Vízrajzi Évkönyv 95., 1990 (Budapest, 1991)

Tartalomjegyzék

A Tisza felső szakaszán az 1990. év folyamán több árhullám vonult le, ezek azonban viszonylag alacsony vízállással tetőzlek. A tiszabecsi szelvényben például csak a novemberi haladta meg a 100 cm-t (magassága 117 cm volt), több mint öt méterrel elmaradva a szakaszon ezideig mért legmagasabb vízállástól, az 1970. évi 680 cm-től. 1990. év legmagasabb vízállása, a 246 cm, amelyet szeptember 2-án mértek, alacsonyabb volt az ezideig mért legalacsonyabb vízállásnál.

Hasonlóan alakult a vízállás az év folyamán a vásárosnaményi szakaszon is; a novemberben levonult, az év folyamán a legmagasabb vízállást jelentő árhullám tetőzési magassága 280 cm volt, számottevő mértékben elmaradva az eddigi legmagasabb, 912 cm-es vízállástól. A júliusi - szeptemberi időszakban a vásárosnaményi szakaszon alacsonyak voltak a vízállások, az időszak legalacsonyabb vízállása, a -187 cm azonban nem érte el a vásárosnaményi szelvényben ezideig mért legalacsonyabb vízállást, a -224 cm-t. Az 1990. száraz évet szemléletesen jellemzi az év közepes vízállása, a -61 cm és a megelőző évtized 21 cm-es közepes vízállása közötti 82 cm-es különbség. Az alacsony vízállásoknak megfelelően viszonylag kevés víz folyt át az 1990. évben a vásárosnaményi vízmérce szelvényén; 8100 millió m , csaknem 4000 millió m3-rel kevesebb, mint az 1980 - 1989. évek átlagában. Az 1990. évi legkisebb vízhozam 67,2 m3/s volt, 25,0 m3/s-mal nagyobb, mint a megelőző évtized legkisebb vízhozama, a 42,2 m3/s. A vásárosnaményi szelvényen az 1990. évben átfolyt legnagyobb vízhozam, a 888 m3/s viszont 3032 m3/s-mal volt kisebb, mint a megelőző évtized legnagyobb vízhozama, a 3290 m3/s.

Folyásirányban lefelé haladva fokozatosan érvényesül a tiszalöki, valamint a kiskörei és a törökbecsei duzzasztónak a duzzasztott szakaszon a vízjárás hevességét mérséklő hatása, a duzzasztók alatti szakaszokon azonban a mérsékelő hatás kicsiny. A tiszaberceli 1990. évi legalacsonyabb vízállás (189 cm) és a vízmércén mért eddigi legalacsonyabb vízállás (-147 cm) közötti különbség meghaladja a három métert (336 cm ), a tokaji 1990. évi 368 cm-es legalacsonyabb vízállás és a tokaji mércén ezideig mért legalacsonyabb vízáUás (-184 cm) különbsége pedig 552 cm.

A szolnoki szakaszon a vízjárás 1990-ben is viszonylag nagymértékben ingadozó volt, annak ellenére, hogy az évi legmagasabb vízállás (358 cm) 551 cm-rel volt alacsonyabb a szolnoki mércén eddig mért (1970. évi) legmagasabb vízállásnál ( a 909 cm-nél). A legalacsonyabb vízállás az év folyamán (a -258 cm) csak 14 cm-rel volt magasabb az eddig mért legalacsonyabb vízállásnál, az 1968. évi -272 cm-nél, a legalacsonyabb és a legmagasabb vízállás különbsége 1990-ben 616 cm volt.

Az 1990. évi szolnoki közepes vízhozam (336 m3/s) 203 m3/s-mal volt kisebb a megelőző évtized közepes vízhozamánál (az 539 m3/s-nál), az év legkisebb vízhozama, 69,8 m3/s nen» tért el számottevő mértékben a megelőző évtized legkisebb vízhozamától, a 65,5 m3/s-lól, az évi legnagyobb vízhozam, 858 m3/s azonban számotevően elmaradt a megelőző év legnagyobb vízhozamától, a 2130 m3/s-tól.

Jóval kiegyenlítettebb volt az 1990. évben a vízjárás a szegedi szakaszon, mivel a törökbecsei duzzasztó hatása észrevehetően érvényesült és az árhullámok mederbeli ellapulása is jelentős volt. Az 1990. évi legalacsonyabb vízállás, 74 cm, lényegesen magasabb volt az eddigi legalacsonyabb vízállásnál, az 1946-ban mért -250 cm-nél, a legmagasabb vízállás, a 298 cm pedig 662 cm-rel volt alacsonyabb az 1970. évi, eddigi legmagasabb mért vízállásnál.

A szegedi vízhozam 1990. évi 57,8 m3/s legkisebb értéke valamivel több, műit a fele volt a megelőző évtizedben mért 101 m3/s-os legkisebb vízhozamnak, az 1180 m3/s-os legnagyobb, 1990. évi vízhozam pedig 2,7-ed része volt az előző évtized 3180 m3/s-os legnagyobb vízhozamának. Az 1990. év folyamán a szegedi szelvényen lényegesen kevesebb, 16 400 millió m3 víz folyt ál, mint a megelőző évtizedben átlagosan lefolyt 27 238 millió mJ vízmennyiség.

Az 1990. évben az átlagosnál kisebbek voltak a Tisza folyó mellékvizeinek vízhozamai és - kivéve a duzzasztott szakaszokat - alacsonyabbak voltak az átlagosnál a vízállásai is. A Szamos csengeti szakaszán például eltekintve az augusztusi - októberi igen alacsony vízállású időszaktól, több kisebb árhullám vonult le az év folyamán, de közülük a legnagyobb, a novemberi tetőzése is csak 6 cm-rel haladta meg a 150 cm-t (az eddig mért legmagasabb csengeri vízállás az 1970. évi 902 cm volt). Az 1990. évi közepes vízállás, -11 cm, alacsonyabb volt, mint a megelőző évtized 36 cm-es, valamint az 1931 - 1940. évtized 42 cm-es közepes vízállása. Az 1990. évi száraz időszak jellemzője, hogy az év folyamán a csengeri szakaszon lefolyt 2100 millió in víz még a fele sem volt a megelőző évtizedben egy év alatt átlagosan lefolyt vízmennyiségnek, a 4412 millió m -nek, az évi legnagyobb vízhozam, a 217 m3/s pedig meg sem közelítette az előző évtized legnagyobb vízhozamát, a 3270 m/s-ot.

A Bodrog felsöberecki szelvényén - eltekintve a nyár végi alacsony vízáUású időszaktól - több, de viszonylag alacsony árhullám vonult le, közülük azonban a legmagasabb, a decemberi is csak 427 cm-rel tetőzött ( a mércén ezideig mért legmagasabb vízállás 746 cm volt). Az 1990. évi legalacsonyabb, valamint közepes vízállás (a 156 cm és a 254 cm) megközelítette a megelőző évtized legalacsonyabb, valamint-125-