Vízrajzi Évkönyv 79., 1974 (Budapest, 1975)
Tartalomjegyzék
hogy a legnagyobb csapadéktöbblet a legtöbb állomáson októberben, júniusban és augusztusban volt, mig sok helyen a többi hónapokban - különösen márciusban és novemberben - jelentékeny csapadékhiány mutatkozott A csapadék időbeli eloszlásának szemléltetésére 20 állomás napi csapadékadatait ábrázoljuk a IV. 5. sz. rajzon. A legcsapadékosabb hónapok viszonylagos többletük sorrendjében: október, június és augusztus. A legszárazabb hónapban, márciusban csak 1-7 napon hullott csapadék, sőt az ország északkeleti részén sok helyen az egész hónap folyamán nem esett mérhető csapadék.Igen csapadékszegény volt még november és április is. A rövid idő alatt hullott nagy csapadékok főleg augusztusban fordultak elő. A 4 óránál rövidebb idejű záporok hevességét foglaltuk össze a IV.6/a. sz. táblázatban. A leghevesebb felhőszakadást május 4-én Nagykónyiban /Tolna m. / észlelték, ahol 5 perc alatt 17,3 mm csapadék esett s igy a zápor hevessége 577 ]/s.ha volt, mig a legnagyobb csapadékot, 156, 2 mm-t, augusztus 3-án Parádsasváron /Heves m. / mérték, ami 165 percen át 158 1/ s. ha hevességet jelent. A 24 órai 50 mm-nél nagyobb csapadékokat soroljuk fel a IV. 6/b. táblázatban. Az év folyamán február, április-augusztus és október hónapokban 370 alkalommal mértek 50 mm-t meghaladó napi csapadékot. Legtöbb helyen augusztusban fordultak elő ilyen nagy esőzések. A legnagyobb napi csapadékot, 156, 2 mm-t, augusztus 3-án Parádsasváron /Heves m. / mérték. Az 1973/74-i tél hóviszonyalnak jellemzésére a IV. 7/a. sz. táblázatokban összefoglaltuk a napi hó - vastagságokat 80 állomásra vonatkozóan. Október utolsó harmadában a Mátrában már volt kisebb havazás. Összefüggő hóréteg november közepén aMátrában, a hónap vége felépedig országszerte kialakult 5-30 cm-es vastagságban, amely az alacsonyabb fekvésű helyeken december 10-ig, a hegyeken pedig év végéig megmaradt. December közepén ismét volt országszerte kisebb havazás, de ez néhány nap múlva elolvadt. Január elején a Dunántúlon 1-10 cm-es hótakaró alakult ki, majd a második dekádban az ország többi részén is 5-30 cm-es hótakaró keletkezett, de január utolsó hetében fokozatosan elolvadt, s csak a Mátrában maradt meg március közepéig. Februárban csak a Dunántúl déli részén és a Nyirségben alakult ki néhány napig tartó 1-10 cm-es hótakaró. Márciusban 10-e táján többfelé volt kisebb havazás, de egy-két nap múlva elolvadt a hó és a hónap második felében már a Mátrában is csak hófoltok maradtak. A hótakaró legnagyobb vastagságát, 42 cm-t, Galyatetőn /Mátraszentimre, Heves m. / december 17-19-én mérték. Legkorábban október 23-án, legkésőbb pedig március 12-én Galyatetőn mértek havat. A hóviszonyok időbeli alakulásának, ill. tartamának áttekinthetősége céljából a napi hóvastagságokat rajzban is feltüntettük 50 állomásra vonatkozóan a IV. 7/b. sz. ábrákon. Ezekből leolvasható, hogy a tél folyamán összefüggő hótakaró november végétől alakult ki december közepéig. Január elején a Dunántúlon, majd a hónap közepétől az ország többi részén is keletkezett hótakaró, de az január végére elolvadt. Februárban csak a Dunántúlon és északkeleten alakult ki egy-két napig tartó néhány cm-es hótakaró. Március elején elszórtan néhány helyen volt még kisebb havazás. A hótakaró vastagsága a sikságokon általában 5-15, a hegyeken 15-25 cm-ig terjedt. A hótakaró vizegyenértékéről is közlünk adatokat a IV. 8. sz. táblázatban. Az értékek vonalmenti 20 mérés /mintegy 100 m hosszon 10 helyen 2-2 mérés/ átlagát jelentik. Mérések november-március hónapokban voltak. A legtöbb mérést a sik területeken decemberben, a hegyeken januárban végezték, amikor általában 5-20, illetve 20-28 havas nap fordult elő, s az 5-20 cm-es hótakarónak 0, 10-0, 30 volt a térfogatsúlya. Ezzel szemben februárban és márciusban csak 1-8 napon mértek 2-16 cm-es havat 0, 15-0, 35 térfogatsúllyal. A tél folyamán legnagyobb érték Gyöngyös-Kékestetőn fordult elő, ahol február 12-én 22,9 cm- es átlagos hóvastagság mellett 82, 9 mm volt a vizegyenérték. b. / Hőmérséklet Az 1974 év középhőmérséklete az ország területének túlnyomó részén - a hegyvidékek kivételével - 9, 5-12, 0 C° közötti értékekkel átlagfeletti volt. A pozitiv eltérés 0, 1-1, 0, mig a negativ az ország ke - leti határszélén 0,1-0,3 fokot ért el. Néhány állomásra vonatkozóan az évi középhőmérsékletet és az átlagtól való eltérést a túloldali táblázatban foglaltuk össze, mig területi alakulását a IV. 11/a. jelű térkép szemlélteti. A hónapok közül április, május, junius és julius kisebb mértékű,mig október jelentékeny hőhiányt mutatott. Igen meleg volt február, de január, március, augusztus és december is hőtöbblettel zárult, mig szeptember és november hónapokban átlagkörüli középhőmérsékletek alakultak ki. Az évi legmagasabb hőmérsékletek általában 33, 0-35, 0 C°-ot értek el és junius 14-én, vagy augusztus 3-5, 15-18-án állottak be. A legnagyobb meleget, 37, 6 C -ot, augusztus 4-én Kunszentmiklóson /Bács-Kiskun m. / mérték. A legalacsonyabb hőmérsékletek -4, 0 - -15, 0 C között január 10-19, valamint december 22-23-án következtek be. A legnagyobb hideg, -18, 4 C , január 15-én Tiszabecsen / Szabolcs- Szatmár m. / fordult elő. A fagyos napok /amelyeken a hőmérséklet legalacsonyabb értéke 0 C° alá szállt/ évi száma lényegesen kevesebb volt a sokévi átlagnál, mivel 35-90, a hegyvidékeken 130-140 fordult elő. Téli nap /amikor — 78 —
