Vízrajzi Évkönyv 93., 1988 (Budapest, 1989)
Tartalomjegyzék
vényesült, megközelítették az eddigi legkisebb vizeket. (Például a vásárosnaményi szelvényben az eddigi legalacsonyabb vízállás -224 cm, az 1988. évi pedig -184 cm volt). A március végi-áprilisi árhullám a felső szakaszon több, egymáshoz csatlakozó árhullám alkotta csoport volt. Ezek lefelé haladva a mederalakulás, a mellékfolyók vízhozamainak, valamint a duzzasztók kezelésének hatására fokozatosan egymásba olvadtak és például a szolnoki, vagy a szegedi szelvényben már csupán egy nagyobb árhullám volt észlelhető. A szolnoki mércén eddig észlelt legmagasabb vízállás 909 cm, az 1988. évi pedig 773 cm, a szegediben pedig 960 cm és 712 cm volt. A Tiszán az 1988. év folyamán még több kisebb árhullám vonult le (közülük a kiemelkedőbb a júniusi, a szeptemberi és a decemberi), de ezeknek magassága még az évi legmagasabb vízállástól is jelentősen elmaradt. Folyásirányban lefelé haladva ezek a kisebb árhullámok is számottevő mértékben ellapultak. A Tisza vízállásainak és ezeknek megfelelően vízhozamainak az alakulását a duzzasztók működése a tiszalöki duzzasztó duzzasztási határától a déli országhatárig terjedő szakaszon az év nagy részében jelentősen befolyásolta. Például a szegedi szelvényben a vízállás az év második felében három kisebb vízszínemelkedéstől eltekintve alig változott, és az évi legalacsonyabb vízállás 65 cm (az eddig mért legkisebb víz magassága -250) cm volt. Az 1988. év átlagosnál szárazabb időjárása következtében a Tisza elsőrendű mellékvizeinek vízállásai és vízhozamai is viszonylag alacsonyak, kicsinyek voltak. A Szamos csengeri szakaszán például a tavaszi árhullámok levonulása után az év többi részében csak három kisebb vízszínemelkedés volt (júniusban, júliusban és decemberben). Az 1988. évi legmagasabb vízállás 434 cm volt, az ezideig -előfordult legmagasabb víz pedig 902 cm volt, az év folyamán mért legalacsonyabb vízállás pedig csak 21 cm-rel volt magasabb az eddig mért legalacsonyabb víznél, a -96 cm-nél. A Bodrog felsőberecki szelvényén az 1988. év folyamán két számottevő árhullám vonult át (februárban és már- ciusban-áprilisban). Az évi legmagasabb vízállás (657 cm) csaknem 1 méterrel maradt el az eddig mért legmagasabb víztől (a 746 cm-től), az év májusa és decembere közötti időszakban pedig a vízállások - kevés kivételtől eltekintve - 180 cm és 300 cm között voltak. A duzzasztás hatására az évi legalacsonyabb víz (180 cm) lényegesen magasabb volt az eddigi legkisebb víznél (a 14 cm-nél). A száraz időjárás a Sajó és a Hemád vízjárásán is éreztette hatását. A Sajó felsőzsolcai szelvényében például - eltekintve az év első harmadában előfordult két, viszonylag kismértékű vízszínemelkedéstől - az évi vízjáték nem haladta meg az egy métert, az évi legalacsonyabb vízállás pedig csupán kilenc centiméterrel volt magasabb, mint az eddigi legkisebb víz, az 1988. évi legmagasabb vízállás (228 cm) pedig még a felét sem érte el az eddigi legnagyobb víznek (az 512 cm-nek). Nagyon alacsonyak voltak az 1988. évben a vízállások a Hemád hidasnémeti szelvényében. Az év legmagasabb vízállását, 100 cm-t április elején mérték (az eddigi legmagasabb vízállás 410 cm volt). Az év folyamán mért legalacsonyabb vízállás -77 cm volt, negatív irányban meghaladta az eddigi legkisebb vízállást (a -64 centimétert). Április közepétől kezdődően a hidasnémeti szelvényben pozitív vízállások csak néhányszor fordultak elő. A Hármas-Körös gyomai szelvényében az 1988. év folyamán, márciusban és áprilisban egy árhullámot észleltek. Ennek legnagyobb magassága (799 cm) csak 119 cm-rel maradt az eddig mért legmagasabb vízállás (918 cm) alatt, az évi legalacsonyabb vízállás pedig 105 cm-rel volt magasabb az eddigi legkisebb víznél (a -116 cm-nél). A május elejétől október közepéig terjedő időszakban a gyomai vízállások csaknem változatlanok voltak. Viszonylag alacsonyak voltak az 1988. év folyamán л Maros magyarországi szakaszának vízállásai is. A makói szelvényben a március és a június közötti időszakban két árhullám vonult át, közülük a legmagasabb 366 cm-es volt, számottevően kisebb, mint az eddigi legmagasabb vízállás (625 cm). Az augusztus és december közötti makói vízállások kivétel nélkül nullánál alacsonyabbak voltak, az évi legkisebbb víz (-78 cm) csak 22 cm-rel volt magasabb az eddigi legalacsonyabb vízállásnál. A Balaton vízállása, minthogy zsilippel szabályozzák, az 1988. évben is kicsiny mértékben ingadozott; legkisebb értéke 70 cm, a legnagyobb 110 cm volt a siófoki vízmércénél. Az ingadozás kis mértékéből a zsüippel való vízszintartás miatt hidrológiai következtetést közvetlenül levonni nem lehet. Az 1988. évben - a vízállások alakulásának megfelelően - a vízhozamok is általában a kicsiny értékek tartományában mozogtak (eltekintve a viszonylag kevés és alacsony árhullám idején lefolyt hozamoktól). Az eddig észlelt legmagasabb vízállásoknál lefolyt vízhozamokat az 1988. évi árvizi csúcsok idején lefolyt hozamok meg sem közelítették, az év második felében pedig a vízhozamok általában lényegesen kisebbek voltak a sokévi átlagos hozamoknál. d JÉGVISZONYOK A magyarországi vízfolyások, a Balaton és a Velencei-tó jégviszonyairól az 1987-1988. évi télre vonatkozólag a B.2. jelű fejezet f. ábrája tájékoztat. — 109 —
