Evangélikus gimnázium és előkészítő tanfolyam, Orosháza, 1940

11

szabadságán, de ez korántsem árthatott annyit az erdélyi magyarságnak, mint a Kollonichok és Karaffák „bíráskodása" az egész nemzetnek. Az pedig, hogy Apafi Mihály a másik felekezet küldöttségét elhárította magától, jellemző lehet őreá és a bábfejedelmek ideges kapkodására a XVII. század második felében, de nem lehet jellemző sem a nagy erdélyi fejedelmekre, sem az erdélyi lélekre. A nagy fejedelmekre inkább az a jellemző, hogy a lelkiismereti szabadságot minden természetjog és felvilágosodás nélkül is, de korukat sok tekintetben megelőzve, minden emberre vonatkoztatták. Ezért kötötte ki I. Rákóczi György a linzi békében (1645.) a magyarországi jobbágyok vallásszabadságát is a földesúri önkénnyel szemben, bizonyítva, hogy a „cuíus regio, eíus religio“ (akié a föld, azé az ország) embertelen elve nem egyezik az erdélyi gondolkodással. 0 is, meg Bethlen Gábor is örömest mozdították elő a jobbágyok művelődését és tehetséges gyermekeiknek a kiemelkedését a paraszti sorból. Azokban az iskolákban, amelyeket ők virágoztattak fel, bizonyára jobban érezhették magukat a nép fiai. mint ott, ahol a főúri gyermekek megnyerése és nevelése volt a kitűzött cél. Az erdélyi iskolák szelleme és a belőlük kikerült sok értékes ember magatartása azt mutatja, hogy ott a demokrácián is mást értettek, mint miná- lunk. Valami keresztyénibb és egészségesebb életformát, amely- lyel a beteges úrhatnámságot meg a cím- és rangkórságot ke- vésbbé tudták összeegyeztetni a múltban is, meg a jelenben is.

Összefoglaltam itt az erdélyi léleknek három tulajdonságát. Láttuk, hogy ez a lélek a veszedelmek idején szükséges józan bölcseségnek, a kétségbeesést nem ismerő, folytonos újrakezdésnek és az Isten akaratával megegyező emberi szabadságnak a lelke. Ezt a lelket üdvözöljük most a viszontlátás örömében. De szükséges, hogy ebbe az örömbe ne az elbizakodás, hanem az alázatosság és az igaz bűnbánat érzése vegyüljön. Mert hűtlenek voltunk az erdélyi lélekhez. Huszonkét esztendő telt el azóta, hogy az ország feldarabolása árán ölünkbe hullott a nemzeti függetlenség, az öncélú állami élet lehetősége, amely Hunyadi Mátyás dicsőségével együtt olyan hosszú időre elenyészett. Ennek a nemzeti függetlenségnek, az önálló magyar államiságnak a gondolatát Erdély őrizte meg, szerényebb keretek közt, de mégis romlatlan tisztaságában. Mert a György baráttal kezdődő történelmének, egész kultúrájának, belső életének és külső politikájának minden hagyománya a magyarság legmélyebb