Evangélikus gimnázium, Orosháza, 1937

14

Az első 22 betűt ugyanilyen sorrendben a föníciaiaktól vették át, a 23. betű rögtön az átvételkor jött hozzájuk az utolsó négy később. Mindenesetre az omega nem jött használatba a Kr. előtti 800. évig, mert az összes itáliai AI C-kből hiányzik. A 7., 15., 18, és 21. betűk a sémi nyelvekben a különbözői z hangokat jelölték (zain, samech, zade, sin). Ennyi z hangra a görög nyelvben nem volt szükség igy a samechből ksz (x), a sínből sz hang lett a zade pedig feledésbe ment. Mielőtt azonban a zadet teljesen elfeledték volna, kialakult Miletoszban az a számrendszer, amely a számokat betűkkel jelölte a következőképen:

Midőn tehát 800-nál a betűkből kifogytak elővették a 900 jelölésére a még nem teljesen elfelejtett zadet, amit eleinté i ' 1 alakban Írtak. Csak a Kr. utáni 13. században keletkezett ennek másik alakja, a szampi név még későbbi eredetit. A fenti számjelekből additive írtak minden számot, tévedések elkerülése végett a számokat jelentő betűcsoportok fölé egy vízszintes vonást húztak, a következőképen:

Az ezreseket úgy jelölték, hogy az egyeseket ábrázoló betűk elé vesszőt írtak. Egyes esetekben ennek a vesszőnek a kiírása el is maradt, amennyiben a jel ezres volta kétségtelen volt. A tízezer számot nem igy jelölték, hanem a tízezer szó kezdőbetüjévet M-mel., többszöröseit pedig az M mellé jobbra vagy balra, vagy pedig az M fölé tett számjegyekkel. Itt tehát a multiplikációs elv érvényesült. Rövidítésül az M helyett egyszerűen pontot Írtak. Egy nehány szám ezzel az Írásmóddal:

A legnagyobb szám, amit a görögök ezzel az Írásmóddal ki tudtak fejezni a 10R—1 volt.

A görög számábéce gondolatának eredetét nem ismerjük. Mindenesetre nem lehetett föníciai eredetű, amit már a zade utolsó