Vízrajzi Évkönyv 88., 1983 (Budapest, 1984)

Tartalomjegyzék

duzzasztók az év hosszú időszakában befolyásolták.

A Tisza mellékvizfolyásain az 1983. évben mért vízállások legkisebb értékei sok esetben csak kicsiny mértékben tértek el az 1982. évi vízállások megfelelő legkisebb értékeitől - a sajópüspöki szelvényben például az 1983. évi legkisebb vízállás 36 cm, az 1982. évi legkisebb vízállás pedig 37 cm, a Szamos csenge- ri szelvényében az 1983. évi legkisebb vízállás -75 cm, az ennek megfelelő 1982. évi érték -60 crti, a Fehér- -Körös gyulai szelvényében az 1983. évi legalacsonyabb vizállás -156 cm, az 1982. évi pedig -148 cm volt —, az 1983. évi legmagasabb vízállások azonban általában nagyobb mértékben tértek el az 1982. évi megfelelő legmagasabb vízállásoktól. A Sajó sajópüspöki szelvényében például az 1983. évi legmagasabb vizállás 312 cm, az 1982. évi 198 cm, a Bódva szendrői szelvényében az 1983. évi legmagasabb vizállás 181 cm, az 1982. évi 110 cm, a Fehér-Körös gyulai szelvényében pedig az 1983. évi legmagasabb vizállás 354 cm, az 1982. évi pedig 402 cm volt. A szélső vizállás-értékek változásának megfelelően alakultak az 1983. évi vízhozamok is a Tisza mellékvizfolyásain.

A Balaton 1983. évi legkisebb vízállása 60 cm, a legmagasabb vízállása pedig 124 cm volt. A tó vízállása az év első felében általában magasabb /100 cm körüli/, az év második felében pedig viszonylag alacsony /60-70 cm körüli/ volt. Minthogy a vízállást a siófoki zsilippel szabályozzák, az egyes évek vízállásainak összehasonlításából közvetlen hidrológiai következtetést levonni nem lehet.

b/ JÉGVISZONYOK

A vízfolyások, a Balaton és a Velencei-tó 1983. évi jégviszonyairól a B. 2. jelű fejezet g. ábrája tájékoztat.

A Dunán az 1982-1983. év telén igen kevés jég volt. Csupán február második felében volt észlelhető néhány napon át zajló jég, álló jégtakaró a tél folyamán nem keletkezett. Ugyancsak február második felében, de kissé hosszabb ideig zajlott a jég a Duna mellékvizein is, helyenként pedig több esetben rövid időre megállt a jég /például az Ipoly egyes szakaszain/.

A Balatonon és a Velencei-tavon a tél folyamán február közepén jelent meg a jég és március első felében olvadt el. A jégréteg vastagsága viszonylag kicsiny — néhány dm — volt, a jéggel való boritottság időtartama általában nem haladta meg a 20 napot.

A Tiszának és mellékvizeinek jégviszonyai az 1982-1983. év telén hasonlóak voltak a Dunának és mellékvizeinek jégviszonyaihoz. Az eltérés csak annyi volt, hogy egyes mellékfolyókon — például a Szamoson, a Krasznán, a Sajón — rövidebb ideig már januárban láthatók voltak úszó jégtáblák. Mind a Tiszán, mind pedig a mellékfolyókon a tél folyamán — éppúgy, mint a Dunán és mellékvizein — csak egyes szakaszokon és csupán rövid időre állt meg a jég. A tél elején /novemberben, decemberben/ és a tél végén /márciusban/ sem a Tiszán, sem pedig a mellékvizein nem volt jég.

с/ HORDALÉKVISZONYOK

Az ország főbb vízfolyásainak hordalékviszonyairól a B. 2.h. jelű táblázata tájékoztat.

A vízfolyások 23 állomásán mérik többé-kevésbé rendszeresen a lebegtetett hordalék töménységét. Az évenkénti mérések száma általában 2-10, az állomásonként az 1983. évig elvégzett mérések összes száma 39 és 716 közötti. Az eddigi legnagyobb hordaléktöménységet a Hernád gesztelyi szelvényében mérték /6110 g/m-t/.Az 1983. évben mért legnagyobb töménység 347 g/m^volt. Az 1983. évi mért töménységek lényegesen kisebbek voltak az eddig mért töménységeknél.

A táblázat a mérési eredmények mellett tartalmazza az 1961-1970. évekre és az 1983. évre vonatkozó közepes, továbbá az eddigi legnagyobb vízhozamnak /az LNQ-nak/, valamint az 1983. évi legnagyobb vízhozamnak /a NQ-nak/ megfelelő hordaléktöménységeket és hordalékhozamokat is. Mind a középértékek, mind pedig a legnagyobb vízhozamoknak megfelelő értékek a töménység és a vízhozam összefüggéséből számítottak. Amint a táblázat adatai mutatják, az 1983. évi közepes töménységek kisebbek az 1961-1970. évtizedre vonatkozó középértékeknél, az 1983. évi NQ-nak megfelelő töménységek pedig lényegesen kisebbek az eddig előfordult legnagyobb vízhozamokhoz tartozó hordaléktöménységeknél, illetőleg hozamoknál. Az 1983. évi mérsékelt hordalékszállitás okai általában az eddig előfordultaknál lényegesen kisebb vízállások voltak.

d/ GÁZLÖVISZONYOK

A Duna 1983. évi gázlóviszonyairól a B. fejezet 2.i. jelű ábrája, illetőleg táblázata tájékoztat.

A folyam Pozsony és Gönyü közötti szakaszáról január elején, február második felében, julius végén, augusztus elején és végén, öt nap kivételével szeptember hónap mindegyik napján, október és november hónap folyamán minden nap, valamint december nagyrészében jelentettek gázlókat. A legkisebb gázlómélység 13 dm volt.

A Gönyü és Budapest közötti szakaszon februárban négy napon, márciusban egy napon, julius 22- é- től a hónap végéig, augusztus első hetében, továbbá augusztus 18-tól december 26-ig minden nap jelentettek gázlókat. A legkisebb gázlómélység 10 dm volt.

A Budapest és Mohács közötti Duna-szakaszon augusztus utolsó két napján, szeptember elején és végén, október első felében és utolsó hetében, november mindegyik napján, továbbá december legnagyobb ré-93-