Vízrajzi Évkönyv 90., 1985 (Budapest, 1986)

Tartalomjegyzék

Julius első harmadában nagyon hűvös volt, második és harmadik harmadában a hőmérsékletek a nyári átlagoknak megfelelőek voltak.Az augusztus havi középhőmérséklet az átlagérték körüli volt, szeptemberben a Dunántúl egyes részeit kivéve az átlagosnál 0, 5-2, 0 C-kal alacsonyabb volt a havi középhőmérséklet. Októberben a hőmérséklet szélsőségesen alakúiba hónap első harmadában az időjárás nyáriasan meleg, harmadik harmadában szokatlanul hideg volt. A november az átlagosnál hidegebb volt; a havi középhőmérséklet 0, 5-2, 5 C- kalvolt alacsonyabb a sokévi átlagnál. A hideg novembert rendkivülien enyhe december követte; a havi középhőmérséklet 2-4 C-kal haladta meg a sokévi átlagot.

Az évi középhőmérsékletek területi eloszlásának térképe /a B. fejezet 4. i. jelű térképe/ azt mutatja, hogy az évi középhőmérséklet hazánk egész területén alacsonyabb volt a sokévi átlagnál. Az eltérés a Dunántúlon -1, 2 és -0, 3, az Alföldön -1, 6 és -0, 3, az Északi-középhegység területén pedig -2, 1 és -0, 8 C között változott.

A tenyészidőszak £ az április 1. és a szeptember 30. közötti időszak/ középhőmérsékletei az ország sik vidékein 14, 5 és 18, 0q C között alakultak. A Dunántúl nyugati részén, a Balaton környezetében és a Kiskunság területén 0, 1-0, 7 C-kal magasabbak, másutt 0, 1-1, 8 C-kal alacsonyabbak voltak a sokévi átlagnál.

к/ NAP FÉNY TAR ТАМ

1985-benanapsütéses órák évi összege a sokévi átlag 85-105 %-a között változott. A leghosszabb volt a napsütéses időszak Pécsett /2170 óra/, a legrövidebb pedig Kisvárdán volt /1712 óra/. A napsütéses órák száma Pécsett 126-tal több, Kisvárdán 272-vel kevesebb volt a sokévi átlagnál. Néhány állomás napfénytartamának havi összegeit a B. fejezet 4. j. jelű táblázata mutatja. A derült napok száma /ezeken a napokon a felhővel való boritottság napi középértéke kisebb 20 %-nál /a Dunántúlon 60-90, az Alföldön 50-100, a borult napok száma /ezeken a napokon a felhővel való boritottság napi középértéke nagyobb 80 %-nál/ az egész ország területén 90-130 között volt.

1/ PÁROLGÁS

A szabad vizfelszin párolgását jellemző adatokat a B. fejezet 4. k. jelű táblázata tartalmazza. Az április 1. és október 31. között elpárolgott vizmennyiségek értékeit mérési adatok alapján, az év többi hónapjának párolgási összegeit a Meyer-képletből határozták meg. Amint a táblázat adatai mutatják, az év folyamán a legnagyobb mértékű párolgást /950, 8 mm-t/ Budapest-Lőrincen, a legkisebbet /439, 9 mm-t/ a Kékestetőn mérték.-94 -