A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1878 - hiteles kiadás (Bécs, 1878)

A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója

152 XIV. ÜLÉS. mindenesetre könnyebben védelmezhetek, habár hosszabbak is. Valaki azt mondhatja erre, hogy hiszen helyreállítjuk majd a közlekedési eszközöket; fogunk építeni köutakat, vasutakat és még talán csatornákat is. Lehet, de erre azt vagyok bátor kérdezni : kinek a pénzén? Bosznia jövedelme semmi esetre sem lesz elégséges ezen költségek fedezésére. Hiszen Bosznia jövedelmei már más czélra vannak szánva. Hiszen maga a közös pénzügy minister ur mondta, hogy Bosznia jöve­delmei a beligazgatásra vannak szánva. Hogy ez alkotmányos úton történt-e eddig, vagy tör­ténik a jövőben, arról beszélni nem akarok. Mindenesetre szükséges, hogy e tekintetben tör­vényhozási intézkedések történjenek. Hanem csak röviden akarom megjegyezni, hogy miután oly sokan említették ez ügyet, a közös pénziigy- minister számadását szerfelett optimisticusnak tartom, mert Bosznia jövedelmei, mint tudjuk, a tizedből, marhaállományból jőnek. Ennek nagy része elpusztittatott és ennek következtében ezen jövedelmek még hosszú éveken át nem fognak befolyni, és ennek következtében nem fog teljesülni azon számítás ; hauem ellenkezőleg az fog történni Boszniával és még nagyobb mérték­ben, mint a mi történik Ausztriában Dalmátiával és nálunk Horvát-Szlavonországgal és a határ­őrvidékkel, hogy t. i. szintén rá fogunk fizetni. A mint kimutatni igyekeztem, Bosznia elfog­lalása katonai szempontból nem előnyös, pénzügyi tekintetben pedig minden esetre káros. Hanem a legkárosabbnak tartom ezt politikai tekintetben. A külügyi helyzet úgy fordult, s illetőleg a mi külügyi kormányunk úgy járt el, hogy lehetővé tétetett az, hogy egy szláv hatalom igen nagy befolyást nyert a mi keleti határainkon. És ott egészen más népesedési mozgalmak vannak, egészen más nemzetiségek jöttek felszínre s ennek következtében, mint többen említették, a monarchia mintegy szláv gyűrűvel van körülvéve. Csak meg akarom jegyezni azt, a mit az előttem szóló kis megjegyzett, hogy sohasem tartanám helyesnek azt, hogy ha mi azon szláv népeknek, a melyek ott most fejlődnek és bizonyos tekin­tetben most szabadabban mozognak, elnyomására törekedünk. Nincs ártalmára Magyarországnak az, ha szabad szláv nemzetek keletkeznek hatá­I rainkon. Ez Magyarországra nézve sohasem veszélyes, de hogy egy szláv hatalom nyerjen nagy befolyást, ez mindenesetre veszélyes, és ha ezen gyűrű bizonyos tekintetben szétválasz- tatik, s ennek elérésére annectálják Boszniát és Ilerczegovinát, t. i. azon szláv elemeket, a melyek eddig határainkon kívül voltak, és ezeket behoz­zuk határainkon belől, ez által nem látok nagy eredményt elérve. És pedig azért nem, mert a monarchiában azon egyensúly, a mely eddig létezett és azon dualismus, a melyre a monarchia alapítva volt, ez által meg lesz zavarva; mert ekkor az 1867-iki kiegyezési törvény, mely ezt megállapította, jövőben, ha ez csakugyan érvényre jut* fenntartható nem lesz. Ha mi állan­dóan akarjuk ezen tartományokat megtartani, akkor az arány egészen megváltozik. Valaki igen szellemdúsan azt mondotta, hogy ha valami két lábon erősen áll, ha e két lábhoz még egy harmadikat is kap támpontul, az még erősebben fog állani. Erre azonban én azt jegyzem meg, hogy ha az a harmadik láb rövidebb lesz, akkor az a dolog rézsút állást fog elfoglalni és nem fog oly erősen állani, mint két lábon. De vegyük figyelembe, hogy kik azok, a kik pártolják ezen politikát ? Ausztriában a németek, Magyarországban pedig a magyarok ellenzik azt és mind a két r államban csak a szlávok pártolják. En kimondom azon nézetemet, hogy az a politika, mely követ- tetett, nem a monarchia politikája ; az nem osztrák, nem is magyar, hanem szláv politika. Ezért legkevésbbé sem csodálkozom azon és nem is veszem rósz néven, ha a szláv nemzeti­ségek nemzetiségök ezen gyarapodását, még ha az által megzavartatnék is a monarchiában a harmonia, szívesen látják, mert ez által ők súly­ban és befolyásban nyernek. Megjegyzem azonbau, hogy ezen tartományokkal — mert az ember nem tudja, hogy minek nevezze azokat, ezzel még ma sem vagyunk tisztában, — mi fog történui, nem tudjuk. Alkotmányos utón fognak-e azok kormá- nyoztatni ? Parlament fog-e felállittatni Seraje- voban, vagy pedig katonai kormányzat lesz-e ott? Ha ez utóbbi történnék, ez alkotmányos tekintetben a monarchiára nézve nem lesz előnyös, mert ez által egy tűzhely fog felállittatni, a melynél talán az absolutismus dermedt tagjait fogja melengetni. Én jelenlegi álláspontomnál

Next

/
Oldalképek
Tartalom