Vízrajzi Évkönyv 89., 1984 (Budapest, 1985)

Tartalomjegyzék

ros makói szelvényében mérték/. Az 1984. év folyamán mért legnagyobb töménységek mindegyik mérési szel­vény esetében kisebbek voltak az eddig mért legnagyobb töménységeknél, de — kivéve a Fehér-Körös gyulai szelvényét —, minden állomás esetében nagyobbak voltak a megelőző évben mért legnagyobb értékeknél. A táblázat az 1984. évi mérési eredmények mellett tartalmazza az 1961-1970. évekre vonatkozó köze­pes, továbbá az eddigi legnagyobb vízhozamnak /az LNQ-nak/, valamint az 1984. évi legnagyobb vizhozamnak /az NQ-nak/ megfelelő hordaléktöménységeket és hordalékhozamokat is. Mind a középértékek, mind pedig a legnagyobb vizhozamoknak megfelelő értékek a töménység és a vizhozam összefüggéséből számitottak. Amint a táblázat adatai mutatják, az 1984. évben mért közepes töménységek kisebbek az 1961-1970. évtizedre vonatkozó közepes töménységeknél. Az 1984. évi mérsékelt hordalékszállitás okai — hasonlóan az 1983. éviekhez — az eddig előfordultaknál alacsonyabb vízállások voltak. A vízfolyások korábbiaknál kiegyen­lítettebb vízjárása úgyszintén a hordaléktöménységek csökkenését segítette elő. d/ GÁZLÓVISZONYOK A Duna 1984. évi gázlóviszonyairól a B. fejezet 2.i. jelű ábrája, illetőleg táblázata tájékoztat. A folyam Pozsony és Gönyü közötti szakaszáról január hónapban kilenc naptól eltekintve végig, feb­ruár elején és második felében, márciusban az utolsó két nap kivételével minden nap, ezen kívül májusban egy napon, júliusban öt napon, augusztusban hét napon, szeptember utolsó dekádjában, valamint novembernek és decembernek mindegyik napján jelentettek gázlókat. A legkisebb gázlómélység 16 dm volt. A Budapest és Gönyü közötti szakaszról az év első három hónapjának legnagyobb részében, utolsó két hónapjának mindegyik napján, november hónap második felében és néhány napon át májusban, júliusban, augusztusban és szeptemberben is jelentettek gázlókat. A legkisebb gázlómélység 14 dm volt. A Budapest és Mohács közötti Duna-szakaszon az 1984. év első három hónapjában havonta mintegy 15 napon, decemberének minden napján, novemberének legnagyobb részében /öt utolsó napja kivételével min­degyik napján/, októberének végén és decemberben négy napon át mértek gázlókat. A legkisebb gázlómélység 17 dm volt. Az év folyamán a gázlók szempontjából legkedvezőtlenebb a Gönyü és Budapest közötti szakasz volt /ezen a gázlók tartóssága 172 nap — az elmúlt évben csak 151 nap — volt/, ennél a szakasznál kissé ked­vezőbb volt a Pozsony és a Gönyü közötti szakasz /ezen a gázlók tartóssága 166 nap, az 1983. évben 138 nap volt/, a legkedvezőbb pedig a Budapest és Mohács közötti szakasz volt, ahol a gázlós időszak tartóssága 100 nap volt /az előző évben 84/. Az 1984. évben a Duna egész magyarországi szakaszán a gázlós időszakok tar­tóssága nagyobb volt, mint az 1983. évben /B.2.i. ábra/. Az 1984. év folyamán a junius és a julius, valamint az okóber-december hónapokat kivéve minden hónapban jelentettek hosszabb rövidebb időn át gázlókat a Tiszáról, a Kisköre és Tiszabő közötti szakaszról is. A legkisebb gázlómélység kisebb volt 10 dm-nél. e/ BEL VÍZ VISZONYOK \-----------------------------------­Az 1984. évben Magyarország területének 70 %-án a csapadék nem érte el a sokévi átlagos mennyi­séget, az évi középhőmérséklet pedig az ország területének egy részén meghaladta, más részén nem érte el a sokévi átlagos értéket. A januári csapadék mennyisége az ország területének 90 %-án meghaladta ugyan a sokévi átlagos mennyiséget, a februári, a márciusi és az áprilisi csapadékösszeg azonban az ország terüle­tének mintegy 80-90 %-án nem érte el a sokévi átlagot.. Májusban ugyan az ország területének a 80 %-án az átlagosnál csapadékosabb volt az időjárás, júniusban azonban ismét szárazra fordult és ugyancsak száraz i- dőjárású volt a julius hónap is. Mindezek következtében az 1984. év folyamán a belviz kisebb gondot okozott, mint az 1983. évben, pedig az 1983. évben is lényegesen kisebb volt a belvízzel elöntött terület, mint 1982-ben. Az 1984. év folya­mán belvízzel elöntött területe csak a Körösvidéki és^aNyugatdunántuli Vízügyi Igazgatóságnak volt és két o- lyan vízügyi igazgatósága volt az országnak /az. Északdunántuli és a Középdunántuli/, amelynek területéről sem gravitációsan, sem pedig szivattyúzással nem volt szükség belvíznek a befogadóba való juttatására. Tiz vízügyi igazgatóság területén működtek ugyan hosszabb-rövidebb ideig a belvizszivattyuk, az átemelt belviz- mennyiség /295 millió rrr/ azonban csak mintegy a kétharmada volt az 1983. évben átemelt belvizmennyiség- nek /a 460 millió ni-пек/, a belvízzel elöntött terület /2500 ha/ pedig nem érte el az 1983. évi elöntött terü­let /18670 ha/ 20 %-át. A befogadók viszonylag alacsony vízállásai következtében az 1984. évben is jelentős volt a gravitáci­ósan bevezetett belvizek mennyisége; több, mint a kétszerese volt a szivattyúkkal átemelt viz mennyiségének. Mint az elmúlt évben, most is felhívjuk a figyelmet arra, hogy abból a körülményből, hogy az utóbbi években a belvizekkel elöntött területek nagysága csökkent, hiba lenne árrá következtetni, hogy a belvizek kár­tételei elleni védekezés az ország vízgazdálkodásának kevésbbé fontos kérdése. Feltételezhető — bár ilyen cé­lú részletes vizsgálatokat nem végeztünk—, hogy a vízfolyások vízállásainak alakulásához hasonlóan a belvi­zek mennyiségének a változásában is vannak szabályszerűségek és a szárazabb, melegebb időszakokat csapa­dékosabb, nagyobb belvízi elöntésü időszakok követhetik. Ez utóbbiak belvizei a mezőgazdaságnak számotte­vő károkat okozhatnak, ha kellően gyors elvezetésükre felkészülve nem vagyunk. A belvizek elvezetéséhez még szükséges munkálatokat száraz időszakokban lényegesen gazdaságosabb elvégezni, mint a nagy károk­kal fenyegető belvízi elöntések ellen nagy területeken, rövid idő alatt nagy erőket bevetni. A belvízi elöntések el­leni védekezésre való felkészülés fontosságát, minthogy esetenként igen számottevő területeket önthet el a — 94 —

Next

/
Oldalképek
Tartalom