Vízrajzi Évkönyv 81., 1976 (Budapest, 1977)

Tartalomjegyzék

A papi középvizhozamadatok táblázatában a jeges időszak értékeinél a vizállásoknál használt jelö­léseket alkalmaztuk. A jeges vizhozamadatok redukcióját elegendő számú jeges mérés hiányában meghízha­tó módon általában még nem végezhettük el. A napi adatok alatt külön csoportosítottuk a tárgyév, illetve az összehasonlításul szolgáló időszak havi és évi jellemző adatait a tárgyévi szélsőségek megjelölésével. Összehasonlításul csak a közelmúlt időszakot /általában az utóbbi 10 évet/ vehettük figyelembe, mert a mederváltozások miatt és a régebben kevésbbé rendszeresen folytatott vizhozammérések alapján megbízható adatok nem mindenütt voltak számíthatók. Néhány vizhozamgörbét újabb mérések alapján több adatra támaszkodva javítottunk, de ezt a javí­tást előbbi évekre visszamenőlegesen nem érvényesítettük. A táblázat mellett közöljük a számítógéppel szerkesztett és rajzolt vizhozamtartóssági görbét a tárgyévre és általában a megelőző 10 évre vonatkozólag. Alatta megadjuk az évi fajlagos lefolyás jellemző értékeit ugyancsak az előbbi időszakokra és célszerűségi okból itt is közöljük a vízgyűjtőterület nagyságát. A 4. fejezetben azokra a mérési helyekre vonatkozó vizhozamgörbéket közöljük, amelyekre a 3. fejezetben vizhozamstatisztikát adunk. A görbék a tetőző vizállásoknál lefolyó vízhozamokra vonatkoznak. A vizhozamgörbe kisvízi szakaszát a könnyebb leolvashatóság érdekében felnagyítottuk. Azokra az állomásokra, amelyekre vizhozamstatisztikát nem közlünk, Írott vizhozamgörbét adunk. Néhány állomásra megfelelő számú mérés hiánya miatt mégnem szerkeszthető megbízható görbe s igy ezekre csak néhány vizhozammérés eredményét közöljük. Folyótorkolat közelében fekvő mércéknél az egyesülő vízfolyások kölcsönös egymásrahatása kö­vetkeztében /visszaduzzasztás, leszívás/ ugyanolyan vízállásnál is lényegesen eltérő lehet a lefolyó víz­mennyiség. A vízhozam ilyen helyen csak miiidkét egyesülő vízfolyás vízállásának függvényében, görbese­reggel volna ábrázolható. Ilyen görbeseregek szerkesztésére egyelőre még nem kerülhetett sor. A fejezetben közöljük a fontosabb mércék Ш. vizhozammérések mederszelvényét is a szélsősé - ges vízállások bejelölésével. Több esetben fontos ugyanis tudni a kis- és középvizi meder felső határát, to - vábbá azt, hogy melyik vízállásnál lép ki a viz a mederből. Egyes jelenségek magyarázatához szükségünk le­het a szelvény alakjának, mélységének ismeretére is, s ezek a keresztszelvények mutatnak rá legjobban a mederváltozásokra. Megjelöltük, hogy a közölt mederszelvény a vízmérce- vagy a közeli szelvényt jelen­ti-e. 5. / Ebben a fejezetben a fontosabb vizállásgörbéket foglaltuk össze. A vizállásgörbék sorrendje a természetes vízrendszernek felel meg. Takarékosság céljából az egyes vízfolyásokról csak néhány fonto­sabb mércéhez tartozó vizállásgörbét közöljük s általában csak annyit, hogy a vízjárás alakulása követhető legyen. A görbék mellett a jégviszonyokat is feltüntettük s a megfelelő helyeken a duzzasztási időszakokat bejelöltük. 6. / A jellemző vizhőmérsékleti adatok közlésével adunk tájékoztatást a vizhőmérsékleti viszonyok­ról. Az állomásokat általában úgy választottuk ki, hogy az ott észlelt adatokból az egész folyó vizhőmérsék­leti viszonyaira lehet következtetni. Ahol csak naponta egyszer, reggel végeznek mérést, ott a szélső értékek is a reggeli mérésekre vonatkoznak. A mérés a felszín alatt 20-40 cm-es mélységben történik. Összehasonlitásképen a tárgyévi adatok mellett a többévi - általában az utóbbi 10 évi - jellemző havi, illetve évi, továbbá az eddigi szélsőséges értékeket is közöljük. Az adatok számítása és a táblázat összeállítása számítógéppel történt. 7. / A tél jégviszonyairól áttekinthetően összesítve adunk tájékoztatást a Duna- és Tisza-völgy vízfolyásaira vonatkozólag. Az ábrákból a jégzajlás és a folyók beállásának időpontja és időtartama, továb­bá a jégtakarónak az észlelők által jelentett mindenkori vastagsága is leolvasható. Kiegészitésképen néhány mérőhely viz- és léghőmérsékleti adatait ábrázoló görbéit is közöljük. 8. / A közölt jellemző hordalékhozamadatok - úgy a tárgyéviek, mint a többéviek - a mérési ada­tok alapján számított értékek. Szélsőségként az eddigi, illetve a tárgyévi legnagyobb vízállásoknak megfele­lő értékeket közöljük. További tudnivalók a közölt adatokat tartalmazó táblázat után megtalálhatók. A különböző vízfolyásokon az év folyamán végzett hordalékmérések helyét az Évkönyv végén csa­tolt térképen közöljük. 9. / A hajózási viszonyok nyilvántartását szolgálják a rajzban ábrázolt gázlóviszonyok a Dunára és Tiszára vonatkozólag. Takarékosság céljából az egyes folyószakaszoknak csak a mindenkor legkedvezőtle­nebb gázlómélységeit közöljük. Az ábrákon a gázlók mélységét több fokozatú csíkozással tettük áttekinthe­tőbbé. Az összefüggések könnyebb tanulmányozása végett közöljük azoknak a vízmércéknek a vizállásgör- béjét is, amelyekhez a hajózás igazodik. Az egyes folyószakaszok különböző mélységeinek gyakorisági és tartóssági görbéit is megadjuk. A tartósságot összehasonlítottuk a Dunán 1946, a Tiszán 1949 ill. 1960 óta eltelt évek átlagos tartósságával. III. Felszín alatti vizek. 1. / A jellemző talajvíz állásadatokra vonatkozólag megjegyezzük, hogy az Évkönyvben csak az or­szágos talajvizkuthálózat fontosabb állomásainak észlelési anyagát közöljük a víztani év szerint az A. 7. pont alatt közölt vázlaton feltüntetett vizgyüjtőterületenkint csoportosítva. Az egyes csoportok végén azonban a többi észlelési helyeket is felsoroljuk törzsszámúkkal és az észlelés kezdetének zárójelbe tett évszámával.E- zeknek az anyagát az Intézet a Központi Vízrajzi Adattárban kéziratban őrzi. — 4 —

Next

/
Oldalképek
Tartalom