Evangélikus gimnázium, Orosháza, 1937

7 is megrögzitse. így keletkeztek a számszavak és a számjelek. Ezek egymáshoz való viszonyát az illető nép lelkivilága és kultúrája szabta meg. Ez nem volt feltétlen a kor függvénye. A szumirok pl. sokkal fejlettebb számrendszerben írtak Kr. e. 3000 évvel, mint a rómaiak Kr. u. 1000 évvel. A számjegyek írása természe­tesen az illető nép írásának stílusához alkalmazkodott, valamint nagymértékben függött a használt irószerszámtól is. Hogy a mi számirásunk és beszédirásunk egymástól merőben különböző, azon nem csodálkozhatunk, mert hiszen mind a kettőt idegen forrásból és pedig különböző forrásokból vettük. Betűink föníciai erede­tűek, számjegyeink pedig Indiából származnak. De az indus számjegyek már gyökerükben magukban foglalnak egyéb hatá­sokat, mai alakjukban pedig különösen sok formáláson mentek át. Ha pedig a számrendszerünkben megnyilatkozó elveket és gondolatokat tekintjük, akkor különösen sok hatást mutathatunk ki, bár kétségtelen, hogy az oroszlánrész a mély szemléletű hindu szellemet illeti. A szumirok. Az egyik legrégibb emberi kultúra színhelye a Tigris és Eufrátesz folyók völgye volt, amely ma sok részében terméketlen terület, egykor azonban valóságos paradicsom volt. A két folyót csatornák kötötték össze, amelyek segítségével mesés termékenységüvé tették a két folyam közét. Ma ezek a csatornák betömődtek és Mezopotámia ősszel és télen vigasztalan sivatag, nyáron és tavasszal pedig beláthatatlan viztenger. Néhol a csa­tornák még ma is megvannak és ezeken a területeken még ma is gadag a termés. Mezopotámia őslakói a szumirok. Faji hovátartozásukat nem ismerjük, nyelvük nem hasonlít egyetlen népfajta nyelvéhez sem. Kultúrájuk már a Kr. e. 3. évezredben teljesen kifejlett, tehát feltétlen régibb időben keletkezett és lé­tezett már. Mathematika, astronomia, művészet és technika olyan magas fokon állottak ekkor, amely fokra a középkorban sem emelkedtek Európában. A szumirok birodalmát északnyugatról beözönlő sémita nomád törzsek döntötték meg, a küzdelmek azonban egy évezredig eltartottak, mialatt a hódítók átvették a szumirok Írását és részben nyelvüket is. Észak- és Dél-Mezopotá- miát Hammurabi király egyesítette és megalakította az egységes Babyloniát. Hammurabi ápolta a tudományokat és a művésze­teket, népének törvénykönyvet adott, amelyet 1902-ben a susai ásatásoknál találtak meg. Később ezt a Babyloniát az asszírok hódították meg, akiknek birodalma Assurbanipál alatt (668—628) érte el legnagyobb kiterjedését. A siriai-arab puszták­ról bevándorolt chaldeaiak mégegyszer feltámasztották Babyloniát. Ennek az uj Babyloniának legnagyobb királya II. Nabukadnezár volt (605—562). Ezt a birodalmat aztán a perzsák döntötték meg és ezzel az indogermán néppel uj kultúra költözött a két folyam közé. Az ősi babyloni kultúrát csak a 19. században fed­ték fel az ott végzett ásatások. Az angolok Ninive romjai között megtalálták Assurbanipál könyvtárát, az amerikaiak a nippuri ásatásoknál megtalálták Bel isten legrégibb szentélyét a Kr. előtti

Next

/
Oldalképek
Tartalom