Vízrajzi Évkönyv 79., 1974 (Budapest, 1975)
Tartalomjegyzék
Az 1973/74-i tél /december 1-február 28/ az ország keleti felében száraz, a nyugati részén - elszórtan néhány foltot kivéve - csapadékos volt. A Dunántúlon általában 100-200, a Duna-Tisza közén, a Tiszántúlon és az északi vidékeken 50-125 mm volt az évszak csapadékösszege. A legtöbb csapadékot, 203‘mm-t, Komlósdon /Somogy m. / mérték, mig a legkevesebb, 46 mm, Boldogkőváralján /Borsod-Abauj-Zemplén m. / esett. Az átlaghoz viszonyítva az ország nyugati felében 10-60 %-os csapadéktöbblet mutatkozott, mig a keleti részen 10-50 %-os volt a hiány. A legnagyobb többlet, 66 %, Csákbe- rényben/Fejér m./, mig a legnagyobb hiány, 55 %, Lökösházán /Békés m. / jelentkezett. A tavasz /március 1 - május 31/ az ország túlnyomó részén száraz volt.Az évszak csapadékos szege nagyobbrészt 70 - 150 mm-t tett ki, de a Dunántúl nyugati vidékein 150-200 mm hullott. A legtöbb csapadékot, 217 mm-t, Kőszegen /Vas m. /, mig a legkevesebbet, 55 mm-t, Ofehértó-Ligettanyán /Szabolcs-Szatmár m. / mérték. Az átlaghoz képest az ország túlnyomó részén csapadékhiány mutatkozott. A hiány általában 10-40, elszórtan kisebb foltokon 40-60 %-ot is elért, s legnagyobb értéke, 63 %, Kemence-Királyházán /Pest m. / volt. Csapadéktöbblet csak elszórtan kisebb foltokon jelentkezett 10-20 %-os értékekkel s a maximum 38 %-ot ért el Szendrőládon /Borsod-Abauj-Zemplén m. / A nyár /junius 1-augusztus 31/ junius és augusztus átlagosnál nagyobb csapadéka következtében az ország túlnyomó részén csapadéktöbblettel zárult. Általában 150-300 mm csapadék hullott, de a Dunántúl déli részén, az Északi Középhegység környékén és a Szamos vidékén 350-450 mm volt az évszak csapadékösszege. Ezzel szemben Budapest környékén 150 mm-nél is kevesebb csapadék esett. A legtöbb csapadékot, 494 mm-t, Pátyodon /Szabolcs-Szatmár m./, a legkevesebbet, 94 mm-t, Budaörsön/Pest m. / mérték. Az átlaghoz viszonyítva az ország túlnyomó részén csapadékos volt a nyár. A csapadéktöbblet általában 20-60 %-ig terjedt, de elszórtan kisebb-nagyobb foltokon a 60-120 %- ot is elérte. A legnagyobb többlet, 172 %, Gyöngyös-Kékestetőn /Heves m. / mutatkozott. A Dunántúl nyugati részén és az ország középső vidékein kisebb foltokon jelentkezett csapadékhiány 10-30 %tOs értékekkel. A legnagyobb, 40 %-ós hiány Budapest-Kelenföld állomáson volt. Az ősz /szeptember 1 - november 30/ a rendkívül csapadékos október következtében csaknem az egész ország területén csapadékos volt. Az ország nagy részén 150-300 mm csapadék hullott, de elszórtan kisebb foltokon 300-400 mm-t is elért a csapadékösszeg. A legtöbb csapadék, 444 mm, Szendrőládon /Borsod-Abauj-Zemplén m. /, mig a legkisebb mennyiség, 130 mm, Tömörkényen/Csongrád m. / esett. Az átlaghoz képest az egész ország,területén - Tömörkény és Sopron környékének kivételével - csapadékos időjárás uralkodott. A csapadéktöbblet az ország nagy részén 20-60, kisebb területeken 60-100, egyes foltokon 100-140 %-ig terjedt, sőt Szendrőládon /Borsod-Abauj-Zemplén m. / 204 %-os eltérés mutatkozott. Ezzel szemben a csapadék- hiány Sopronban /Győr-Sopron m. / 22 %-ot tett ki. Az öntözési félév ill. a tenyészidő /április 1-szeptember 30/ csapadékviszonyait a IV. 3. számú térképpáron tüntettük fel. Az időszak - mivel csak egy hónapja /április/ volt száraz - az ország legnagyobb részén csapadéktöbblettel zárult. A Dunántúl jelentős részén, a Duna-Tisza köze déli vidékén, az északi hegyvidékeken és a Tiszántúlon 300-500 mm, elszórtan kisebb foltokon 500-700 mm volt a félév csapadék- összege. A legtöbb csapadék, 774 mm, Komlón /Baranya m. / esett. Ezzel szemben az északnyugati határszélen, Martonvásár /Fejér m. / térségében, a Duna-Tisza köze északi részén, a Pilis-hegységben és Budapest környékén 300 mm-nél is kevesebb csapadék hullott. A legkevesebb csapadékot, 213 mm-t Budapesten /.Műszaki Egyetem/ mérték. Az átlaghoz viszonyitva az ország legnagyobb részén csapadékos volt az öntözési félév. A csapadéktöbblet jelentős területeken 20-40, elszórtan kisebb foltokon 40-80 % volt. Ezzel szemben a Dunántúl északnyugati vidékén, valamint a Duna-Tisza köze északi részén, továbbá a Pilis és Börzsöny- hegységben 10-20 %-os csapadékhiány mutatkozott. A legnagyobb többlet, 108%, Szendrőládon/Borsod-Abauj-Zemplén m. /, mig a legnagyobb hiány, 39 %, Sopronban /Győr-Sopron m. / alakult ki. A csapadék havi és évi összegeit összefoglaltuk a IV. 4/a. sz. táblázatokban és ahol rendelkezésre állnak, a 60 éves átlagokat is közöljük. Az észlelő állómások egyöntetű rendezése céljából a csapadékmérő állomásokat a talajvizszinészlelési adatok közlésénél alkalmazott vizgyüjtőrendszer szerint csoportositot - tűk. /Vázlat a 75. oldalon/ A csapadékos napok száma a közölt állomások közül 345 állomáson haladta meg a 100-at. A legtöbb esős nap /138/ Mátraszentimre - Galyatetőn /Heves m. /, a legkevesebb pedig /73/ Budapesten /Műszaki Egyetem/ fordult elő. A csapadékmegoszlás jellegzetességeinek és törzsértékektől való eltérésének a szemléltetése céljából 20 állomás havi csapadékösszegeit ábrázoltuk a IV. 4/b. rajzon. Az ábrákból szemléltetően látszik — 77 —
