A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1880 - hiteles kiadás (Bécs, 1880)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
IV. ULES. 85 Méltóztatnak a jelentést felolvasottnak venni 1 (Felolvasottnak veszszük!) Felolvasottnak vétetik. Fáik 3Iiksa előadó: T. országos bizottság! (Halljuk!) Evek óta nem volt a delegátiónak oly csendes ülésszaka, amilyen ez a mostani, és évek óta nem volt oly komoly a külpolitikai helyzet, azt mondhatni, komor, oly homályos, sőt esetleg oly válságos, mint most. Midőn ezt kimondom — kimondom nem a külügyi albizottság nevében, melynek részéről e tekintetben megbízásom nincs, hanem egyedül, mint saját egyéni nézetemet és saját felelősségemre — midőn kimondom, hogy a helyzetet nagyon komolynak, sőt ha nagyon nem vigyázunk, esetleg válságosnak is tartom, ne méltóztassanak engem is azok közé számítani, a kik saját agyuknak rémjeit fehér lepedőbe öltöztetvén, ezekkel meg akarják ijeszteni a világot. Kívánnám, hogy azon veszélyek, melyek az én nézetem szerint kelet felől fenyegetnek, ne legyenek komolyabbak, mint a melyeket némelyek nyűgöt felől közeledni látnak, és hogy monarchiánknak, főleg pedig Magyarországnak — I. Napoleon ismeretes szavai szerint — a kozákság- gal soha ne legyen több baja, mint lesz a repub- licanismussal. Én, t. országos bizottság, másban látom a veszélyt és szives engedelmökkel röviden el fogom mondani, hogy miben. Én nem rajongok a berlini szerződés mellett, s úgy hiszem, rajongásról másoknál sem igen lehet szó, talán még a szerződés alkotóinál sem. A dolog természete is úgy hozza magával, hogy e szerződés feltétlenül kielégítő senkire nézve nem lehet, mert e szerződés compromissu- mot képez különféle ellentétes érdekek közt, melyek — ha ily compromissum létre nem jő — tán véres összeütközésekre, átalános európai conflagratióra vezettek volna. Ily compromissum természetében van aztán az, hogy egyiknek érdekét sem elégíti ki teljesen, de egyikét sem ejti el egészen, hanem mindegyik fél a magáénak egy- részét feláldozza, hogy a másikat megmentse. — Ily szempontból, a compromissum szempontjából, a berlini szerződésnek kétségtelenül megvan a maga értéke és Európa fellélegzett, midőn az annyira ellentétes érdekeket képviselő hatalmak ama szerződés alá oda tették aláírásukat. Azt remélte mindenki, — még pedig jogosan — hogy ezen berlini szerződés, ha nem is a keleti kérdés végleges megoldását, de úgyszólván egy nagy állomást kepez, a hol egy ideig ki lehet pihenni, hogy azon tagadhatlanul nagy változások is, melyeket e szerződés a Balkán félszigeten teremtett, határozott szilárd alakot nyeljenek, hogy Törökországnak idő engedtessék gyakorlatilag kimutathatni azt, vájjon képes-e legalább a mostani szükebb határok közt fennállani. Hanem mindezen várakozásoknak, miként átalában minden compromissum értékének egy nélkülözhetlen előfeltétele volt és van, t. i. az, hogy a compromissum minden oldalról bona fide és hátsó gondolat nélkül megköttetett légyen, hogy a ki kívánalmainak egyrészéről lemondott, őszintén mondott le azokról, és ha mások érdekeinek respectálását megígérte, őszintén akarja azokat respectálni, mert ha valamelyik fél a maga kivánatainak egy részét a szerződés által biztosíttatja magának, a többit pedig, a melyről látszólag lemondott, alattomos utakon a szerződésen kívül, vagy épen annak ellenére akarja valósítani, akkor — bocsánatot kérek a szóért — rá van szedve az, a ki a szerződést őszintén res- pectálja, a ki a maga részéről szorosan ragaszkodik hozzá azon hitben, hogy mások ugyanezt fogják tenni. A berlini szerződést illetőleg, az eddigi jelenségek után ítélve, ama feltevés nem látszik valósulni. Igenis, vannak hatalmak, melyek e szerződésben zárkövét látják oly épületnek, mely habár csak bizonyos időre, de mégis tűrhető hajlékot nyújt a kelet népeinek, de vannak azután olyanok is, melyek ama szerződésben alapkövét látják egészen más épületnek, melyet ők majd csak ezután akarnak felépíteni saját terveik, saját érdekeik szerint. Elfogadják kivánataik teljesítésének azon mértékét, melyet a berlini szerződés nyújt, de távolról sem mondtak le a többiről, akár lehet azt ama szerződéssel összhangzásba hozni, akár nem. Nem szándékozom a hatalmakat ezen szempontból névszerint classificálni ; ránk nézve legfontosabb mindenesetre az : melyik részen áll monarchiánk ? melyik részen kell neki allnia ? És itt kezdődnek azon nehézségek, melyekről szóltam, és melyek esetleg nagyon is válságosakká
