A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1878 - hiteles kiadás (Bécs, 1878)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
182 XV. ÜLÉS. túlnyomólag szláv népességű országok és tartományok az oroszok fegyveres proteetiója alatt saját területet, illetőleg területi nagyobbodást nyertek : addig a latin fajhoz tartozó Rumániát, daczára azon mélyen sajnálandó szolgálatoknak, melyeket az utóbbi hadjárat alkalmával Oroszországnak tett, s melyekkel az orosz fegyverek becsületét a legválságosabb perczben megmentette, — Rumániát, mondom, kiforgatták azon jelentékeny positióból, melynek megőrzésével az európai egyensúly érdekében a párisi szerződés által a Dunánál megbízva volt. és elvett területéért kárpótlásul, vagy — a hogy mondják — cserében oly területtel ajándékozták meg, mely a mellett, hogy szervezése és civilizálása sok pénzébe fog kerülni Romániának, úgy áll mindenképen az új Romániához, hogy ez csak ismeretes szabadelvű intézményeinek köszönheti majd. ha azt az orosz és bolgár fondorlatokkal szemben állandóan megtarthatja. Nem szükséges ezekhez bővebb oommentárt fűzni, csak a tényekre kell egyszerűen rámutatni, és mindenki beláthatja, hogy Oroszország keleten pánszláv politikát űz ; hogy a néhai török birodalom szláv népeinek felszabadítása által ezeket maga irányában örök hálára akarja lekötelezni; hogy tehát ily módon hatalmát és döntő befolyását a keleten biztosítani igyekszik, és azon helyzetbe kíván jutni, hogy erőhatalmánál fogva képes legyen nemcsak fenntartani saját tartományaiban a minden szabadságot kizáró absolutis- most, és elnyomni az annak megtörésére saját kebelében képződött erőket és törekvéseket: hanem esetleg szembeszállni a többi európai hatalmak érdekeivel is, ha ezt saját érdekei megkívánj ák. S vájjon hasznos-e, vájjon kivánatos-e monarchiánkra nézve Oroszországnak ezen hatalmi túlterjeszkedése ? Ez iránt — úgy hiszem — mindnyájan egyetértünk ; az unisono felelet erre nem lehet más, mint az, hogy miután Oroszország a szabadságnak és alkotmányosságnak határozott ellensége és óriási birodalmát csakis absolutisticus kormányzattal képes összetartani, e mellett pedig a pánszláv törekvéseknek fő gyú- pontja, annak hatalmi túlterjeszkedése hazánkra, monarchiánkra nézve bármi körülmények közt. csak veszedelmes lehet, melytől tehát a szabadság minden barátjának csak borzadnia kel'. Oly bevégzett tényekkel állunk most szemben keleten, melyek egészen fölöslegessé teszik az a feletti vitatkozást, hogy vájjon külügyi kormányunknak mit kellett volna tennie annak idején» hogy Oroszország gazdálkodásának — jobban mondva — garázdálkodásának a török tartományokban elejét vegye ; a bevégzett tények, melyeken változtatni már alig lehet, egész figyelmünket nem többé az azelőtti cselekményekre vagy mulasztásokra, hanem arra hívja föl, a mit a jövőben kell tennünk, hogy a létező viszonyokkal és a további fejlődésekkel szemben monarchiánk érdekeit megóvhassuk s hatalmi állásunkat biztosíthassuk. A nagy keleti kérdés, mely sok tekintetben reánk nézve legfontosabb, a létrejött berlini szerződés által még nincsen végleg megoldva, s nem is lesz az megoldva mindaddig, mig fennáll Európában a török uralom, mely a civilisatio igényeinek megfelelő belreformokat nem képes birodalmában életbeléptetni. A berlini egyezmény szerintem csak egy bizonytalan időre kötött , fegyverszünetet tartalmaz, mely addig fog tartani, mig a harczban kifáradt felek magokat új küzdelemre összeszedhetik. Szintúgy az ott megállapított határigazitásokat én csak ideiglenes demar- cationalis vonalaknak tekintem, melyek közt a hadviselő felek időközben mozoghatnak, de a melyek a harcz megújulása folytán változásoknak lesznek kitéve. Az ugyan nagyon is kívánatos lenne, hogy a közvetítő hatalmaknak sikerüljön az új conflagratio kitörését ho-szú, igen hosszú időre megakadályozni ; de mint közvetlen szomszédnak, mindenesetre monarchiánknak érdekében fekszik a bekövetkezhető eseményekre előkészülni, azokkal szemben saját érdekeinek megfelelő állást foglalni és azt magának minden eshetőségre biztosítani. Oroszországnak egyelőre nem sikerült az általa oly szépen kidolgozott tervhez képest egy nagy Bulgáriát létrehozni, értem azt a nagy szláv Bulgáriát, mely leginkább lenne hivatva az európai Törökország örökségét átvenni és egy jó alkalommal határait a Dunán innen, legyen bár Rumánia bekeblezésével, közvetlenül Oroszországig kiterjeszteni; de ki állhat jót arról, hogy a mi