Vízrajzi Évkönyv 88., 1983 (Budapest, 1984)
Tartalomjegyzék
В. HIDROLÓGIAI JELLEMZŐK 1. AZ EV HIDROLÓGIAI JELLEMZÉSE a/ VÍZJÁRÁS A magyarországi vízfolyások és nagyobb állóvizek tárgyévi vízjárásáról a B. 2. fejezet a., b. és d. jelű táblázata, valamint c. jelű ábrája tájékoztat. A Duna magyarországi szakaszán a vízállások szélső értékei kisebbek voltak, mint 1982-ben. Például a komáromi szelvény 1983. évi vízállásainak két szélső értéke 33 cm és 425 cm, 1982. évi két szélsó értéke 86 cm és 522 cm, a budapesti szelvény vízállásainak 1983. évi két szélső értéke 68 cm és 480 cm, 1982. évi két szélső értéke 124 cm és 580 cm, a mohácsi szelvény 1983. évi vízállásainak két szélső értéke 113 cm és 612 cm, 1982. évi vízállásainak két szélső értéke pedig 200 cm és 730 cm volt. A legkisebb, valamint a legnagyobb vízállások változásának megfelelően alakultak a Duna magyar- országi szakaszán az 1983. évi vízhozamok is; az 1983. évi szélső értékek az egész magyar szakaszon kisebbek voltak az 1982. évi megfelelő vízhozamoknál. A budapesti szelvényben például az 1983. évi vízhozamok két szélső értéke 898 m /s és 3950 ír?/s, az 1982. évi két szélső értéke 1190 m /s és 5100 n? / s, a mohácsi szelvényben az 1983. évi vízhozamok két szélső értéke 965 n?/s és 3760 m/s, az 1982. évi két szélső értéke pedig 1320 m/s és 4710 m/s volt. A Dunán az 1983. évben január elején és végén, április közepén és május közepén, júniusban, augusztus elején és december végén vonult le egy-egy kisebb árhullám. A kiisvizek időszaka novemberben és decemberben volt. A Duna mellékvizfolyásainak vizjárása az 1983. év folyamán egymástól különbözően alakult, minthogy vízgyűjtőterületük nagysága, domborzata, lefolyási viszonyai egymástól eltérőek, és különbözőek voltak az 1983. év folyamán a csapadék- és a hőmérsékleti viszonyaik is. Az év folyamán például a Rába szentgotthárdi szelvényében sem és a szentgotthárdi szelvény alatt levő szakaszon sem vonult le számottevő árhullám, a vízállások az év folyamán alacsonyak voltak, az Ipoly magyarországi szakaszán pedig csak egy nagyobb és egy kisebb árhullám vonult le /márciusban, illetőleg májusban/. A Duna magyarországi mellékvizfolyásainak nagyrészén több olyan, viszonylag hosszú időszak volt, amelyben a kisvízi vízállások számottevő mértékben nem változtak. A Tiszán január végén-február elején, márciusban, áprilisban és májusban vonultak le árhullámok. Ezeknek, valamint az alacsonyabb vízállásoknak az alakulását is a tiszalöki és a kiskörei, az ország déli részén pedig a törökbecsei duzzasztó befolyásolta. A Tisza 1983. évi vízállásainak szélső értékei a felső szakaszon kissé magasabbak voltak, mint az 1982. évi szélső értékek /a vásárosnaményi szelvény 1983. évi vízállásainak két szélső értéke például-190 cm és 644 cm, 1982. évi két szélső értéke pedig -192 cm és 578 cm volt/, a középső és az alsó szakaszon az 1983. évi vízállások két szélső értéke általában alacsonyabb az 1982. évi vízállások szélső értékeinél. A szolnoki szelvényben például az 1983. évi vízállások két szélső értéke -238 cm és 708 cm, az 1982. évi vízállások két szélső értéke pedig -176 cm és 769 cm. A szegedi szelvényben az 1983. évi vízállások két szélső értéke 42 cm és 548 cm, az 1982. évi megfelelő két szélső érték pedig 78 cm és 721 cm. A vízállások szélső értékeinek megfelelően alakultak az 1983. évben a Tisza vízhozamai is; a felső szakaszon a szélső értékek általában magasabbak, az alsó szakaszon pedig kisebbek voltak az 1983. évben, mint 1982-ben. A vásárosnaményi szelvényben például a vízhozam 1983. évi két szélső értéke 59 rn / s és 1830 n?/s, az 1982. évben pedig 56 na /s és 1620 mys, a szolnoki szelvényben a vízhozamok 1983. évi két szélső értéke 83 m/s és 1510 m/s, az 1982. évi két szélső értébe 123 m/sésl 640 m/s,a szegedi szelvényben az 1983. évi vízhozam két szélső értéke 146 rr?/s és 1880 mJ/s,az 1982. évi vízhozam két szélső értéke pedig 201 rn/s és 2810 ír?/s volt. A Tisza mellékvizfolyásainak 1983. évi vizjárása — éppúgy, mint a megelőző években — a Tiszáétól is és egymásétól is különböző volt. Ennek oka vízgyűjtőterületük nagyságának, domborzati, lefolyási viszonyainak, meteorológiai jellemzőinek és a vízgyűjtőterületet érintő emberi hatásoknak a különbözősége. Pél- dáula Túr és a Szamos az 1983. év első felében heves, második felében kiegyenlített vizjárásu volt, a Krasz- na vizjárása pedig- két-három rövidebb időszaktól eltekintve — csaknem az egész évben kiegyenlített volt. Nyugodt vizjárásu volt az 1983. év második felében a Bodrog, a Sajó és a Hernád is, a Zagyva vizjárása pedig csaknem az egész évben kiegyenlített volt. A Körösök völgyében levő vízfolyások 1983. évi vízállásait a-92-
