A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1878 - hiteles kiadás (Bécs, 1878)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
XV. Ül,ÉS. 193 mandatum alapján eszközölni ; t. barátom ellenben azt mondja, hogy ezt megbízás nélkül kellett volna tenni. Legyen szabad nekem párhuzamot vonni a két különböző ut és azok következményei között. Midőn én az első utat tartottam helyesnek, hármas czél lebegett előttem és mondhatnám a congressus t. tagjainak nagy része előtt. Az első az volt, hogy ezen occupatio ténye által az európai béke veszéiyeztetve ne legyen. A második az, hogy e lépés Törökországot ne gyengítse, hanem birodalma azon részének, melyet a berlini szerződés neki meghagyott, megtartását lehetővé tegye és oltalma legyen mindazon veszélyek ellenében, a melyek ez irányból birodalmát fen} égethetnék, hogy továbbá a szerződés végrehajtása a balkáufélsziget e részén az occupatio által biztosittassék. A harmadik végre az volt, hogy ezen megbízás elérése által minden önhatalmú tényt elkerüljünk, mely másnak akár példát, akár jog- czímet adhatna arra, hogy Törökország bármely tartományát Európa akarata nélkül elfoglalhassa és elfoglalva tarthassa. Tekintsük már most, t. bizottság, hogy miként lett volna ez eredmény biztosítva, ha azon utat követjük, melyet t. barátom emlitett, ha t. i. a helyett, hogy európai megbízást fogad nánk el, kimondjuk gr. Szécsen szerint : hogy a mi érdekeink veszélyeztetve vannak, Törökország nem bírja ott magát fenntartani, tehát mi bemegyünk ide és addig maradunk ott, mig saját érdekeink fogják követelni. A mi az első czélt illeti, t. i. vájjon az európai béke nem lett volna-e veszélyeztetve? erre kénytelen vagyok válaszolni: igen tetemesen, sőt a legnagyobb mércékben. Valószínű t. i., hogy Európa nélkül követett ily önhatalmú eljárás csakugyan adhatott volna alkalmat oly compen- sationális eszmékre, a melyeket a berlini szerződés kizár és a melyeket emlegetni hallottam ugyan itt és amott, de Európában és a berlini szerződés alapján senkitől ; valószínű továbbá, hogy az, a minek természetéről, hogy volt-e háborúnk vagy nem, t. barátom is szólni méltóz- tatott, igen tisztán fejlődött volna ki, t. i. hogy lett volna háborúnk legalább is Törökországgal, mely, ha, mint mondatott, még most is. az általa A köíösügyi országos bizottság naplója 187Ö. I aláirt szerződés alapján is csak erőszakolva adta ki ezen tartományokat, akkor bizonyosan, midőn az ő beleegyezése és formális hozzájárulása nélkül foglaltuk volna el tartományát, háború nélkül ki nem adta volna. De akkor lehetett volna complicatiónk más hatalmakkal is, és az európai béke kérdés tárgya lett volna. Ennyi, úgy hiszem, elég annak kimutatására, hogy az első czél, az európai béke, azon eljárás szerint nem biztosítva, hanem nagyban veszélyeztetve lett volna. A mi a második kérdést illeti, vájjon a török birodalom fenntartása azon területeken, melyeket a berlini szerződés visszaadott neki, biztosítva és azon veszélyektől meg lett volna-e mentve, a melyek ez irányban keletkeztek? — Erre kénytelen vagyok ismét azt válaszolni, I hogy ezen czél még kevésbé lett volna elérve. Ha mi ezen utat követjük s azt mondjuk, hogy azért megyünk be, mert érdekeink vannak veszélyeztetve. Ugyan hogy képzeli t. barátom, hogy akkor meg tudtuk volna akadályozni mindazokat, a kik más okoknál fogva, a maguk szempontjából s a maguk érdekeire hivatkozva, a török birodalom valamelyik más területére vágyódtak, hogy ugyanezt ne tegyék ? Hogy képzeli t. barátom, hogy ezeu úton, a török beleegyezése nél ül foglalván el birtokát, hátralevő birtokát biztosítsuk s annak fenntartását a magunk részéről lehetővé tegyük ? Azt hiszem, hogy ily kilátásra alap nem is lett volna ; s nem is ez állott volna elő, hanem beállott volna az, hogy az első osztrák-magyar zászlóalj, mely ily alapon ment volna be Bosznia területébe és lépte volna át a Szávát, jeladás lett volna Törökország nug- támadtatására minden oldalról, jeladás lett volna Törökország végbomlására, — oly bomlásra, melynek mi lettünk volna okai, s melyért minket érne a felelősség ; mert lehetetlenné tettük volna Törökországot a nélkül, hogy módunkban lesz vala helyébe bármi más fenntartható alkotást helyezni. {Élénk helyeslés.) Áttérve a harmadik pontra, t. i. a jogezímre és a példára, a mely ez által adatott volna, azt hiszem, hogy ennek elkerülése, a mely pedig fontos czél, a t. barátom által ajánlott módon még legkevésbé lett volna biztosítva. Mert, kérdem, t. bizottság, hogy ha mi ezen utat követ25
