A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1878 - hiteles kiadás (Bécs, 1878)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
XX. ÜLÉS. ságok határozni fognak és a különbség csak az, hogy egyik vagy másik határozat, mely érdekeinket netalán sértené, képviselőnk reclamatió- jára talán meg lett volna másítható, mig igy nélkülünk határoznának. Mindezeknél fogva a külügyi albizottság már a múlt alkalommal megszavazásra ajánlotta a kiváut összeget ; csak azon alaki akadály forgott fenn, hogy a birodalmi tanács országos bizottsága nem vélte megszavaz- hatónak ezen összeget, mert a birodalmi tanács akkor a berlini szerződés felett még nem határozott és igy a két delegatio határozatainak összhangzata nem lett volna eszközölhető. Most ezen alaki akadály megszűnvén, a külügyi albizottság megújítja múltkor tett abbeli indítványát : hogy a külügyi ministerium 1879-ki költségvetésének II. czíméhez, „diplomatiai költségek“, póthitel alakjában, mint rendkívüli szükséglet megszavaztassák : rendkívüli diplomatiai kiadásokra, a berlini szerződés életbeléptetése folytán 95,560 frt. Elnök: Kiván-e valaki a kérdéshez hozzászokni ? Szilágyi Dezső: T. országos bizottság! A szóban forgó diplomatiai költségekre nézve egy kérdést vagyok báitor intézni a t. előadó úrhoz ; azt t. i. : lia vájjon az albizottsági jelentésnek második és harmadik lapján foglalt azon határozat, hogy a rendkívüli kiadásokra vonatkozó határozat csak akkor terjesztetik legfelsőbb szentesítés alá, midőn az országgyűlésnek a berlini szerződés iránti megállapodása létrejő — vonatkozik-e ezen diplomatiai költségekre is, igen-e vagy nem? Andrássy Gyula gr. külügyminister : Igen, vonatkozik. Szilágyi Dezső : Mivel incidenta!iter sokkal illetékesebb helyről, t. i. a külügyminister úrtól kaptam felvilágosítást, ezen alapon teszem meg kifogasomat. Mert ámbár ezen határozat erre is vonatkozik, s ennélfogva ezen költségek szentesítése sem fog megtörténni, én nem járulok ezen diplomatiai költségek megszavazásához. De csak alaki indokból. Mert különben elismerem, hogy azon esetre, lia a berlini szerződésről a magyar országgyűlés már határozott, ezen költségek, mint diplomatiai költségek, annak természetes folyományaként megszavazandók volnának. De mert mi — mint azt később ugyanily kérdésnél bővebben fogom indokolni — egyátalában nem tarthatjuk helyesnek azon eljárást, mely a dele- gatiónak követésre ajánltatik, nem fogadhatjuk el azt, hogy ezen határozatok ne terjesztessenek szentesítés alá addig, mig a berlini szerződés tekintetében az országgyűlési megállapodás létre jön; s mert mi abból indulunk ki, hogy mindenekelőtt teljes jogalap szükséges arra, hogy ilynemű kiadások megszavaztassanak, mi ezen kiadások megszavazásához járulni nem fogunk. Fáik Miksa előadó : Annak daczára, hogy az előttem szólott t. bizottsági tag ur illetéke- sebbnek mondja e kérdés eldöntésére a kiilügy- miuistert, mégis bátorságot veszek magamnak ellenkező nézeten lenni ; mert itt az országos bizottságnak határozatáról van a szó, és igy annak kijelentésére, hogy az átalános határozat, mely specialis határozatokra vonatkozzék, ízerény nézetem szerint nem a kormány, hanem maga az országos bizottság az illetékes. Ennek következtében azt a véleményt vagyok bátor nyilvánítani, hogy mivel a Szilágyi bizottsági tag ur által főiemütett határozat még nem hozatott meg, hanem alkalmasint csak a specialis határozatok után fog tárgyalás alá vétetni, talán czélszerűbb volna ezen kérdést a discussio végére halasztani, hogy, a mikor a t. országos bizottság a szentesítés idejéről fog határozni, határozzon egyszersmind arról is, vájjon ezen határozata, mely specialis határozatokra vonatkozik, és melyekre nem. Szilágyi Dezső: Az elhalasztás ellen semmi kifogásom, ámbár álláspontunkon nem változtat. A mi t. barátom észrevételét illeti, kénytelen vagyok fenntartani, hogy arra nézve, mi a majoritás álláspontja — nem fogja sértésnek venni — a külügyminister ur felvilágosítását én a magam részéről irányadóbbnak tartom; mert azt hiszem, hogy miután a javaslatokat a majoritás hozza be, és miután nem tehetem fel, hogy a majoritás a kormánynyal ne egyetértőleg járjon el, a kormányról pedig fel nem tehetem, hogy az ő helybenhagyása nélkül határozna a többség, megvallom, ezen felvilágosításra a kormányt illetékesebbnek tartottam. Elnök: Ha más nem kíván szólni; kitűzöm
