadsereggel viszonyba, vagy, — gondolom e szót használta : állandó szerves összeköttetésbe akar hozatni és a boszniai csapat bármely része a monarchia területére behozatni kívántatik. Azt mondja a t. bizottsági tag ur, hogy itt ismét törvénytelenség van, mert hisz már az első perczben viszonyba jőnek e csapatok a közös hadsereggel már csak az által is, hogy az az egy pár száz ember a szekerészethez besoroztatik. T. országos bizottság! E tekintetben azt mondhatnám, hogy miután senkisem állíthatja — akár beszélünk ideiglenességről, akár nem — hogy Bosznia és Herczegovina viszonya végleg rendezve van, — egyszerűen azt mondhat­nám, hogy azt át fogja látni mindenki, hogy ott egészen szorosan és pontosan mindenben a már meghonosult és consolidált alkotmánynyal biró államrészekben követendő eljárást mindjárt kö­vetni nem lehet és mindenki előtt, ki, mint — Szilágyi t. bizottsági tag úrral szólva —az érett emberek szokták, a politikai helyzet követelmé­nyeit belátja : azt hiszem, ez argumentum egy­maga elég lehetne. De azt állítom, hogy törvénysértésről ugyan senkinek alaposan, joggal beszélnie itt nem lehet; sőt azt hiszem, hogy e tekintetben,midőn ezeket elkülönítve tartják, midőn — mint a t. közös pénzügyminister úr a négyes albizott­ságban megmondotta, ha addig, mig a szekeré- szeti csapatok ott vannak, kisegitőül használ­tatnak is, de azután mint tartalékosok ott maradnak a boszniai csapat keretében, — mi­dőn még itt is igy járt el a kormány: azt hiszem, nemcsak a törvény szoros szavára, de még in­kább a mi kebleinkben is élő alkotmányos tekin­tetekre volt figyelemmel. Mert, ha csak a tör­vény szavaira nézett volna — olvassa el bárki az 1868-ki védtörvény rendelkezéseit — ha és a mennyiben a 800,000-nyi létszám nem szaporit- tatik, ha és a mennyiben arra költség nem kí­vántatik, egyenesen be lehetett volna venni azon pár száz emliert a hadseregbe, (.Ellenmondások. Mozgás.) mert arra az 1808 : XL. t.-cz. 13. §-a az idegenekkel szemben módot és alkalmat ad. De nem tettük. Nem úgy fogtuk fel a helyzetet. De hogy midőn ily scrupulositással jártunk el, akkor törvénysértéssel vádoltassék akár a kö­zös ministerium, akár a monarchia két államá­nak ministeriuma, azt én a magam részéről el nem fogadom és itt, és mindenütt, a hol mon­datni fog, határozottan visszautasítom. (He­lyeslés.) Különben azt hiszem, hogy mindezen kér­désekkel — mint már mondám is — lesz mó­dom és alkalmam bővebben foglalkoznom. Ak­kor, ha kell, átalános alkotmányos szempontból és az átalános, valóban alkotmányos államok­ban divó gyakorlat alapján is ki fogom mutatni, hogy azon álláspont még azon szempontból is helyes, melyet a négyes albizottságban jeleztem és melynek ismétlésével kívánom felszólaláso­mat röviden befejezni. És ez az, hogy először igenis a törvényhozásokhoz kell folyamodni, mihelyt oly mérvet ölt ezen, most a fontos poli­tikai okoknál fogva ily módon megindított in­tézmény, — hogy a monarchia két államának pénzbeli hozzájárulása nélkül azt fejleszteni nem lehet; másodszor: törvény kell, mihelyt ezek­nek a csapatoknak a közös hadseregbe beosz­tása, vagy helyesebben mondva szerves kapcso­latba hozatala czéloztatik ; és harmadszor: tör­vény kell, ha bármikor bármily kis számú ily csa­pat a monarchia területére behozatni szándé- koltatik. Ha ezen három szempontnak meg fog fe­lelni a kormány, vagy — ha más lesz — más kormány, — és hogy majd meg is feleljen, nekünk lesz reá akkor gondunk : sem törvény— sem alkotmánysértésről beszélni nem lehet, a helyes politika igényeinek pedig elég lesz téve. (Helyeslés.) Apponyi Albert gr.: T. országos bizott­ság! Az eddig lefolyt vitában körülbelül mind­azon szempontok, melyek dominans főkérdések, t. i. a boszniai véderő szervezetére vonatkozólag az ezt czélzó rendeletről pro és contra felliozat- hattak, jóformán kimerittettek. Én nem szándéko­zom azok ismétlésébe bocsátkozni; nem szándé­kozom pedig azért, mert egyrészt, megvallom, sem azok által, mik, mint a közös pénzügy­minister úr által teljes világossággal és elisme­rem, teljes loyalitással előadattak, sem azok által, mik a ministerelnök urnák igen érdekes

Next

/
Oldalképek
Tartalom