Vízrajzi Évkönyv 89., 1984 (Budapest, 1985)

Tartalomjegyzék

Úgyszintén viszonylag kicsinyek a vízhozamok 1983. és 1984. évi szélső értékei közötti eltérések is, ez alól az összehasonlított szelvényeket tekintve csak a szolnoki.és a szegedilegnagyobb vízhozam a ki­vétel. Az 1983. és az 1984. évi legkisebb vízhozamok a vásárosnaményi szelvényben rendre 59 na/s-és 77 n?/s, a szolnoki szelvényben 83 m/s és 68 m / s, a szegedi szelvényben pedig 146 rn/s és 163 rn/s, vagyis a két szomszédos év legkisebb vízhozamainak a különbségei mintegy 20 m/s nagyságrendűek. Viszonylag ki­csiny a különbség a vásárosnaményi szelvény 1983. évi és 1984. évi legnagyobb vízhozamai között is /1830 rr?/s és 1840 m/s/, nagyobb ez a különbség a szolnoki és a szegedi szelvény esetében. A szolnoki szelvény 1983. évi legnagyobb vízhozama 1510 m/s, 1984. évi 1320 m/s, a szegedi szelvényé az 1983. évben 1880 m/s, az 1984. évben pedig 2030 m/s. A Tisza mellékvizeinek 1984. évi vízjárása, éppúgy, mint a megelőző években a Tiszáétól is és egymásétól is különböző volt. Ennek oka, éppúgy, mint a Duna mellékvizfolyásainak az esetében, a vízgyűj­tőterületek nagyságának, lefolyási, meteorológiai viszonyainak, a területeket érő emberi beavatkozásoknak a különbözősége. Például a Szamos vízjárása 1984. első négy és utolsó öt hónapjában kiegyenlített, nyugodt volt, csak egy-két kisebb árhullám szakította meg a vizállásgörbe menetét, a május, a junius és a julius hó­napban pedig egymást követően öt árhullám vonult le. Úgyszintén öt árhullám vonult le az 1984. év folyamán a Bodrogon is, de eloszlásuk az év folyamán egyenletesebb volt, mint a Szamos árhullámaié; februárban, március végén, április elején, júliusban, szeptember végén, október elején és november végén vonult le еёУ~еёУ• Nyugodt volt az 1984. év folyamán a vízjárása a Hernádnak; csak három viszonylag kicsiny árhul­láma vonult le; májusban, szeptemberben és októberben. Ennek a három árhullámnak a megfelelője jelent meg a Sajón is az 1984. év folyamán, ettől eltekintve vízjárása szintén nyugodt volt. A Körösök vízjárását a duzzasztók az 1984. évben is, éppúgy, mint a megelőző években hosszú szakaszokon számottevő mértékben befolyásolták. Viszonylag kicsiny mértékben ingadozott az 1984. év folyamán a Berettyó vízjárása. A Maro- son az év folyamán áprilisban, májusban, júniusban és júliusban vonult le árhullám. A Tisza mellékvizfolyásain az 1984. évben mért vízállások szélső értékei általában csak kicsiny mér­tékben tértek el az 1983. évben mért megfelelő szélső értékektől. A sajópüspöki szelvényben például az 1983. évi legalacsonyabb vízállás 36 cm, a legmagasabb vízállás 312 cm, az 1984. évben a legalacsonyabb vízállás 34 cm, a legmagasabb pedig 294 cm volt. A csengeri szelvény vízállásainak 1983. és 1984. évi szélső érté­kei: -75 cm és -76 cm, illetőleg 350 cm és 356 cm. Az eltérések ennek a szelvénynek az esetében is kicsi­nyek. Az évikisvizállásokegymássalviszonylagjólmegegyezneka Fehér-Körös gyulai szelvényében is /1983- ban 156 cm, 1984-ben 354 cm/, nagyobb mértékű azonban az évi legnagyobb vízállások közötti különbség /1983-ban 354 cm, 1984-ben 228 cm/. A vízhozamok a vízállások alakulásával összhangban változtak a Tisza mellékvizein az 1984. évben. A Balaton siófoki 1984. évi legmagasabb vízállása 127 cm, legalacsonyabb vízállása pedig 75 cm volt. Mivel a vízállást a siófoki zsilippel szabályozzák, a vizszintek időbeli alakulásából közvetlen hidroló­giai következtetéseket levonni nem lehet. Ь/ JÉG VISZONY OK A magyarországi vízfolyások, a Balaton és a Velencei-tó 1984. évi jégviszonyairól а B.2. jelű fe­jezet g. ábrája tájékoztat. Az 1983-1984. év telén a Dunán az elmúlt télhez hasonlóan viszonylag kevés jég volt. Csupán február közepén jelent meg a zajló jég néhány napra és csak a budapesti szelvényben borította a viz felszínét néhány napon át álló jégtakaró. Úgyszintén kevés jég volt a Duna mellékvizfolyásain is, ezeken azonban helyenként lé­nyegesen több volt a jégzajlásos nap, sőt egyes szelvényekben—mint például az Ipoly nógrádszakáli szaka­szán — hosszabb időre meg is állt a jég. Az 1983-1984. év telén a Balatonon a jég viszonylag korán, már november utolsó, december első napjaiban megjelent és csupán február végén, március elején tűnt el, közben hosszabb-rövidebb ideig 5-15 cm átlagos vastagságú takaróval borította a viz felszínét, majd felszakadozva és időnként a szél által hajtva helyenként felhalmozódott, másutt eltűnt a viz felszínéről. A Velencei-tavat már 1983. novemberének máso­dik felében helyenként összefüggő jégtakaró borította és csupán 1984. februárjának végén szűnt meg a jégbo- ritás. Közben hosszabb-rövidebb ideig összetöredezve, időnként a szél által mozgatva a tó egyes részeiről eltűnt, majd ismét összefüggő takaró keletkezett. Vastagsága általában nem haladta mega 15 cm-t. A Tiszának és mellékvizeinek egyes szakaszain már 1983. novemberének közepén megjelent a zaj­ló jég, majd néhány napos zajlás után hosszú szakaszokon összefüggő jégtakaró keletkezett és borította a viz felszínét főképpen a Tisza magyarországi felső szakaszán, valamint mellékfolyóin, kivéve a Marost, a- melyet összefüggő jégtakaró a tél folyamán csak rövid időn át fedett. A jég vastagsága sem a Tiszán, sem a mellékfolyókon általában nem haladta meg a 20 centimétert, с/ HORDALÉKVISZONYOK Az ország főbb vízfolyásainak hordalékviszonyairól a B. 2.h. jelű táblázat tájékoztat. Az 1984. év folyamán az ország 23 hordalékmérő állomása közül 21-en mérték a lebegtetett horda­lék jellemzőit. Az évi mérések száma egy és húsz között, az állomásonként az 1983. év végéig elvégzett ösz- szes mérés száma 39 és 722 között változott. Az eddigi legnagyobb hordaléktöménységet, 6110 g/rn-t a Her- nád gesztelyi szelvényében mérték, az 1984. évben mért legnagyobb töménység pedig 911 g/n? volt /ezt a Ma­— 93 —

Next

/
Oldalképek
Tartalom