A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött s Ő Felsége által összehívott bizottság jegyzőkönyve, irományai, naplója, határozatai, 1869 - hiteles kiadás (Bécs, 1869)

A közös ügyek tárgyalására a Magyar Országgyűlés által kiküldött bizottság naplója

II. IEES (Augustus Sí—én I860.)

17

Bittó István : A czél, mely az albizottságot vezérelte, midőn azt javasolja, hogy a pótkezelés ne terjesztessék ki félévre, hanem szorittassék három hónapra, az volt, hogy a következő költségvetés megítélésére biztos alapunk legyen. Eezél azt hiszem mindnyájunk ezélja; a kérdés csak az, el lehet-e ezt azon utón érni. Az kétségtelen, hogy félévi kezeléssel e czél el nem érhető, de a javasolt három holnapi kezelés sem éreti el velünk, a mint épen a pénzügy- ministerium képviselőjének nyilatkozatából megértettük.

Ha úgy áll a dolog, hogy három havi lezárás mellett sem lehetnek septemberben a delegatiók előtt a számadások a főszámszék által alaposan megvizsgálva, ezen czélt igy sem érjük el: a pénzügyminis- terium képviselője pedig indokolva kimutatta, hogy az lehetetlen, mert a három havi számadások lezárásával, ezek csak apriiban fognak összeállittatni és azután a főszámszék által megbiráltatni: de (5 havi lezárás mellett sem lesz előttünk a költségvetés megbi- rálásánál tökéletesen lezárt számadás.

Mivel lehetne már most ezen segíteni? Azon móddal, melyet a közös pénzügyminister képviselője előterjesztett, t. i. hogy a pótkezelésre, inig a megelőző év nem lenne teljesen kimerítve, uj előterjesztést volna kénytelen tenni a pénzügyministerium? Méltóztassék azt meggondolni, hogy nyerni fogna-e az által az ügy, én azt hiszem semmit. De ha vannak olyanok, kiknek megnyugtatására szolgál, hogy most rövidebb határidőt szabjunk, és hogy bárom hónap után zárassanak le a számadások, én szavazatommal hozzájárulok, mert én nem akarom magamat azon gyanúnak kitenni, mit Zsedényi fölhozott, mintha nem kívánnék a gyors és pontos pénzkezelést; mondom hozzájárulok az albizottság véleményéhez, bár semmi eredményt sem várok tőle.

Zsedényi Kde: En szerettem volna, ha a pénzügy ministerium és támogatói részéről részletekben megmutattatott volna az, hogy melyek a pótkezelésnek azon tárgyai, melyeket három hónap alatt elintézni nem lehet. En már előbb megmondottam, és arra nem tetszett felelni, hogy mire való hát az egy évre megszavazott budget? Az csakis azon évnek szükségeire szól és nem szól arra, hogy a harmadik évre is kiterjesztethessék, mert különben mi értelme is volna az évenkinti budgetnek?

Tessék nekem megmondani, mi az az akadály? Akár szállításra, akár élelmezésre legyen kötve egy szerződés, ha megmondják a szerződő félnek, — annak a Wörndlnek, vagy akárkinek hívják, — meg kell annak azon szerződést tartania. Csakhogy azután tessék biztos felekkel szerződni, a kik meg is tartják a batáridőt és akkor ugyanazon évben vagy a következőnek első három hava alatt ki is kell fizetni.

Mondottam már az albizottságban, és ismétlem itt is. hogy azt ki nem mutathatják, hogy volna kiadás, a mely a budgetév utáni első három hónap alatt el ne lenne intézhető; csak hogy ki kell kötni bizonyos határidőt a feleknek és meg kell velők tartatni.

Meninger ^ineze osztályfőnök: Az előttem szólt tisztelt bizottsági tag arra utalt, hogy a budget csak azon év szükségletéről szól. de ha ez igy állna, akkor pénztári és nem államháztartási budgetet terjesztenének elő; ha csak arról intézkednénk, hogy a pénztárba mennyi megy be s mennyi foly ki abból, akkor igenis csupán pénztári kezelésről volna szó, de egészen más ennél az államháztartás.

Továbbá ellenmondásba jönnénk oly esetben, ha valamely építkezés, mely 1868-ra ajánlatott meg, azon évben be nem fejeztetett (Zedényi Ede közbeszól: akkor újból meg kell szavaztatni). Igen, de az ellenmondás épen onnan támad, hogy ugyanazon építkezés költségei újból kérdésbe vehetők. Helyesen csak úgy történhetik a kezelés, hogy az 18í>8—ra rendelt építkezés és az arra szolgáló fizetés J868-ik rovására tétetik, mert különben ha a collaudirozás csak

1869-ben történhetett és ezért a fizetés már a jövő kölségvetésre lenne átviendő, akkor összetévesztetné- nek az évi fizetések.

Ezt nem mi. nálunk találták föl, minden államban igy van ez. Ismételve hivatkozom oly államokra, hol a legjobb administrátió van: igy van ez Poroszországban és Belgiumban. Nem uj eszmét pendítek meg, ott is az a szabály, hogy a mi egy év költségeit illeti, nem lehet azon évben leszámolni, melyben a kifizetés történt, hanem azon évben, a melyre az építkezés, beszerzés s a t. megszavaztatott.

Méltóztatott arra is utalni, hogy köttetett volna csak más szerződés Wörndllel. Nem akarok ezen szerződés védelmére kelni, nem is szorult arra a had- ügyminister ur, hanem ezen speciális eset is csak azt mutatja, hogy ha az illető szerződő fél a kellő határidő alatt be nem szolgáltatja a készletet, akkor egyszerűen poenalét kell tőle venni, de nem következik az, hogy pl. a fegyvereket ne vegye el a hadügy- minister s kezdjen újból mással alkuba bocsátkozni; tehát mondom nem az következik, hogy nem kell kiterjeszteni a hitelt a másik évre.

Méltóztatott azt is mondani, hogy nem hallott részleteket fölhozatni a zárszámadásnak az első évnegyedben való befejezhetése ellen. Méltóztassék felvenni a collaudirozást; említettem már elébb, hogy az intendaturák csak február végével kapják be a számadásokat. Ezen számadásokból folyólag megtérítéseket kell tenni az állampénztáraknál és ha már- czius 31 -ikeig szoritatik a pótkezelés, az lesz következése, hogy egy évről sem lesz tiszta áttekintés,