Vízrajzi Évkönyv 95., 1990 (Budapest, 1991)
Tartalomjegyzék
c. PÁROLGÁS Az 1990. év folyamán a szabad vízfelszín párolgását az előző évekhez hasonlóan az április és október közötti időszakban A - mintájú kádakkal mérték, a január - március és a november és a december hónap párolgási adata a A/eyer-féle képletből kiszámított érték (B.4. fejezet, c. táblázat). A január hónap folyamán a legnagyobb mértékű Pécsett (18,2 mm), a legkisebb, 4,8 mm pedig Miskolcon volt a párolgás. Ennél kisebb, 1,6 mm volt a megelőző év legkisebb januári párolgása, amelyet a békéscsabai meteorológiai adatokból számítottak ki. A februári párolgási értékek észrevehetően nagyobbak voltak. A legmagasabb érték ebben a hónapban is a pécsi adatokból adódott (50,5 mm), attól az értéktől a pápai párolgás csak egy tized mm-rel tért el (50,4 mm volt). A februári értékek meghaladták az 1989. évi februári párolgási mennyiségeket. A hőmérséklet emelkedésével fokozódott a párolgás is. Márciusban már 46,5 mm (Miskolcon) és 85,0 mm (Pécsett) értékek között változott a számítással meghatározott párolgási mérték. A márciusi párolgási mértékek az előző év márciusának számított párolgási mértékeit meghaladták. Az áprilisban mért párolgási értékek közül a pécsi volt a legnagyobb, 101,4 mm, a legkisebbet pedig a Kékestetőn mérték (32,8 mm-t). A megelőző évi áprilisi párolgás legnagyobb értéke 120,9 mm volt. Ezt Szegeden mérték, a legkisebb pedig a Kékestetön mért 32,8 mm volt. A májusi párolgási összegek meghaladták az áprilisiakat, a mért értékek közül a legnagyobb, 182,0 mm, a szegedi volt. Ez csaknam 50 mm-rel haladta meg a megelőző, 1989. évi májusi legmagasabb párolgást, a Budapest-Pestlörincen mért 138,8 mm-t. Az 1990. évi májusi legkisebb mért párolgás 74,2 mm volt. A júniusi párolgási összegek a májusitól nem tértek el számottevő mértékbeli. Szélső értékük 155,7 mm (Kecskemét) és 65,5 mm (Kéke siető) volt. Júliusban a párolgás fokozódott. Legnagyobb mért értékük a Kecskeméten mért 207,9 mm, a legkisebb pedig a Kékesen mért 79,4 mm volt. Az értékek az 1989. évi júliusi párolgási összegektől csak kis mértékben tértek el. Augusztusban a legtöbb állomás párolgási összegei kismértékben emelkedtek, bár a mért legnagyobb párolgás, a 199,4 mm, amelyet Budapesten, Pestlörincen mérték, néhány mm-rel kisebb volt a júliusi legnagyobb értéknél. A legkisebb érték, a Kékesen mért 94,6 mm viszont meghaladta a júliusi legkisebb párolgási összeget (a 79,4 mm-t), amelyet úgyszintén a Kékesen mértek. A nyár végével a párolgási értékek folyamatosan csökkentek. A szeptemberi legnagyobb párolgási összeg már csupán 114,0 mm (ezt Kecskeméten mérték), a legkisebb pedig a kékestetői 32,8 mm volt. Az októberi párolgási adatsor érdekessége a Kékestetön mért, a szeptemberit meghaladó 46,2 mm-es párolgási összeg. A hónap legkisebb párolgási összege nem ez, hanem a Keszthelyen mért 27,2 mm volt. A havi legnagyobb párolgási összeget, 76,7 mm-t Szegeden mérték. A novemberi és a decemberi párolgás lényegesen kisebb volt, mint a megelőző hónapokban. A novemberi kecskeméti 9,0 mm havi legkisebb párolgási összeg nem érte el a megelőző évi novemberi legkisebb párolgási értéket, a 12,5 mm-t, amelyet a Miskolcra vonatkozó meteorológiai adatokból számítottak ki, a pápai 24,8 mm-es havi legnagyobb mértékű párolgás is kisebb volt, mint a megelőző év novemberének legnagyobb párolgása, a 28,9 mm, amelyet a pécsi adatok alapján határoztak meg. A decemberi párolgás az időjárás alakulásának megfelelően a novemberinél kisebb mértékű volt. Két szélső értéke, a kékesi 6,6 mm és a pécsi 14,1 mm nem érte el a novemberi megfelelő értékeket. Az 1990. évi párolgási összegek meghaladták a megelőző évi párolgási összegeket. Legnagyobb értékük a szegedi 1144,0 mm, a legkisebb a kékesi 553,8 mm volt. Az 1989. évben úgyszintén a szegedi volt a legnagyobb és a kékesi volt a legkisebb évi párolgási összeg. d. VÍZJÁRÁS Magyarország vízfolyásainak és nagyobb állóvizeinek 1990. évi vízjárásáról а B.2. fejezet a. és c. jelű táblázata, valamint b. jelű ábrája tájékoztat. Magyarország időjárása az 1990. évben — mint említettük --, az átlagosnál szárazabb és melegebb volt. Sok esetben hasonló volt az időjárás vízfolyásaink országhatáron túli vízgyűjtőterületén is. Az időjárási viszonyok alakulása vízfolyásaink vízjárását is befolyásolta. Vízfolyásainkon az év folyamán vonultak le árhullámok, ezeknek magassága azonban rendszerint a felét-harmadál sem érte el az eddig előfordult legmagasabb vízállásoknak.-123-
