Evangélikus gimnázium és előkészítő tanfolyam, Orosháza, 1940

10 diát . . Milyen különös dolog: az ország négy sarka lángok­ban áll, és ez az erdélyi ember onnan, a pusztulás kellős kö­zepéből arról ábrándozik egy másik erdélyi magyarnak, hogy Erdélyből olyan művelt és gazdag országot fognak csinálni, mint Hollandia. És még különösebb az, amit Kis Miklós csinál a szomorú hírek hallatára. Hollandiában fényes jövő vár reá, de őneki nem kell a fényes jövő, sem a 60.000 arany, amit egy holland leány kezével együtt kóláinak neki. Csak a bibliát akarja még kinyomtatni, s mivel hazulról nem kap rá pénzt, saját szájától vonja el a falatot, éjt nappallá tesz, de a nyom­tatáshoz szükséges összeget mégis előteremti. „Hozzáfogok én, a szegénylegény és megmutatom, hogy a szegénylegénynek oda­adása többre visz, mint egy országnak immel-ámmal való igye­kezete, és megmutatom, hogy az Isten gyakran alávaló és sem­minek sem állított, elszánt, dacos, mégis áldozatos eszközök ál­tal viszi véghez az ő dicsőségét. ** A bibliát el is készíti, aztán a kinyomtatott példányokkal hazatér Erdélybe. Látja, hogy az elveszett országot a fegyverek ereiével nem lehet többé meg­menteni, de ott van az újkor hatalmas fegyvere, a nyomtatott betű : erre támaszkodva, el nem csüggedve, lehet mindent újra élőről kezdeni. A folytonos újrakezdésnek ez a legyőzhetetlen életakarata sajátosan erdélyi tulajdonság. Éppen olyan elválaszt­hatatlan az erdélyi lélektől, mint az a harmadik, amit még meg akarok említeni: a lelkiismeret szabadságához való ragaszkodás. Erdély volt az egész világon az első ország, amelyben or­szággyűlési határozatokkal, nem hatalmi szóval, hanem a meg­értés szellemében biztosították mind a protestáns hit teljes sza­badságát. (Először 1557-ben, a tordai országgyűlésen.) Abban a felekezeti elfogultságtól és gyűlöltségtől terhes időben, amikor a királyi Magyarországon elvakult vagy elvakitott emberek egy­más meggyilkolására is készek voltak, a túlnyomórészt protes­táns Erdély önként, szabad akarattal, katolikus embert válasz­tott fejedelmévé: Báthory Istvánt. És a mélyen vallásos protes­táns fejedelem, Bethlen Gábor, pénzzel támogatta a jezsuita Káldi Györgyöt, hogy ki tudja nyomatni a, maga katolikus bib­liafordítását. Igaz, hogy még a szabadosságba esett és a keresz- tyénség lényegét tagadó szombatosok üldözése vagy a katolikus restauráció némi visszaszorítása is sérelem volt a lelkiismeret V. ö. : Ligeti Ernő tanulmányát Mísztótfalusi Kis Miklósról az Erdélyi Csillagokban. (62. 1.) ** U. o„ 60. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom