Evangélikus gimnázium és előkészítő tanfolyam, Orosháza, 1940
18 egy sajtón kinyomatták „Mit kíván a magyar nemzet?“ cím alatt 12 pontba szedett kívánságaikat és Petőfi Nemzeti Dalát. Ennek híre a délutáni népgyűlésre azokat is odahajtotta a Múzeum elé, akik nem csupán eladni- vagy vennivalójuk miatt jöttek fel, hanem eszméik kicserélésére. Ez a veszélyes erejű tömeg — amelyben így az ország minden értékes rétege képviselve volt, — ez áramlott azután az alig maroknyi írógárda felszólítására a városháza elé, majd a helyhatóság budai székházához. Ezzel az erővel nem volt tanácsos ujjathúzni, erről mindenki érezhette, hogy ez maga az ország. A bécsi hatalom képviselői kitekintettek az ablakon és a fiatal írók minden követelését teljesítették. Semmi kétség nem lehetett, hogy azok valóban a nemzet nevében beszéltek és a nemzet nevében fogalmazták meg azt a 12 pontot, amelyben a közös teherviselést, a jobbágyság azonnali felszabadítását, a népképviseletet, a nemzeti hadsereget, az Erdéllyel való egyesülés törvény beik tatását kérték. A márciusi vásár abban az esztendőben nagy örömünneppel zárult. Másnap, 16-án a várost kivilágították, egymást érték a felvonulások, köztük Länderer nyomdájának száz alkalmazottja kék munkaruhában, fejükön piros-fehér-zöld papírsüveggel. A nap hőse Petőfi volt. A legnagyobb könyvesbolt kirakatában az ő megvilágított arcképe ragyogott. A Nemzeti Színházban a fölvonások közti szünetben a Nemzeti Dalt szavalták és énekelték. A fiatal, költőnek is, ahol csak megielent, újra és újra el kellett szavalnia gyújtó költeményét. Vidékről feljött egyszerű magyarok sosem kaptak ennél szebb vásárfiát Pesten. Hhgy milyen nagy dolgot művelt ez a 25 éves fiatal költő, azt maga is csak később tudta meg. Kossuthék lelkes táborát ő vitte diadalra Pozsonyban, anélkül hogy kimozdult volna Pestről. A pozsonyi országgyűlésen Kossuth a maradi párt makacs- csága miatt még 1848. februárjában is alig volt előbbre, mint 10 évvel azelőtt, mikor munkáját megkezdte. A nemzetmentő újításokra a jobbágyfelszabadítás, a közteherviselés, a népképviselet megvalósítására nemcsak a renditábla nem határozta el magát, de az ellenzék többségét sem sikerült 'megnyerni ezeknek a nagy gondolatoknak. A jobbágyság felszabadítását illetőleg a főurak nagy része még mindig Dessewfy gróf nevezetes ajánlatát dédelgette, amely szerint fokozatosan, zökkenő nélkül ez az intézmény pontosan 72 év alatt, tehát épp 1914-re szűnt volna meg. És mi történt március 15-e táján ? Kossuthék
