Vízrajzi Évkönyv 83., 1978 (Budapest, 1979)

Tartalomjegyzék

Évi

iözéphőmérséklet

Évi

cözéphómérséklet

Állomás

1901-70.

1978.évben

Állomás

1901-70.

1978. évben

évek átlagában

C°

eltérés az átlagtól C°

évek átlagában

C°

eltérés az átlagtól C°

Mosonmagyaróvár

9, 6

9, 0-0, 6

Kalocsa

10, 7

9, 4-1, 3

Szombathely/Rep. t./

9, 2

8, 5-0, 7

Szeged/Rep. tér/

10, 6

9, 6-1, 0

Győr/Rep. tér/

10, 2

9, 4-0, 8

Salgótarján

9, 1

8, 8-0, 3

Siófok

10, 4

9, 8-0, 6

Kompolt

10, 0

8, 9-1, 1

Keszthely

10, 5

9, 4-1, 1

Tokaj

10, 0

8, 8-1, 2

Kaposvár

10, 3

9, 8-0, 5

Kisvárda

9, 2

8, 4-0, 8

Pécs/Rep. tér/

10, 0

9, 7-0, 3

Nyiregyháza/Rep.térj

9, 6

8, 7-0, 9

Martonvásár/Obsz.

/ 10, 0

9, 3-0, 7

Debrecen/Rep. tér/

10, 3

9, 1-1, 2

Budapest/Met. Int. /

10, 8

10, 5-0, 3

Szarva s /Вikazug/

10, 5

9, 5-1, 0

Kecskemét/Kisérl.

Int. /

10, 3

9, 2-1, 1

Békéscsaba/Rep. tér/

10, 8

9, 3-1, 5

A hőmérséklet évszakonkénti területi alakulásáról térképet nem közlünk, de az alábbiakban néhány a- dat közlésével tájékoztató jellemzést adunk.

A tél /december 1-február 28/ első hónapjában átlag alatti /1, 9-3, 7 fokkal/, januárban átlag feletti /1, 6-2, 6 fokkal/ és februárban átlag körüli /+ 0, 7- -0, 8 fokos eltéréssel/ középhőmérsékletek alakultak ki. A legmelegebb időszakok december utolsó hetében, januárban különböző szakaszokban és február végén voltak s december 25-én Rajkán /Győr-Sopron m. / 12, 1, január 12-én Kaposvárott /Somogy m. / 11, 8 és február 26-án Marcaliban /Somogy m. / 19, 2 C°-ot mértek. Ezzel szemben december 14-én Mátészalkán/Szabolcs-Szatmár m./-17, 0, január 8-án Tiszabecsen /Szabolcs- Szatmár m. / -22, 2 és február 21-én Nagykanizsán /Zala m. / -24, 2 C° volt a minimum.

A fagyos napok száma 65-85 volt, ami decemberben átlag feletti, januárban és februárban átlag körüli értékek eredménye. Hasonló eloszlású volt a 20-35 téli nap is, zord nap 2-12 fordult elő.

Talajfagyot december folyamán az egész országban észleltek és általában 5-10 cm- ig terjedt. Januárban országszerte 5-20 cm-es talajfagy alakult ki, majd februárban általában csak 5-10, de a Nyírségben, az Északi-Középhegységben és a Nyugat -Dunántúlon 10-20 cm-es volt a talajfagy.

A tavasz /március 1-május 31/ első hónapja enyhe volt s 1, 3-2, 2 fok hőtöbbletet mutatott. Ezzel szemben április már 0, 7-1, 6 és május 1, 3-2, 7 fokos hőhiánnyal zárult. A leghidegebb időszakok március második fele, április eleje és május első fele voltak, amikor is Mátraszentimre-Galyatető állomáson /Heves m. / március 23-án-9, 4,

Putnokon /Borsod m. / április 7-én -7,7 és Szentgotthárdon /Vas m. / május 12-én.-4, 4 C°minimumot mértek. A legmagasabb havi hőmérséklet viszont március 30-án Kálóz - Nagyhörcsökpusztán /Fejér m. / 22, 7, április 13-án Tiszabecsen /Szabolcs- Szatmár m. / és április 30-án Nagykónyiban /Tolna m. / 24, 1 és május 1-én Szegeden /Csongrád m. / 27, 8 C° volt.

Átlag alatti 2-13 fagyos nap fordult elő márciusban, de téli napot már csak a magasabb hegyeken észleltek. Áprilisban még országszerte volt 1-6 fagyos nap - sőt májusban is - az átlag alatti 0-2 nyári napon ki vül sok helyen mértek 1-2 napon negativ hőmérsékletet.

Talajfagyot március első felében már csak helyenként észleltek néhány cm-es mélységig.

A nyár /junius 1-augusztus 31/ igen hűvös volt, mivel júniusban -0, 6- -1, 8, júliusban -1, 6- -3, 3 és augusztusban -0, 6- -3, 1 fokos eltérést mutatott a havi középhőmérséklet az átlaghoz viszonyítva. A leghüvösebb időszakok junius második felében, julius különböző időszakában és augusztus végén következtek be. Junius 19-én Szoko- lya-Királyréten /Pest m. / és junius 20-án Zircen /Veszprém m. / 3, 9, julius 22-én Mátraszentimre-Galyatető állomáson /Heves m. / 5, 1 és augusztus 29-én Borsodná- dasdon /Borsod m. / 2,4 C° minimum-hőmérsékletet mértek, a maximumok viszont junius 8-án Örkényben /Pest m. / 31,6, julius 18-án Pécsett /Baranya m. / 31,6 és augusztus 8-án Bácsalmáson /Bács-Kiskun m. / 33, 6 C° értékekkel jelentkeztek.

Az átlag alattil30-50 nyári és a 0-7 hőségnapnak túlnyomó része julius és augusztus hónapokra esik, havi eloszlásuk is átlag alatti értékeket jelentettek. Forrónap egyik hónapban sem fordult elő.

Az ősz /szeptember 1-november 30/ első hónapjában átlag alatti, októberben átlag körüli és novemberben lényegesen átlagalatti volt a középhőmérséklet. Az eltérés szep— 77 —