A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1878 - hiteles kiadás (Bécs, 1878)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
198 XV ÜLÉS. rac ítek, hogy sem azokat az osztrák-magyar kormány elfogadhatta volna. Tehát visszautasította azokat, s e visszautasítás eredroényekép jött létre az úgynevezett berlini memorandum, melynek lényege az, hogy ne a három hatalom egymás közt alkosson ilyen messzemenő intézkedéseket, a melyek következése talán épen az lenne, a mit ki akarunk kerülni, t. i. a vérengzések ismétlődése, hanem esetről esetre egyezzenek meg a többi aláíró hatalommal arra nézve, a mit tenni kell. A három hatalom közt szándékolt radicalis elhatározások helyett tehát igy lőtt létre az elv, hogy esetről esetre az összes európai hatalmak fognak a követendő eljárásban megállapodni. Ez az eredete a híres gebügeltes Wortnak, mint a német nevezi — az „esetről esetre“ való politikának. A t. bizottsági tagnak e memorandumra tett hivatkozása tehát annak bizonyítására, hogy orosz politikát követett a kormány, épen nem szerencsés, mert ép e memorandum tette az európai intézkedést a három cabinet elé terjesztett gyökeres intézkedések helyébe. Atalában Apponyi gr. urnák s minden ellenzéki szónoknak igen könnyű állása van a kormányéval szemben. Ok egyszerűen jelzik azon senkire nézve sem egészen kielégítő állapotot, mely ma a keleten, sőt — mondhatjuk — egész Európában fennáll. De egészen számításon kivül hagyják azon képet, melyet ma nyújtana Európa, különösen pedig a balkánfélsziget, ha az a mi történt, nem történt volna. Mindazon veszélyek, melyek előbb léteztek, úgy tekintetnek ma, mint a melyek nem léteztek vagy számba sem jöhetnek. Ezen veszélyekről ma mindenkit kézzelfoghatólag meggyőzni a kormánynak módjában nincs. De maga az, hogy ma ezen veszélyek nem léteznek, bizonyítéka annak, hogy sikerült őket elhárítani. Csak egy módon lehetne ama veszélyek realitása" bebizonyítani : ha pl. Boszniából ma kivonnék seregeinket. Ez esetben nem sokára majd meg- lá iiá a t. képviselő ur és azok, a kik vele tárta :ak, mindazon veszélyes következményeket, a melyeket előadásomban jeleztem, melyeket azonban most igen könnyű tagadni vagy ignorálni, a-/; mondván: ezek nem existálnak ; beszéljünk m; ról (Tetszés.) Másrészt azonban a két álláspont közti különbség a t. bizottsági tagnak nem válik javára s az ő helyzetét gyengíti. E különbség a következő. f En a veszélyek közepette azon homályban, melyet a kiszámithatlan érdekek és szenvedélyek idéznek elő, úgyszólván éj idején voltam kénytelen az ország hajóját bizonyos fenyegető sziklákon keresztül vezetni. Ott, hol én előre nem látható veszélyek között jártam : ma fényes nappal tisztán láthat az ellenzék. Vártam volna tehát az ellenzéktől azt hogy felhasználva a helyzet ezen előnyét, megmondja, ha a kormány politikája nem volt helyes, mi hát az, a mit tenni kellett volna, mi a czélszertí, mi a helyes. (Helyeslés.) Ezt azonban Apponyi gr. beszédében teljesen nélkülözöm, ha csak nem akarom beszédének, illetőleg azon folirati javaslatnak, melyet ő a parlamentben beadott, azon homályos szavait vezérfonalul venni, hogy kelet felé az Alduna völgyében kellett volna egész erőnket kifejteni. Ha ezen szavakra gondolok, eszembe jut az, mit már e napokban máshol hallottam — Goethe szavai — hogy midőn hiányzik az eszme, találkozik egy szerencsés szó. így tesz a t. bizottsági tag. Eszme helyett oda veti e két szót: Duna és Erdély. Nézzük e kettőt, s itt visszamegyek a magyar képviselőház elé terjesztett oly föliratra, a meVben ezen eszme tisztábban van kifejtve; vegyük szemügyre a dunai positiót és Oláhországot. Azt mondja e felirat, hogy ma már Oroszország bátran és akadálytalanul mehet itt ki és be, mintha csak saját területén volna. Ezt ismételték itt is. Ha az ember ezeket hallja, azt gondolná, hogy ott, a hol Rurnánia van, a berlini szerződés előtt oly ország volt, mely kész volt azonnal, a mint Törökország integritását fenyegetve látta, kardot rántani és azt megvédeni ; (Derültség.) hogy oly állam volt ott, a melynek területére már közjogi czíménél fogva is az északi szomszéd nem léphetett. Mindezt pedig a kormány helytelen politikája és a berlini szerződés megváltoztatta. Azonban, t. bizottság, a tényállás egészen mást mutat. Rumánia a háború előtt vazallus állam volt, tehát területi kiegészítő része a török birodalomnak Minden háborúban tehát, mely Orosz- és
