Vízrajzi Évkönyv 93., 1988 (Budapest, 1989)
Tartalomjegyzék
A Dunán az 1987-1988. év telén a vízmérceállomásokról jeget nem jelentettek. Az elsőrendű mellékfolyók közül is csak az Ipoly balassagyarmati szelvényében észleltek 1987. decemberének közepén 11 napon át parti és ipoly- tölgyesi szelvényében ugyancsak december közepén 10 napon át álló jeget és a jéggel való borítottság időszakát megelőző és követő egy-egy napon (december 10-én és 21-én) zajló jeget. A nógrádszakáli szelvényben 1987. novemberének elején és második felében néhány napig, decemberének második harmadában mintegy két héten át, 1988. januárjában, továbbá február végén és március elején zajlott a jég. A Balatonon és a Velencei-tavon 1987. decemberének közepén észleltek előbb parti, majd álló jeget. A tél további részének enyhe időjárása következtében a későbbiekben egyik tavon sem volt jég. Az 1987-1988. év telén nem csupán a Dunán és mellékvizein, a Tisza vízrendszerének magyarországi szakaszain is viszonylag kevés jég volt. A vásárosnaményi szelvényben például december közepén megjelent, de csak zajlott, nem állt meg a jég. Ugyancsak zajlott a jég 1987. decemberében a záhonyi, a dombrádi és a tiszakeszi szelvényben (Dombrádnál mintegy egy hétig állt is), valamint néhány napon át zajlott Szegednél is, a tél második felében, 1988. januárjában-márciusában azonban a Tisza magyarországi szakaszán jeget nem észleltek. A Tisza elsőrendű mellékvizein ugyancsak 1987. decemberében volt általában zajló jég, amely csak néhány szelvényben, például a Krasznán Ágerdőmajornál, a Sajón Sajópüspökinél állt meg mintegy egy hét időtartamra. A tél második felében a mellékfolyóknak csak néhány szakaszán - például a Fehér-Körösön Gyulánál, a Berettyón Berettyóújfalunál - zajlott a jég február végén néhány napon át. A Bodrogon 1987-1988. telén jeget nem észleltek. A Hemádon Hidasnémetinél december közepén észleltek néhány napon át parti, valamint zajló jeget, később az is elolvadt és a tél további részén a hidasnémeti szakaszon nem volt jég. December közepén mintegy hat-tíz napon át volt jég a Hemádon Gesztelynél, a Zagyván Hatvannál, Jászteleknél, a Tárnán Verpelétnél, a Körösök több szakaszán, a Berettyón és csupán mintegy három-négy napig a Maroson. {/ HORDALÉKVISZONYOK Az ország nagyobb vízfolyásainak hordalékviszonyairól a B.2.g. táblázat tájékoztat. Az 1988. év folyamán az ország 23 hordalékmérő állomása közül 21 állomáson mérték a lebegtetett hordalék jellemzőit. Az 1988. évi mérések száma 1 és 11 között változott. Az 1988. év folyamán mért töménységek a száraz időjárásnak és ennek következtében a viszonylag alacsony vízállásoknak megfelelően kicsinyek voltak. A táblázat az 1988. évi mérési eredmények mellett tartalmazza az 1961-1970. évekre vonatkozó közepes, továbbá az eddigi legnagyobb vízhozamnak (az LNQ-nak), valamint az 1988. évi NQ-nak (legnagyobb vízhozamnak) megfelelő hordaléktöménységeket és hordalékhozamokat is. Mind a középértékek, mind pedig a legnagyobb vízhozamoknak megfelelő értékek a töménység és a vízhozam összefüggéséből számítottak. g/ GÁZLÓVISZONYOK A Duna 1988. évi gázlóviszonyairól a B.fejezet 2.h. jelű ábrája, illetőleg táblázata tájékoztat. Az 1988. év folyamán a Pozsony és Gönyü közötti szakaszról csak áprüis, május és június hónapban nem jelentettek gázlót. Ezen a szakaszon az év folyamán előfordult legkisebb gázlómélység 17 dm volt. Kedvezőbb volt a gázlóviszonyok szempontjából az 1988. évben a Gönyü és Budapest közötti szakasz; erről csak januárban és az augusztus-december időszakban jelentettek gázlókat. A legkisebb gázlómélység ezen a szakaszon az év folyamán 16 dm volt. Még kedvezőbbek voltak a gázlóviszonyok Budapest és Mohács között; gázlók (25 dm-nél kisebb vízmélységű hajóútszakaszok) csak az év utolsó három hónapjában voltak, a legsekélyebb gázló 19 dm-es volt. A gázlók tartóssága a felsődunai részen az 1988. évben 137 nap, a Gönyü és Budapest közötti szakaszon 83 nap, Budapesttől az országhatárig 44 nap volt. Mindhárom szakasz gázlós napjainak tartóssága nagyobb, mint az 1987. évben. A tartósságok viszonylagos növekedésének oka elsősorban a száraz időjárás volt. Több gázlót jelentettek az 1988. év folyamán a Tiszáról is. A gázlómélység több esetben nem érte el a 10 dm-1. A gázlós napok száma 108 volt, a legsekélyebb gázló 3,2 dm-es volt. h1 BELVÍZVISZONYOK Magyarország időjárása - mint említettük - az 1988. évben az átlagosnál szárazabb volt, a csapadék mennyisége azonban mind az idő, mind a hely függvényében nagymértékben változott. Januárban a Dunától keletre levő területek az átlagosnál csapadékosabbak voltak, februárban és márciusban az ország területének nagy részén a csapadék mennyisége több volt a sokévi átlagnál, május, június, július az átlagosnál lényegesen szárazabb volt és ugyan— 110 —
