Az Osztrák-Magyar Monarchia közös államháztartásának előirányzata, 1904 (Bécs, 1903)
II. Közös külügyministerium
22 ft) Az „Irodaköltségek“ czímű költségvetési tétel 1884 óta nem változott, jóllehet azóta az ügydarabok száma megháromszorozódott és a személyzet is jelentékenyen szaporodott. A hivatalom teendők gyors szaporodásának az volt a természetes következménye, hogy a postaköltségek emelkedtek, és hogy papír, írószer, béhegző és egyéb irodai anyag több fogyott. Több írógép beszerzése, a betű- és kőnyomdai, valamint könyvkötői kiadások növekedése is több kiadást okozott. Mindezeket tekintetbe véve, érthető, hogy az eddigelé irodai költségekre szánt 53.700 K-nál már évek óta túlkiadás mutatkozik. A szóbanforgó tételnek 73.700 K-ra való fölemelése esetén a külügyministerium reméli, hogy ez összeggel be íogja érni. Szükségleti többlet 20.000 K. c) A konzulátusi intézmény fontossága az utolsó időben jelentékenyen emelkedvén, konzuli hálózatunkat is fokozatosan fejlesztettük az által, hogy oly helyeken, ahol azt állampolgáraink és kereskedelmi érdekeink védelme megkívánta, új konzuli hivatalokat szerveztünk. Ennek természetes folyománya az, hogy a konzuli fogalmazói szakra előkészölők számát is fokozatosan szaporítanunk kell. A konzuli akadémia növendékei számának szaporítását a tisztelt országos bizottságok már 1899-ben és 1900-ban lehetővé tették az által, hogy akkor, a régi keleti akadémiának konzuli akadémiává való átalakítása alkalmával, új ösztöndíjas helyeket létesítettek. Azonban az akadémiából kikerülő ifjak száma még most sem felel meg a szolgálat fokozott igényeinek, s ennélfogva már a közel jövőben gondoskodnunk fog kelleni arról, hogy az intézet hallgatóinak számát emeljük Ennélfogva önként fölmerült az a kérdés, vajon a konzuli akadémia részére a Teréziánum épületében bérelt szűk helyiségek piida- gogiai és egészségügyi szempontokból továbbra is megfelelnek-e a kivánalmaknak, és hogy több más okból nem volna-e kívánatos, a konzuli akadémiának a Teréziánumtól való függetlenségét területileg és adminisztratív tekintetben is biztosítani. () Felsége 1901. deczember 23-án kelt legfelsőbb elhatározásával legkegyelmesebben elrendelvén, hogy „Az osztrák-magyar monarchia írásban és képben“ czímű munka német kiadásának jövedelme egy új konzuli akadémia építésére fordíttassék, lehetővé vált, hogy az akadémiának saját hajlékot építsünk, mely az 1904/05. tanévtől kezdve már használatba is lesz vehető. Az akadémiának új szervezésével természetesen a kiadások is növekedni fognak. Az alaposan átvizsgált előirányzat szerint az előrelátható szükségleti többlet évenkint körülbelül 50.000 K-ra fog menni. Hogy az akadémia új épületét már az 1904/05. tanév elejénj használatba lehessen venni, arra nézve szükséges, hogy annak egész kezelési apparátusa nehány hónappal előbb szervezve legyen. Evégből a külügyministerium 1904-re a föntemlített szükségleti többletnek 25.000 K-ra menő félévi hányadát, bátorkodik igénybe venni. Szükségleti többlet .................• . . . . 25.000 K. d') Megfelelve azon óhajnak, melynek a birodalmi tanács által I kiküldött delegáczió az 1892-ik évi zárszámadásra vonatkozó bizott-J I sági jelentésben kifejezést adott, t. i. hogy az 1-ső czím „utazási költ-l I ségek“ tétele a szerint, a mint a delegácziók Budapesten vagy Bécs-ll ben jönnek össze, nagyobb vagy kisebb összegben praelimináltassék, a külügyministerium e tételt 1904-re, mely évben a delegácziók L tanácskozásaikat Budapesten fogják tartani, az előrelátható szükség- I hez képest, épűgy mint 1902-re, 24.000 K-ban, tehát az 1903-ik évi- I nél 14.000 K-val magasabban irányozta elő. Szükségleti többlet ..................... ... '14.000 K. I A házfelügyelőnek és a három portásnak a 24., 30., 33. és 47. tétel alatt fölsorolt személyes járandóságai (fizetés, szolgálati és korpótlék) nem okoznak szükségleti többletet, mert ezek eddig a minister! palota karbantartására a 34. számú tétel alatt előirányzott 130.000 K-ban foglaltattak benn, most pedig, mint véglegesített állami alkalmazottak illetményei, a fentidézett tételek alatt vannak kimutatva, minek ellenében a tavalyi 34. (most 36.) tételből a megfelelő összeg levonatott. Az összes szükségleti többlet tehát ...................... 68.980 K, vagyis a fizetéseknél megtakarított elől említett . . . 4.541 „ tekintetbe vételével ......................................................... 64.439 K. B. Rendelkezési alap és külön el nem számolandó kiadások politikai értesítésekre. A rendelkezési alapra a külügyministerium a múlt évivel egyenlő összegnek, azaz 1,430.000 K-nak a beállítását bátorkodik ajánlani. 2-dik czím. Ikiplomatiai költségek. A második czím a rendes szükségletnél . • szükségleti többletet mutat fel. 86.367 K «) A fizetéseknek 2.367 K-val való emelkedése a fennálló . negyed- és ötödéves korpótlékrendszerben leli magyarázatát. Szükségleti többlet 2.367 K.
