Vízrajzi Évkönyv 81., 1976 (Budapest, 1977)
Tartalomjegyzék
В. ÉSZLELÉSI ADATOK ÉS FELDOLGOZÁSUK. I. Az év hidrometeorológiai és hidrológiai jellemzése. Ebben a fejezetben a csapadék és léghőmérséklet évi és évszakonkinti alakulását ismertetjük az öntözési félévre vonatkozó adatokkal kibővitve. Általános tájékoztatást adunk a napfénytartamról és a párolgási viszonyokról. Ennek a jellemzésnek a kiegészítésére szolgálnak а IV. fejezetben közölt térképek , ábrák és részletesebb adatokat tartalmazó kimutatások. Jellemzést adunk továbbá az év felszini és talaj- vizjárásáról, jég- és gázlóviszonyairól, összehasonlitva hosszabbidejü átlagokkal és szélsőségekkel. Jég- viszonyokra vonatkozólag összehasonlitó adatokat megbízható régebbi észlelések hiányában csak a Dunáról és Tiszáról közlünk. A gázlókra vonatkozó jellemzésben a Tiszáról csak a közelmúlt időszakkal való összehasonlítás volt lehetséges, minthogy régebbi gázlómérések hiányoznak, összefoglaló adatokat közlünk a belvizi elöntésekről is. II. Felszini vizek. 1-2. / A vizmérceállomások észlelési anyagának közreadásánál az 1. fejezetben a fontosabb mércékről a napi középvizállásokat közöljük, mig a másodrendű mércékről a 2. fejezetben csak a jellemző vízállásokat foglaljuk össze. Egy-egy fejezeten belül a vizmércék a vizrendszer természetes rendjének megfelelően, tehát a vizfolyás szerint felülről lefelé haladva következnek egymás után. A mellékfolyók vízmércéire vonatkozó adatok igy a megfelelő helyen a főfolyó állomásaira vonatkozó adatok között kerülnek sorra. Ennek az elrendezésnek hátránya, hogy egy-egy vizfolyás adatai nehezebben kereshetők össze, de előnye, hogy állandóan figyelmeztet a mellékfolyóknak a befogadók vízjárására gyakorolt hatására. Az egyes vizmércék anyagát táblázatokban elektronikus számítógéppel állítottuk össze. A jeges vízállásokat külön jelöljük. Jeges vízről beszélünk akkor is, ha a mércénél sikviz volt ugyan, de a vízállást valamely lejjebb vagy feljebb keletkezett jégdugó vagy jégtorlasz befolyásolta. /Régebbi kiadványainkban a számadatok mellé szedett két, illetve egy csillag jelöli az álló jeget, illetőleg a jégzajlást. / A táblázatok fejlécében célszerűségi szempontból a nullapont magasságát is közöljük, hogy a viz- szintek abszolút magassága gyorsabban számítható legyen. Ugyanitt a vizgyüjtőterület nagyságát is megadjuk. A napi középvizállásadatok április 1-e és szeptember 30-a közötti nyári félévben a 7 és 19, egyébként a 8 és 16 órai leolvasások számtani középértékét jelentik. A napi középvizállásadatok táblázata alatt külön vannak csoportosítva a havi jellemző vízállások /legkisebb, közepes és legnagyobb vízállás/. A folyók vízjárásának jellemzésére összehasonlításul valamennyi mércénél közöljük egy többéves periódus, lehetőleg egy átlagos vizjárásu évtized és a köze lmult időszak havi és évi jellemző vízállásait, továbbá az eddig észlelt szélsőségeket /legkisebb és legnagyobb vízállás/. A mederváltozások miatt hosz- szabb időszak vízállásait nem tanácsos összefoglalni, sőt helyenkint még 10 év alatt is olyan mederváltozások következhetnek be, hogy a jellemző vízállások táblázatából a jelenleg érvényes vizhozamgörbe felhasználásával nem lehet a jellemző vízhozamokra gépiesen következtetni. Összehasonlításra továbbra is megtartottuk az 1931/40 évtized jellemző adatait /szintén számitógépes feldolgozásban/, mert ez az időszak a bennefoglait évek változatossága /nedves, száraz/ folytán kiválóan jellemzi az átlagos vizjárási viszonyokat. Emellett azonban közöljük a közelmúlt időszak, legtöbbnél az utóbbi 10 év jellemző adatsorait is. Mértékadó legnagyobb szélsőségként nem történelmi jelentőségű, gyakorlati érték nélküli számokat adunk, hanem lehetőleg olyan vízállásokat, amelyek a mai mederviszonyok között előfordulhatnak. Pl. Budapestnél ILNVl - ként nem az 1838 évi 1036 cm-es jeges árvizet adjuk meg, mert a szabályozás óta ilyen vizállás nem fordulhat elő; Dunaremeténél pedig LKV-ként a legutóbbi 20 év legkisebb vízállását közöljük mert a mederfenék jelentős emelkedése miatt az 1888 1. 1-én észlelt eddig valóban legkisebb leolvasás /40 cm/ a jelenlegi mederviszonyok mellett nem következhetik be és ezért megtévesztő lenne. Az Évkönyvben foglalt vízállásoknak régebbi kiadványaink adataival való összehasonlításánál fi - gyelemmel kell lenni arra, hogy az utóbbiak a mércék nullapontjának az idők folyamán történt megváltozása miatt a mai észlelési adatokkal esetleg közvetlenül nem vethetők egybe. Az Évkönyvben összehasonlításul felsorol régebbi vízállások niinden esetben a jelenleg érvényes nullapontokra vonatkoznak. Legújabban az 1943. és 1946. év elején voltak jelentősebb változások a vizmércék nullapontjának magasságában. Erre vonatkozólag az 1943-1946 évi Évkönyvek nyújtanak részletes felvilágosítást. Az 1934. évi Évkönyvben /69-72. oldal/ közölt és azóta szükségessé vált javításokat külön kimutatásban összefoglaltuk /А./5. pont alatt/. Takarékosságból az Évkönyv nem tartalmazza valamennyi vízmérce észlelési adatait. A kihagyott észlelési anyag kézirata az Intézetben, a Központi Vízrajzi Adattárban az érdeklődők rendelkezésére áll. 3-4./ A két fejezet anyaga szorosan összefügg egymással, sőt a 4. fejezet az 1. fejezet anyagát is kiegészíti egyes keresztszelvényeivel. A 3. fejezetben a napi középvizhozamadatokat közöljük elektronikus számitógéppel összeállított táblázatokban, mig a 4. fejezet a fontosabb vizhozamgörbéket és mérési Ш, mérce-keresztszelvényeket tartalmazza. 3
