Vízrajzi Évkönyv 95., 1990 (Budapest, 1991)

Tartalomjegyzék

A Duna magyarországi szakaszán az 1990. évben több részárhullámból összetevődő két kisebb árhullám vonult le; az egyik február végén - március elején, a másik júliusban. A februári árhullám legnagyobb magassága Rajkánál 418 cm volt. Ez több, mint két méterrel alacsonyabb, mint a Rajkánál eddig előfordult legmagasabb vízállás, a 639 cm. Hasonló volt ennek az árhullámnak a magassága Budapestnél is; a Vigadó téri vízmérce szelvényéig eljutva kissé ellapult, legnagyobb magassága, 416 cm, a fele sem volt az eddig előfordult legmagasabb, 1965. évi 845 cm-es budapesti vízállásnak. Hasonlóképpen Mohácson ennek az árhullámnak a legnagyobb magassága 504 cm volt, egy kissé meghaladva az eddig mért legmagasabb jég nélküli mohácsi vízállás, a 984 cm felét. A júliusi árhullám kissé magasabb volt, mint a februári; legnagyobb magassága Rajkánál 468 cm volt, jelentősen elmaradva az eddig mért legmagasabb rajkai vízállástól. Budapesten 540 cm volt az árhullám tetőzési magassága. Mohácsnál pedig 656 cm, több, mint három méterrel maradva az eddig mért legmagasabb mohácsi vízállás alatt. Az alacsony vízállásoknak megfelelően viszonylag kicsinyek voltak a Duna 1990. évi vízhozamai is. A budapesti szakaszon az év folyamán átfolyt legkisebb vízhozam 1150 m3/s volt, gyakorlatilag megegyezett az előző évben a szakaszon lefolyt legkisebb vízhozammal, az 1110 m3/s-mal. Az évi legnagyobb vízhozam, a 4750 m3/s a júliusi árhullám idelyén folyt le. Ez meghaladta az 1989. évi legnagyobb vízhozamot, a 3530 m3/s-ot, de az év folyamán levonult vízmennyiség, a 61 600 millió m3 kisebb volt az 1989. évben lefolyt 70 100 millió m3-nél. Alacsonyak voltak az 1990. év folyamán a Duna elsőrendű mellékfolyóinak vízállásai is. A Rába hosszú időn at tartó kisvizeire csak néhány kisebb, rövid ideig tartó árhullám futott. A szentgotthárdi szelvényben például áprilisban, júniusban, júliusban és novemberben észlellek egy-egy rövid ideig tartó árhullámot. A júniusi legnagyobb magassága 216 cm, a novemberié 299 cm volt. Ez utóbbi is azonban 171 cm-rel maradt az eddig észlelt legmagasabb, 470 cm-es vízállás alatt. Lefelé haladva az árhullámok természetesen ellapultak; az árpási szelvényben a novemberi, az 1990. év folyamán észlelt legmagasabb árhullám tetőzési magassága már csak 161 cm volt, ott már 425 cm-rel maradt el az eddig mért legmagasabb, 568 cm-es árhullám magasságától. Az árpási szelvény 1990. évi közepes vízállása 150 cm-rel volt alacsonyabb az 1931 - 1940. évtized árpási közepes vízállásánál. Az 1990. évi legkisebb vízhozam Árpásnál 3,80 m3/s volt, csak 0,03 m3/s-mal volt kisebb az 1980 - 1989. évi kisvízhozainnál. Az 1990. évi novemberi árhullám legnagyobb vízhozama 135 m3/s volt, az év folyamán az árpási szelvényen 717 millió m3 folyt át, 189 millió m -rel kevesebb, mint az előző évben és 396 millió m3-rel volt kevesebb, mint az 1980 - 1989. évek átlagos évi lefolyt vízmennyisége. Néhány kisebb árhullám az év folyamán az Ipolyon is levonult. Áprilisban, májusban, októberben novemberben és decemberben észleltek egy-egy árhullámot. Közülük a legmagasabb az októberi volt. Nő gr ád szakáinál 273 cm-rel tetőzött. Ez csaknem egy méterrel volt alacsonyabb, mint az eddig^ észlelt legmagasabb vízállás, az 1976. évi 371 cm. Ennek az árhullámnak a legnagyobb vízhozama 52,5 m/s volt, 112.5 m3/s-mal kisebb, mint az 1980 - 1989. évtized legnagyobb vízhozama. A balassagyarmati szelvényben az 1990. évi decemberi árhullám 110 cm-es vízállással és 30,5 m3/s-os vízhozammal tetőzött. A 110 cm-es vízállás 333 cm-rel alacsonyabb az eddig észlelt legmagasabb balassagyarmati vízállásnál, a 443 cm-nél, a 30.5 m3/s-os vízhozam pedig 167,5 m3/s-mal alacsonyabb az 1980 - 1989. évtizedben lefolyt legnagyobb vízhozamnál, a 198 m3/s-nál. A nógrádszakáli szelvény 1990. évi közepes vízállása 12 cm-rel, a balassa­gyarmati szelvény 1990. évi közepes vízállasa pedig 45 cm-rel volt alacsonyabb, mint az 1980 - 1989. évtized közepes vízállása. Éppúgy, mint az előző évben, alacsonyak voltak a Dráva vízállásai is az 1990. évben. A barcsi szelvényben az 1990. évi közepes vízállás 34 cm volt, alacsonyabb, mint a megelőző év 60 cm-es közepes vízállasa és jóval alacsonyabb az 1931 - 1940. évtized 203 cm-es közepes vízállásánál. Az 1990. évi legmagasabb vízállás, a 331 cm 287 cm-rel volt alacsonyabb a barcsi szelvényben eddig mért, 1972. évi legmagasabb vízállásnál, a 618 cm-nél. A barcsi szakaszon az 1990. év folyamán júliusban egy, novemberben két árhullán) vonult le, közülük a legmagasabb a november eleji volt. A Dráva barcsi szelvényén az 1990. évben átfolyt vízhozamok mind a kel szélső, mind pedig a középértéket tekintve kisebbek voltak az 1980 - 1989 évtized jellemző vízhozamainál. Az 1990. évi legkisebb vízhozam csak 13 m3/s-mal volt kisebb az 1980 - 1989. évtized legkisebb vízhozamánál, a 151 m3/s-nál, az évi közepes vízhozam, a 415 m3/s 82 m3/s-mal volt kisebb az 1980 - 1989. évtized közepes vízhozamánál, a 497 m3/s-nál, az évi legnagyobb vízhozam, az 1290 m3/s pedig 440 m3/s-ma) volt kisebb a megelőző évtized legnagyobb vízhozamánál. A Dráva vízállásait, vízhozamait az osztrák területeken lévő vízerőművek működése számottevően befolyásolja; vízállásainak, vízhozamainak menetgörbéje szapora ingadozású.- 124-

Next

/
Oldalképek
Tartalom