Az Osztrák-Magyar Monarchia közös államháztartásának előirányzata, 1904 (Bécs, 1903)
II. Közös külügyministerium
A közös kAIAgy ministerium i!)Oi-ik évi előirányzatának indokolása, A külügyministerium az 1904—ils évre szétlő előirányzatát a tkövetkező megjegyzések kíséretében bát<>rko<iik a tisztelt országos Ibizottság elé terjeszteni. Az 1904-ik évi szükséglet ................. 11,425.171 K-val rvan előirányozva, s e szerint az 1903-ik évi 10.870.870 K iszükséglettel szemben....................................... 548.301 K ttöbbletet mutat fel. E többlet csakis a rendes szükségletnél állott telő, még pedig a következőképen: Az I. czímnél (központi vezetés) a szüksegI leti többlet ......................................................... 1)4.439 K, ! a 2. czímnél (diplomatiai költségek) ................. 86.36 i „ ta 3. czímnél (konzulátusi költségek) pedig . . 418.49.) „ I tehát a három czímnél összesen ................... 569.301 k. Minthogy azonban a fedezet ..................... 21.000 K-val i magasabban van előirányozva, amennyiben az i előrelátható eredményre való tekintettel a 2. czím „Egyéni jövedelmi és javadalmazási adó“ tétele 12.000 K-val, a 3. czímnél pedig az „Egyéni jövedelmi és javadalmazási adó“, valamint a „Szolgálati díjak“ czírnü tételek 4.000, illetőleg 5.000 K-val magasabban vannak a jelenlegi előirányzatba beállítva, mint 1903-ra, a külügyministerium 1904-ik évi tényleges szükségleti többlete a fenti 548.301 K-ra ! száll le. Az előirányzat egyes czímeinél előforduló szükségleti többletek i indokolására a külügyministeriumnak a következőket van szerencséje felhozni. i Szükséglet. i. czím. A. Központi vezetés. A központi vezetés rendes kiadásainál . . 04.439 K szükségleti többlet mutatkozik. A valóságos szükségleti többlet ugyan . . 68.980 K, i minthogy azonban a fizetések rovatában az által, I . hogy üresedés esetén az új kinevezés mindig az i illető rangosztály legalsó fizetési fokozatára törté- I nik, a negyed- és ötödéves korpótlékok számba- r , vétele után is még............................................... 4.541 K megtakarítás marad, a tényleges szükségleti többlet az előbb említett........................................... 64.439 K-ra száll le. a) A külügyministeriumban eddig a 3 ajtónállón kívül 42 hivatalszolgai állás volt rendszeresítve, és pedig 12 első, 14 második és 16 harmadik osztályú. A házi, udvari és állami levéltárnál 4 rendszeresített hivatalszolgai állás volt, még pedig 1 első, I második és 2 harmadik osztályú. Ez a szolgaszemélyzet azonban elégtelennek bizonyult, aminek oka egyrészt abban keresendő, bogy a hivatalos teendők rohamos szaporodása a szolgákra nézve is nagyobb megterheltetéssel jár, másrészt pedig, a házi, udvari és állami levéltárt illetőleg, abban, bogy az új épületben sokkal több dolgozó szoba van, mint az előbbi helyiségben. 1901-ben á szolgaszemélyzet szaporíttalott ugyan, azonban oly csekély mértékben, hogy a külügyministerium a folyton érezhetőbbé váló hiányokon segítendő, kénytelen volt. igazolvánnyal ellátott altiszteket ideiglenes minőségben kisegítőszolgákúl fölvenni, a kiket azután csak üresedések alkalmával lehetett rendszeresített állásokra kinevezni. A tényleg fennforgó szükségre való tekintettel tehát a külügyministerium a maga részére 3, a levéltár részére pedig 2 új hivatal- szolgai állás rendszeresítését bátorkodik kérni, és pedig a ministerium részére két II és egy II!.. a levéltár részére egy II. és egy III. osztályúéi. Vz ez által okozott kiadási többlet a következő tételekből áll: Három II. osztályú hivatalszolga fizetése 1.200 K-val .............................. szolgálati pótléka 600 K-val ................. ruhapénze 168 K-val .............................. failletménye 180 K-val .......................... 3.600 K 1.800 „ 504 „ 540 „ 6.444 K Két III. osztályú hivatalszolga fizetése 1.000 K-val .............................. szolgálati pótléka 500 K-val ................. ruhapénze 148 K-val.............................. failletménye 120 K-val ................. 2.000 K t.000 „ 296 „ 240 „ 3.536 K Szükségleti többlet 9.980 K.
