Az Osztrák-Magyar Monarchia közös államháztartásának előirányzata, 1870 (Bécs, 1869)
Előadás
igényük, érvényben marad, lia arra a férj illetőleg atyának polgári államhivatalba lépése előtt jogosulva voltak. Ha azonban a tiszt nyugdíj képességét polgári állam szolgálatban nyeri, családjának nem a netán már előbb nyert katonai nyugdíj, hanem a polgári nyugdí j szabályok által kijelölt illetmény utalványoz mdó, ha az nagyobb az elsőnél. Határozatok az özvegyek és árvák nyugdijai kiszabása iránt. Az özvegynek vagy árvának utalványozandó nyugdíj-kiszabása azon rang és ezím- töt függ, melyben a meghalt egyén a hadseregben állott. Ha ugyanis a férj vagy apa nyugdíjjba helyezésénél főtiszti vagy magasabb tisztséget, az avval járó magasabb nyugdíjjal vagy a nélkül nyert, családját illetőleg nem az emlitett, hanem nyugdíjazása előtt a hadseregben viselt alsóbb tisztségéhez képest járandó el. E részben kivétetnek: a) azon tüzér-tisztek hótramaradt családjai, kik a nyugdíjas-állományba átlépvén, a magasabb czimzetes tisztségen kívül az avval járó nyugdijat is kapták, azon csaladokra nézve tehát mindig a férjek vagy apák legutóbb viselt tisztségeihez képest járandó el. (A tüzér-tisztek nyugdíjazásával járó magasabb czimzetes tisztséggel való felruházás kedvezménye különben az 1861. február 6-án kelt legfelsőbb határozat folytán megszűnt.) b) azon egykori ideiglenes számvevők (Fouriere) özvegyei, kik mert kórházi szolgálat alatt kapott ragadós betegségben haltak el, a valóságos számvevőkkel egyenrangúaknak tekintettek. c) a tiroli országos néphad őrnagyainak özvegyei, kiknek nyugdija a százados özvegyével (315 oszt. ért. frt.) egyforma. Az időpont, melytől fogva az özvegy- vagy árvák nyugdija vagy a nevelési pótlék kezdődjék, a halálozási negyed lejáratától függ. A katonai özvegyek és árvák nyugdijai vagy nevelési pótlékai nem évülnek el, s tehát mindég érvényesíthetők. Az özvegyek és árvák kincstári járandóságainak élvezete rendesen az abban részesülők osztrák-magyar monarchiábani tartózkodásukra van szorítva. E korlátozástól eltérés csak akkor engedhető, ha a fél tartózkodását oly külföldi államban választja, melyei nyugdíj iránti szabad-költözködési szerződés köttetett, vagy ha a félnek, az illetékes hatóság részéről, a kincstári élvezmény élvezete külföldön tartózkodása alatt különösen engedélyeztetik, vagy számára, az élvezmény külföldre szabadságolásánál, a cs. és kir. államokba visszatérése időpontjára határozottan kiköttetik. Özvegyek és árvák kincstári élvezményei közönségesen a fél halálával szűnnek meg; ha azonban a halálozás a hó 25-ik napja után történt, azok csak a hó végével szüntetnek meg. Korábbi megszűnési esetek vagy különös szabályok, vagy azon feltétel beállta által batároztatnak meg, mely alatt határozottan voltak engedélyezve. a) Eljárás az özvegyekre nézve. Az özvegyeknek nyugdíjra igényéről. Nyugdijra következő övzegyeknek van igényük: 1. Özvegyek, kiknek férjeik nősülésük idején már tényleg szolgáló tábornokok voltak. 2. Főtisztek özvegyei, kiknek férjeik nősülésük idején, csak egy az óvadék-letétellel egybe nem kötött rangban vagy hivatalban, vagy a lőfegyveres állományban állottak. 5. özvegyek, kiknek férjeik már nősek lévén, főtiszti ranggal újólag léptek a hadseregbe, és pedig az 1819-ik évi január hó 29-éröl szóló legfelsőbb határozat kelte előtt, mely a jövőre nézve ilynemű alkalmaztatásoknál a házassági óvadék megelőző biztosítását, vagy a nyugdijróli lemondási kötelezvény letéteményezését a menyasszony részéről feltételezi.
