Vízrajzi Évkönyv 83., 1978 (Budapest, 1979)
Tartalomjegyzék
temberben+O, 1- -3, 1, októberben+0, 9- -0, 8, a hóhiány pedig novemberben 1, 8-3, 8 fok volt. A leghidegebb időszakok szeptember második felében, október végén és november második felében voltak. Szeptember 21-énBorSodnádasdon/Borsod m. / -1, 4, október 28-án Borsodná- dasdon-7, 2 és november 28-án Szentgotthárdon/Vas m. /-7, 7 C° minimumot mértek. Ezzel szemben szeptember 11-én Szokolya-Királyréten /Pest m. / és Sümegen/Veszprém m./32, 0, október 3-án Szeghalomban /Békés m. / 28, 3 és november 1-én Kisbéren /Komárom m. / 15, 9 C° volt a havi maximum-hőmérséklet. Szeptemberben 1-5, októberben több helyen még 1-2 nyári nap fordult elő, ami átlag alat- ti.ill. átlag körüli értéket jelent. Szeptemberben 1-1 hőségnapot csak néhány állomáson észleltek. Fagyos nap szeptemberben 0-1 októberben 1-6 és novemberben 11-23 fordult elő, a- mi szeptemberben és októberben átlag körülinek, novemberben átlag felettinek felel meg. Téli nap novemberben 1-7 fordult elő. Az igen hideg november után decemberben az átlagnak megfelelő időjárás uralkodott és a középhőmérséklet -1, 9- +1, 8 fokos eltérést mutatott az átlaghoz viszonyítva. A legmagasabb hőmérséklet 14, 6 C° volt, amelyet 30-án Szekszárdon /Tolna m. / észleltek, a havi minimum pedig, -16,9 C°, 7-én Szentgotthárdon /Vas m. / alakult ki. A 14-29 fagyos nap és 5-13 téli nap kissé meghaladta az átlagot, sőt sokfelé 1-7 zord nap is előfordult. Az öntözési félév,ill.tenyészidő /április 1-szeptember 30/ középhőmérsékletének és átlagtól való el- térésének területi alakulását a IV. 11/b. jelű térképen közöljük. Az április-szeptember hónapok hűvös időjárása következtében a félév középhőmérséklete az ország egész területén 1, 0-2, 5 fokkal az átlag alatt maradt. A hőmérséklet részletesebb időbeli alakulásának szemléltetése céljából a IV. 9. jelű ábrákon néhány állomás ötnapos középhőmérsékletét közöljük a 70 éves átlagokkal és szélső értékekkel. Az ábrákból kitűnik november jelentékeny, április-szeptember mérsékelt hőhiánya, továbbá január és március mérsékelt hőtöbblete. A havi középhőmérsékleti adatokat könnyebb áttekinthetőségük céljából 12 állomásra vonatkozóan ábrázoljuk a IV. 10. jelű rajzon. A hőtöbbletek, ill. hőhiányok az átlagokkal való összehasonlítással szemléletesen érzékelhetők. Külön beosztás segítségével a havi hőösszegek is leolvashatók, az évieket és többévieket pedig felírva közöljük. c. Napfénytartam Az év napsütéses óráinak száma /1500-1950/ országszerte az átlag alatt maradt. Az évi hiány az or- szágtulnyomó részén 100-300 óra volt, sőt az északkeleti megyékben a 300-400 órát is meghaladta. A napfénytartam havi összegeit a IV. 12. sz. ábrák mutatják, ahol az évi és többévi összegeket is megadtuk. Napfénytöbblet csak márciusban és részben januárban és októberben jelentkezett, a többi hónapokban napfényhiány volt, amely májusban és novemberben 50-100 órát is elért. Az évi napfénytartam területi alakulását a IV. 13/a. térképen szemléltetjük, amelyen feltüntettük az átlagtól való eltéréseket is Ugyanezeket közöljük a IV. 13/b. ábrán is, Csak az öntözési félévre ill. tenyész- időre vonatkozóan. A félév napsütéses óráinak száma /1100-1400/ országszerte az átlag alatt maradt és ál- talában ugyanolyan eloszlást mutat, mint az évi napfénytartam. A legnagyobb hiányok /200-300 óra/ az ország északi és északkeleti vidékein fordultak elő. d. Párolgás 2 A szabad vízfelszín párolgásáról a IV. 14/a-b. ábrákon közlünk mérési és számítási adatokat. A 3 m felületű és 50 cm mélységű,talajba süllyesztett kádakban a szabad vízfelszín párolgásának méréseit a kecskeméti kísérleti telepen a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet 1951-ben kezdte meg és 1958. évtől a párolgásmérő kádak országos hálózatát fokozatosan építette. Az a/ alatti ábrákon a mért párolgási adatok havi összegeit tüntettük fel 12 állomásra vonatkozóan. A közölt tárgyévi adatokat összehasonlítottuk az utóbbi 10 év méréseinek átlagértékeivel A Pécs-Mecsekalja állomásnál a tízéves átlagok a Pécs-Misinatető állomásra vonatkoznak. Külön táblázatosán közöljük az állomásokon mért legnagyobb 24 órai párolgás-mennyiségeket is. A b/ alatti térképen feltüntettük az eddigi mérések adataiból kiszámított évi párolgási adatok területi eloszlását. Az 500 m-nél magasabb területek párolgási értékei a térkép mellett elhelyezett függvényábráról olvashatók le Összehasonlításképpen a térképen feltüntettük a számított párolgási értékek 50 évi átlagát is— 78 —
