Vízrajzi Évkönyv 90., 1985 (Budapest, 1986)

Tartalomjegyzék

li részén, valamint Szeged környékén mértek a hetven évi átlagnál kevesebb csapadékot, A Mátrában és a Hajdúságban az átlagos mennyiségnél 100 mm-rel több csapadék hullott. Száraz volt az időjárás a junius hónap folyamán. Az Alföld középső részén a csapadék mennyisége a sokévi átlag felét sem érte el.

A száraz időjárás júliusban folytatódott, a csapadék havi mennyisége sok helyen 10-40 mm-rel kevesebb volt a hetven évi átlagos értéknél. A julius hónap legtöbb csapadékát, 157, 1 mm-t Budapesten, Káposz- tásmegyeren mérték. Augusztus hónapban az átlagosnál kevesebb csapadékot jobbára csak a Dunántúl déli és délnyugati részén és a fővárosban mértek. A szeptemberi csapadék mennyisége az országnak csak néhány helyén érte el a hetven évi átlagos értéket. Az ország legszárazabb területe ebben a hónapban a Mátrában, valamint a Karancs és az Észak-borsodi-dombvidék közötti területen volt, ahol a havi csapadék helyenként az 5 mm-t sem érte el. A szárazság októberben folytatódott: a havi csapadék mennyisége az ország egész területén kisebb volt a hetven évi átlagos értéknél, a Hortobágyon pedig még az 5 mm-t sem érte el, de még a legcsapadékosabb területen, a Bakonyban és az Ecsedi-láp térségében sem esett több a hetven évi átlag felénél. Ilyen száraz szeptember-október hónap az elmúlt száz évben mintegy háromszor-négyszer volt. Az átlagosnál csapadékosabb volt viszont a november hónapra hetven évi átlagos mennyiségnek 120-260 %-a hullott le. Az Alföldön 20-50 mm-rel, a Dunántúlon 50-100 mm-rel volt több a csapadék az átlagosnál. Decemberben a Dunántúlon és az országkeleti részén az átlagosnál több, a Duna-Tisza közén és az Északi-középhegységben pedig annál kevesebb csapadék hullott.

A B. fejezet 4.b. jelű térképei a csapadék évszakonkénti eloszlását, 4. c. jelű ábrái pedig az öntözési félév csapadékainak alakulását mutatják.

Az 1984-1985. évi télen a csapadék összege az ország területének 95 %-án nem érte el a hetven évi átlagot. A legszárazabbak az ország északi, a legcsapadékosabbak a déli területei voltak. A tavaszi csapadék összege az ország területének 90 %-án meghaladta az átlagot; az átlagot leginkább meghaladó mennyiségű csapadék,az átlagosnál 167 mm-rel több Abod környékén /Borsod-Abauj-Zemplén megyében/ hullott. A nyári évszakban a hetven évi átlagnak 50-230 %-a között változott a lehullott csapadék mennyisége. A legcsapadékosabb terület aHernádés a Sajó vidékén, a legszárazabb pedig a Kiskunságban és Budapesten volt. Az ősz az átlagosnál szárazabb volt: az ország területének 90 %-án az átlagosnál kevesebb csapadék hullott; Dé- destapolcsányban például 86 mm-rel maradt el a csapadék mennyisége a hetven évi átlagos értéktől.

Az 1985. évi tenyészidószakban az ország területére 178-711 mm csapadék hullott. Az előbbit Bu- gacon /Bács-Kiskun megyében/, az utóbbit Vilmányban /Borsód-Abauj-Zemplén megyében/ mérték.

A csapadék havi és évi összegeit a B. fejezet 4. d. jelű táblázata tartalmazza. A csapadékmérési állomások és a talajvizkutak csoportositása egymással megegyező, megfelel a viz gyűjtőterületek alakulásának /a csoportositás vázlatát az A. fejezet 4. ábrája mutatja/.

A rövid idő alatt hullott nagy csapadékok jellemzőit a B. fejezet 4. e. jelű táblázata tartalmazza. Az 1985. év folyamán a leghevesebb felhőszakadást a Pest megyei Abonyban észlelték május 17-én, amikor 30 perc alatt 58, 2 mm eső hullott le.

A hótakaró vastagságának és vizegyenértékének időbeli változását a B. fejezet 4. f. jelű táblázata mutatja. Az 1984-1985. évi télen a legnagyobb hóvastagságot /50 cm-t/ 1985. márciusában a Kékestetőn mérték.

j/ HŐMÉRSÉKLET

1985-ben Magyarországon az átlagosnál hidegebb volt az időjárás, csak az április, a május és a december hónap időjárása volt kissé melegebb a sokévi átlagnál.

Az év folyamán a fagyos napok száma /ezeken a napokon a hőmérséklet legalacsonyabb értéke 0 °C -vagy annál kisebb/ az ország sikvidéki területein 80-110, a Mátrában 143 volt. Téli nap /ezeken a napokon a hőmérséklet legnagyobb értéke nem haladja meg a 0 С-t/ az alacsonyabb területeken 35-50^ a Kékestetőn 80 volt. Zord nap /ezeken a napokon a hőmérséklet legalacsonyabb értéke kisebb, mint -10 C/ a Dunántúlon 20-30, az Alföldön 30-40 volt. Nyári nap /ezeken a napokon a hőmérséklet legmagasabb értéke meghaladja a 25 C-t/ 50-80, hőségnap /ezeken a napokon a hőmérséklet legmagasabb értéke eléri vagy meghaladja a 30 C-t^ 10-25, forró nap pedig /ezeken a napokon a hőmérséklet legmagasabb értéke eléri vagy meghaladja a 35 С-t/ csak egy volt.

A léghőmérséklet napi közép és szélső értékeinek alakulását egyes állomások esetében a B. fejezet 4. g. jelű, havi és évi középértékeinek változását a 4.h. jelű táblázata, területi eloszlását pedig a 4. i. jelű ábrája szemlélteti. Az év egyes hónapjaiban a hőmérséklet — mint a táblázatok is mutatják — a következőképpen alakult:

Januárban az időjárás rendkívülien hideg volt. A havi középhőmérséklet a Dunántúlon 3-4 °C-kal, az Alföldön 4-5 C-kal volt alacsonyabb az átlagnál. A rendkívülien hideg idő februárban folytatódott. A hőmérséklet a Dunántúlon 2, 5-4, 5 C-kal, az Alföldön 5, 0-7, 5 C-kal maradt a sokévi átlag alatt. Március- ban szintén hidegebb volt az időjárás az átlagosnál, áprilisban az ország déli és keleti határvidékeit kivéve a havi középhőmérséklet kissé meghaladta a sokévi átlagot. Májusban szintén melegebb volt az időjárás a-z átlagosnál, a junius hónap azonban országszerte hűvös volt; az ország sok helyén a junius havi középhőmérséklet alacsonyabb volt, mint a májusi.-93 -