A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1878 - hiteles kiadás (Bécs, 1878)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
XX. ÜLÉS. 223 azon kérdést, vájjon elfogadja-e a t. bizottság a külügyi albizottság által javaslatba hozott azon határozató', hogy a külügyi ministerium 1879-ki költségvetésének II. czímébez, diplomatiai költségek“, póthitel alakjában, mint rendkívüli szükséglet megszavaztassák : rendkívüli diplomatiai kiadásokra, a berlini szerződés életbeléptetése folytán 95,560 frt. A kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadta. Következik most az, vájjon azon kérdés, hogy ezen határozat legfelsőbb szentesítés alá terjesztése csak akkor történjék, midőn az országgyűlés határozott a berlini szerződés felett : most tárgyaltassék-e vagy fenntartassék akkorra, mikor az egyesült albizottságok jelentése tár- gyaltatik. Azt hiszem, nincs semmi akadály az ellen, hogy akkorra halasztassék. (Helyeslés.) Még egyre vagyok bátor a t. országos bizottságot figyelmeztetni. Az ügyrend 39-dik pontja, — mely ismeretes a t. tagtársak előtt, t. i., hogy a pontonkinti tárgyalás befejezése után az egésznek végszerkezetben való elfogadásáról másnap történik szavazás, — ismételve úgy magyaráztatott az országos bizottság által, hogy csak a költségvetésre vonatkozik, hol több czímből és tételből álló összegek szavaztatnak meg ; de midőn csak egy pontról van szó, nem alkalmazható, hanem a szavazás mindjárt végleg megtörténik. Ha ezen magyarázathoz most méltóztatnak hozzájárulni (Igen !) akkor ezen összeget, t. i. a 95,560 forintot, a mely a kiilüg y ministerium 1879-diki költségvetésének második czíméhez diplomatiai költségekre pót- hitelkép hozatik indítványba, végleg megszava- zottnak nyilvánítom. Következik az egyesült négyes albizottság jelentésének tárgyalása. Méltóztatnak felolvasottnak venni a jelentést ? (Felolvasottnak veszszük!) Felolvasottnak vétetik. Hegedűs Sándor előadó : T. országos bizottság ! Midőn a négyes albizottság nevében van szerencsém a kormánynak az 1878—79-iki rendkívüli hadi kiadásokra vonatkozó határozatát a t. országos bizottságnak elfogadásra ajánlani, nem szándékozom ezt most tüzetesen indokolni, úgy hiszem, hogy a mellékelt jelentésekben foglalt indokolás, valamint a dolog természete bősé- 1 j gesen indokolja azt. Itt ez alkalommal röviden csak azou átalános szempontok érintésére szorítkozom, melyek alatt a négyes albizottság ezt a javaslatot tárgyalta, és melyek a tárgyalás folyamában felmerült határozataiban vezették. Mindakét előterjesztésre nézve volt egy átalános szempont, mely az albizottságot vezette : az illetékességi körnek határozott megóvása, úgy a delegátio, mint a közös kormányra nézve. E tekintetben természetesen legelőször a delegátióra nézve a javaslatokkal szembeu fölmerült az az eszme, hogy illetékes e az albizottság, vagy a delegatio ezen előterjesztések tárgyalásába bocsátkozni, mielőtt az azokkal némi összeköttetésben lévő kérdés, a berlini szerződés, mely a törvény- hozások elé törvényjavaslat alakjában van terjesztve, a törvényhozás által el nem intéztetik, illetőleg a törvényhozás erre nézve megállapodásra nem jut? A bizottság, minthogy az illetékes kormány, a törvényhozással szemben a leghelyesebb formában, egy törvényjavaslat alakjában ismerte el a törvényhozás illetékességét, s mivel e javaslat rövid idő múlva tárgyalás alá is kerül, azt gondolta, hogy belebocsátkozhatik annak előleges tárgyalásába, ha az illetékesség helyességét elismerte, s másfelől egyes feltételek kikötése által arra nézve biztosítékot nyer, hogy az előleges határozat által az országgyűlés határozatának nem praejudicál. Ennek következtében az albizottság az illetékesség szempontjából szükségesnek tartotta egy határozati javaslatot ajánlani az országos bizottságnak, melynek értelmében teendő megállapodásainkra az ultima manus, t. i. a legfőbb szentesítés csak akkor tétetnék, ha az országgyűlés a berlini szerződésre nézve megállapodásra jut. Azonban az illetékességi kérdés nemcsak e tekintetben merült föl,nemcsak e tekintetben vigyázott az albizottság, hogy hatáskörét megóvja és azon túl ne menjen. Szükséges volt e szempont érvényesítése és nyilvántartása a közös kormány működésére nézve is. E tekintetben természetesen legelőször a megszállt két tartomány administratió- jának kérdése merült föl. Minthogy a kormány javaslatában nyíltan azon intentióját fejezte ki, hogy a legszükségesebb és elkerülhetetlen intézkedésekre és tisztán a megszállás czéljainak megfelelő rendszabályokra szorítkozik e két tartó-
