A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1878 - hiteles kiadás (Bécs, 1878)
A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója
XIII. ÜLÉS. 135 elmondjam. Én a congressus eszméjét, a nélkül, hogy azon kérdésbe ereszkedném, mi különbség vau congressus és conferentia közt, mire nézve, ha jól emlékszem, egy angol külügyminister azt mondá, hogy ö nem volna képes ezt szabatosan praecisirozni, — a nélkül, mondom, hogy e kérdésbe ereszkedjem, azt állítom, hogy a congressus üdvös és hathatós eszköz mindazon közjogi kérdéseknek személyes érintkezések utjáni megoldására, a melyek rendes diplomatiai módozatok keretén belül nehezebben oldhatók meg. A congressus kifejezése a hatalmi viszonyoknak, kifejezése azon anyagi befolyásnak és tekintélynek, melyet a vezérlő államok Európában gyakorolnak. De épen azért, mert ezen hatalmat képviseli, részemről mindig szükségesnek tartottam, hogy annak jogalapja és határai kellőleg figyelembe vétessenek. E jogalapra nézve felfogásom szerint a congressus auctoritása minden egyes hatalom irányában csak azon szabad hozzájáruláson alapul, melylyel az illető hatalom a congressus végzését elfogadja. Hogy a congressusnak egyes hatalmak hozzájárulásán kiviil más valami joga volna, hogy a congressus biró vagy areopag szerepét vállalhatná el, azt elfogadni soha nem fogom, és ezt az egyes államok önállóságát, biztonságát veszé- lyezhető tételnek tekintem. (Élénk helyeslés,) r Erezték ezt a congressusok legfényesebb korszakában azok, kik ezen eszközöket gyakorolták és használták ; és az acheni congressus volt az első, mely 1818-ban november 11-én megállapított szabályok által kimondotta, hogy ha a congressus határozataiban a képviselt nagyhatalmak körén kivül valami más országokat illető intézkedésekről van szó, ezek csak akkor léphetnek életbe, ha az illető országok azokba nemcsak beleegyeznek, hanem ha ezen intézkedés az ő kérelmök és kezdeményezésük folytán történik. Ezen elvhez ragaszkodtak a nagyhatalmak egészen a berlini congressusig. Ezen elv alapján utasította vissza Anglia, utasítottuk vissza mi III. Napóleonnak mindazon congressusi eszméit, melyek a régi congressusok eszméjével egyátalá- ban egyértelműek nem lévén, nem egyebet czé- loztak, mint azt, hogy Európa mappáját forradalmi irányban átváltoztassák. (Helyeslés.) A nélkül, hogy a t. országos bizottságot nemzetközi definitiókkal fárasztanám, nem tagadhatom, hogy azon befolyásra nézve is, mely például a hatalmak áltál oly államra gyakorolható, mely az ő garantiájok alatt áll, bizonyos eszmék uralkodnak, melyeket a magam részéről el nem fogadhatok. Eltekintve attól, hogy Törökországot conventionális hatalomnak nem tekinthetem, mert csak azt tekinthetem szorosan conventionális államnak, a mely más hatalom által alakíttatott és állapíttatott meg, mint például Belgium ; mellőzve ezt, az én felfogásom szerint a garantia természete soha másra nem irányulhat, mint arra, hogy annak védelmére szolgáljon, kinek állama garantiroztatott. Megengedem, hogy ha a garantia feltételei elmellőztetnek annak részé- I ről, kinek javára a garantia megállapittatott, a garantia visszavonható. Hanem hogy a garantia valamikor jogot adjon a garantirozónak, hogy a garantirozott érdekéről és állami önállóságáról a maga tetszése szerint intézkedjék, ezt oly nézetnek tartom, melyet, bár sok helyen ismételtetek, a magam részéről, sem a történeti példákkal, sem a helyes nemzetközi jog fogalmával megegyeztetni egyátalábannem tudok.[Helyeslések.) Szükségesnek tartom ezen dolgokat jelenleg meg- emliteni azért, mert ámbár nincs szándékomban a berlini szerződés egyes részleteit bírálat alá venni, már csak azért sem, mert nem ismervén közelebbről az egyes körülményeket, azok beható bírálására magamat competensnek nem tartom, — mégis, miután épen a berlini congressushoz a sajtó, a közvélemény sokszor oly fogalmakat csatolt, melyek a nemzetközi jognak változatlanul megőrzendő alapelveivel nem ugyan- azonosok : ezen kérdés megbeszélése mindazok kötelességéhez tartozik, kik jelenleg ezen tárgyalásban részt venni hivatvák. {Halljuk!) Összefoglalva nézeteimet, én a követett politikának, — és itt hozzáteszem, nemcsak az osztrák-magyar politikának, hanem az átalá- ban követett politikának főhibáját, — és ez kormányunk eljárásában igen sokat megmagyaráz és némileg igazol, — mindig abban láttam, hogy a török birodalomra vonatkozó egyes kérdések megindításánál kellőleg figyelembe nem vétetett az, hogy ez által előbb-utobb, de mulhatlanul és szükségképen az egész keleti kérdés fog elo- idéztetni. Ezen hiba boszulta meg magát mindazokban, mik eddig történtek és én csak azon