A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1869 - hiteles kiadás (Bécs, 1869)

A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója

114 XI. ÜLÉS. (Augustus 26-án 1869.) Rajiier Pál tollvivő (olvassa az indítványt, mely következő) : „Az ellátás czimén kért i>00.000 írt. a hadügy- ministerium által kifejtett tényállás igazolásának fen- tartása mellett pótlólag, megszavaztatik.“ Kliiiik: Az az első kérdés, elfogadtatik-e az albizottság jelentése? A kik elfogadják, méltóztas- sanak felállani. (Megtörténik.) Nincs többség. Méltóztassanak most azok felállani, kik Szápáry gr. indítványát pártolják. (Megtörténik.) Nincs többség; tehát a kérdés függőben marad. Éber \andnr előadó (olvassa a 3. tételt, mely észrevétel nélkül elfogadtatik, azután olvassa a 4. tételt.) llanó József: Részemről ezen tételt elfogadom, de miután a többi pontnál is ki volt téve az összeg, és ha ezt elakarjuk fogadni, bizonyos formát kell neki adni, gondolom, hogy itt is ki kell tenni az ösz- szeget. Zsedényi Kde: Az összeg 1,700.000 frt. a mint a ministerium előterjesztésében van. Bittó István: A tisztelt bizottság méltóztatott megszavazni a póthitelt az utólagos számadás ter­hének fentartása mellett és főleg azon szempontból, hogy pénzhiány kozetkeztében ne legyen a hadügy- minister ismét oly lépésre kényszeritve, mely alkot­mányos tekintetben nem volna szabatos. Vagyok bátor most egy határozati javaslatot indítványozni, mely nem azon nézetből indul ugyan ki, mintha a delegatió hatáskörébe tartoznék a fedezésről gondoskodni, hanem ki akar puhatolni oly alapokat, melyekből a fedezet megtörténhessék az adó terhének felemelése nélkül. Van szerencsém tehát a következő határozati javas­latot benyújtani. (Olvassa a határozati javaslatot) : „A 1869. évi póthitel fedezése iránt rendelkezni a két törvényhozásnak feladata, hogy azonban a két pénzügyminister az adóteher növelése nélkül tehessen ez iránt javaslatot, a bizottság utasítja a hadügymi- nistert, tegye magát érintkezésbe a két pénzügyminis- terrel az iránt, hogy a hadi pénztáraknak mely kész­letei válhatnak feleslegesekké és minő összegek tehe­tők folvókká a sereg érdekeinek sérelme nélkül esz- közlendő értékesítések utján.“ Ez némileg összefüggésben van azon már előbb elfogadott határozattal, hol kimondottuk azt, hogy valamennyi pénztárak scontriroztassanak. Ez utón meg­látjuk, vannak-e pénztári maradványok, melyek ezen czimre fordíthatók volnának, és hogy nem teremt- hetünk-e elő fedezetet a nélkül, hogy az adó növel­tessék. 3 Zsedényi Kde: Nekem csak azon észrevételem van, hogy e szó helyett „felesleges“ mondjuk ezt: rendelkezésünk alá esik. Mert felesleges pénz nincs a pénztárban. Walirmann Mór. Magamévá teszem Bittó tag­társam határozati javaslatát és Zsedényi tagtársamnak csak azt vagyok bátor felelni, hogy vannak oly kész­letek, melyek mint ilyenek feleslegesekké válnak. Eddigelé t. i. szokásos, hogy oO napra adatik ki a dotatió. Ha már kimondatik, hogy nem szükséges o0 napra kiadni, ez által bizonyos pénztári készletek feles­legesekké válnak, és más czélra fordíthatók, t. i. az 1869-iki szükségletekre. Kudnay István: Tisztelt bizottság! Nem fogad­hatom el Bittó tagtársam indítványát, mert nem győ­ződtem meg a tegnapi albizottsági ülésben arról, hogy volnának oly alapjaink, melyekkel ezen póthitelt fe­dezni lehetne. (Ellenmondáis.) Méltóztassanak meg­győződni; ám itt van a közös pénzügyministerium képviselője, legyen szives a delegatió előtt nyilatkozni. Ha vannak még ily alapok, akkor örömest elfogadom az indítványt, ha azonban nincsenek, akkor kötelessé­günk a fedezetről gondoskodni, nehogy a törvény- hozáshoz utasitassék a dolog. Ha egyszer megszavaz­tuk a póthitelt, azt fedezetlenül hagyni nem lehet. Bittó István: Nem csak szóval mondottam, ha­nem formulázott indítványomba is betettem azt, hogy a fedezés a törvényhozás feladata. Ezen kiindulási pontot nem szabad szem elől téveszteni; de miután ma már elhatároztuk, hogy valamennyi létező pénz­tárak scontriroztassanak és a valóságos pénztári kész­let kinyomoztassék, s miután bizonyos készletek min­dig feküdtek a pénztárakban, melyek nem 1867-ből eredtek, hanem a kezelés folytonossága tekintetéből már előbb is ott feküdtek, a scontrirozásból ki fog tűnni, mennyi a készlet, és erre vonatkozik azon ki­fejezés, hogy: „mennyi váll hátik feleslegessé:“ Mi­helyt a scontrirozás meg lesz, ezt megfogjuk tudni s meg fogjuk bírálhatni, mennyit szükséges a pénztár­ban hagyni, hogy a kezelés fel ne akadjon, a mi pedig ezen felül fenmarad, az a póthitel fedezésére lesz fordítható. A mi az indítvány második részét illeti, ez nem egyéb mint a hadügyminister ur felhivatása, hogy magát érintkezésbe tegye a két pénzügyministerrel az iránt, hogy vannak-e oly pénzek, melyek a nélkül, hogy a kezelés szenvedne, e czélra fordíthatók. Ez nem érdemleges határozat, hanem csak utalás arra, hogyan lehetne alapot előteremteni. Zsedényi Kde: A felesleges helyett jó volna tenni: „nélkülözhető“. Elnök: A határozati javaslatot Bittó tagtársunk adta be, ez az ő tulajdona, s azért telesleges az egyes szavak feletti discussio, mert az csak tőle függ, mily szerkezetet kíván javaslatának adni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom